Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Koronavírus: miért térnek el a magyar adatok a nagy átlagoktól?

 

„Napi 68 fővel mikorra megy végig a járvány a népességen? Évek alatt, teljesen összeomlik a gazdaság, kitör az éhínség, a polgárháború.” Deák György, a Nemzeti Filharmonikusok zenésze családi érintettség miatt ásta bele magát a maszkok és a járványügyi tanulmányok, statisztikák világába. Laikus, de a tisztifőorvosi hivatallal is levelezést folytatva izgalmas dolgokra hívja fel a figyelmet. Interjúnk.

 

(...)

 

– Mik a várakozásai a járvánnyal kapcsolatban?

 

– Fontos, hogy tisztában legyünk egy járvány várható halálozási mértékével, azaz hogy száz fertőzöttből hány ember hal meg. A fertőzöttek számát elosztva a halottak számával Európában a halálozás 9,13 százalék. Ez azonban nem az országok halálozási arányainak az átlaga, mert az 5,23 százalék. A két érték közötti különbség oka, hogy a járvány a legnagyobb népességű országokban a legsúlyosabb most (kivétel Németország), és az itteni elhunytak nagy száma felhúzza az arányszámot. Magyarországon kvázi átlagos a halálozási ráta, 10,3 százalék. Ahol nagyon magas a halálozási ráta, ott a fertőzöttek száma is magas, ott komoly járvány van. Ezzel szemben itthon nincs komoly járvány, mert mi mérhetetlenül pici halálozási aránynövekedést produkálunk (1,23 százalékot). Azaz Magyarországon egy átlagos napon 360 ember hal meg (ez 2018-as adat), ehhez jön plusz 5 a járvány miatt, s ez nem jelent kilépést a természetes ingadozásból (a legtöbb napi haláleset eddig 17 volt). Belgiumban 2018-ban naponta átlagosan 303 ember halt meg, de a járvány kezdete óta naponta 80 ember hal meg pluszban koronavírusban (a legtöbb 496 haláleset volt egy nap). Ott komoly járvány van. Gyakorlatilag a pluszhalálozás egész Közép-Kelet-Európában nem lép a természetes ingadozás fölé. Belgiumban és a többi nyugat-európai országban már többen haltak meg, mint egy átlagos influenza-járványban. Errefelé még nem. 

 

– A tesztelések mértékéről mit gondol?

 

– Talán megint mindenkinek igaza van. Magyarország a számok különleges együttállását mutatja, kis túlzással nincs még egy hasonló Európában. Itthon ezer elvégzett teszttel negyven fertőzöttet találunk. Ez nagyon alacsony szám, ami azt mutatja, hogy hiába tesztelünk, mert akiket tesztelünk, azok nem betegek. Erre egy döntéshozó miért mondaná, hogy teszteljünk még? A WHO ajánlásai szerint amikor ennyire kevés pozitív esetet találunk, akkor nem érdemes az erőforrásokat és a pénzt tesztelésre fordítani. Eközben Szerbiában ezer teszttel 199 embert fertőzöttnek találnak, ami már arra sarkall, hogy többet teszteljenek. Csehországban is negyven embert találnak meg ezer teszttel, Lengyelországban 44-et, Szlovákiában 25-öt. Ezekben az országokban nagyon alacsony a halálozási ráta, 1-4 százalék között mozog, nálunk viszont 10 százalék, tehát valami mégsem stimmel. Talán lehet olyan magyarázat, hogy valamiért nem találjuk meg a betegeket, vagy csak a betegek egy részét, az időseket teszteljük, s köztük a halálozási arány is nagyobb. A különbség oka az is lehet: nem tudjuk, hogy a statisztikákban megadott tesztek száma hány ember tesztelését jelenti. Az osztrák minisztérium honlapján ott van, hogy ők a tesztek számát jelentik, ami életszerű, mert a labornak ki kell fizetni a teszteket, s egy embert többször is tesztelnek. Bárhonnan közelítjük a problémát, egy 3-4-szeres hibába ütközünk. Ennyivel több tesztet végeztek Ausztriában és Csehországban, és ennyivel több azonosított fertőzött van az ugyanannyi tesztet elvégzett Szerbiában. Ez azért szerencsétlen, mert minden ilyen modellezésben fontos a nemzetközi összehasonlítás, s ha a mi adatunk eltér a nemzetköziektől, akkor keresni kell, hogy miért van az eltérés. Persze a többi ország tesztelési protokollját nem ismerjük teljesen. Ha mi csak az idősekre koncentrálunk, az magyarázat lehet. Jó lenne tudni, hogy az adatok itthon és külföldön hány tesztelt embert jelentenek.

 

– Mit gondol az átfertőzöttségről?

 

– A nyájimmunitás elképzelése szerint a koronavírus-járvány magától véget ér, ha a lakosság 60-70 százaléka átesik a betegségen. Igen ám, de ha hétmillió embernek át kell esnie a betegségen nálunk, akkor ahhoz, hogy egy év alatt lemenjen a járvány, naponta 19 ezer embernek kellene megbetegednie. Tegnap 68 új eset volt.

 

– Napi 68 fővel mikorra megy végig a járvány a népességen? Évek alatt, teljesen összeomlik a gazdaság, kitör az éhínség, a polgárháború. Azt tudjuk, hogy minden járványban elmarad a detektált esetek száma a valóstól. Azt is tudjuk, hogy Izland tesztel lakosságarányosan a legtöbbet. Izlandon a lakosság arányához képest 12,5 százaléknyi tesztet végeztek; sajnos itt sem tudjuk biztosan, hogy a tesztek számát tudjuk, vagy a teszteltek számát, mindenesetre ez a legmagasabb arány Európában. Ott a halálozási arány 0,56 százalék. Ez alapján feltehetjük azt is, hogy mindenhol ekkora a valós halálozási ráta, csak a többiek nem vesznek annyi mintát. Persze az izlandi társadalom jóval fiatalabb, mint a magyar, de erre a változóra meg lehet tisztítani a statisztikát. Szerintem most így nézve 20-25 ezer fertőzöttnél tartanánk itthon. De még így sem érhető el a nyájimmunitás belátható időn belül. Azonban a világban sokfelé elkezdtek szerológiai teszteket végezni, a vérből vesznek antitestet, azt vizsgálják. Ebből ki lehet mutatni, hogy ki esett már át a betegségen, és ez a teszt olcsóbb is a PCR-tesztnél. Folynak kísérletek: legutóbb Szlovénia jelentette be, hogy fog ilyet csinálni reprezentatív lakossági mintán, mivel náluk is magasabb a halálozási arány a környékhez képest. Kaliforniában 3300 önkéntessel végezték ezt el, és megdöbbentő eredményre jutottak: az ismert esetszámnál ötvenszer-nyolcvanszor több esetet detektáltak, ennyivel többen estek át a fertőzöttségen tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel. Ha ez igaz, akkor a nyájimmunitás mégis elérhetővé válik néhol. Ha megszorzom a magyar 68-as napi számot ötvennel, akkor az már 3400. Belátható időn belül nálunk így is elérhetetlen a nyájimmunitás, de az olaszoknál, spanyoloknál, belgáknál így nézve ez két-három hónap. Csak hát mire készítsen egy döntéshozó forgatókönyvet? Nem mindegy, hogy az egészségügyi rendszert 10 százalékos vagy 0,3 százalékos halálozási rátára készítik fel. A nyájimmunitással a másik probléma: nincs rá bizonyíték, hogy ne lehetne újra fertőződni az első hullám után. S hogy nálunk mikorra alakul ki, az sem világos. Én az okoskarantén-rendszert támogatnám, amit Dél-Korea csinál: a digitális technológia segítségével a lehető legprecízebb kontaktkutatással izolálni a fertőzötteket, a társadalom maradék részét pedig felszabadítani a korlátozások alól, amennyire lehetséges.

 

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu