Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A KAMÉLEON DALA

2020/05/05

 

(...) Ez az érdekes állat és az ő lehetséges dilemmái, onnan jutottak eszembe, hogy olvastam a momentumos Cseh Katalin írását, melyben kórházi élményeit, benyomásait osztja meg a nagyérdeművel. Hősnőnk önkéntesként kórházi munkát vállalt, lévén, a szakmája orvos.

 

(...)

 

Mindenesetre a feladat láthatóan tetszik neki. Elragadtatással ír a kórházról, a szervezettségről, a feltételekről és – mindenek előtt – az aktuális kollégáiról, mint írja: „… a magyar egészségügyi szakemberek elképesztően hősiesen dolgoznak, és megtesznek minden tőlük telhetőt azért, hogy a legjobb kezekben legyen az, aki kórházba kerül!” 

 

És mindez a véres orbáni diktatúra porig rombolt egészségügyének kellős közepén. Milyen más ez a hang, mint amit megszoktunk tőle! Sőt, még az íráshoz mellékelt fotóról is egy kedves, szerethető  fiatal nő néz vissza, olyan, akivel szívesen találkoznánk bármelyik kórházban, mikor bajban vagyunk.

 

Vajon mi lehet az oka?

 

Nos, a megfejtést a kaméleon-létben kell keresnünk. Kivételesen nagy lelkierő és roppant stabil értékekkel rendelkezőnek kell lennünk, ha ki akarjuk vonni magunkat a környezetünk hatásai alól, hiszen – mint a kaméleon – ösztönösen alkalmazkodunk a minket körülvevőkhöz, és ezt különösen felerősíti a közös célért folytatott munka. Hogy tetteink a megfelelő eredményt hozzák, együtt kell dolgoznunk, és ebben nem lehet az állandó oppozíciót keresni, különállásunkat hangoztatni. 

 

KAMÉLEONOKKÁ VÁLUNK HÁT, TÖBBNYIRE ANÉLKÜL, HOGY EZT FELFOGNÁNK, TUDATOSÍTANÁNK MAGUNKBAN. 

 

Nincs ezzel másként Cseh doktornő sem. Új környezet azonban igencsak eltér az eddigitől, így aztán az ő viselkedése is jócskán eltér attól. Ott, az amúgy is tökéletesen fölösleges és ostoba EU parlamentben, a Renew Europe (Megújuló Európa) frakcióban különös és normálisnak semmiképpen sem nevezhető körülmények állnak fönn. A közeg hangadói egytől egyig nyilvánvalóan súlyos pszichiátriai esetek, és a szabályok szerint a leghangosabbak, a hangadók a leghülyébbek. Abban a közegben nyilvánvaló, hogy az elismerés egyenesen arányos a viselkedés és a vélemény aberráltságnak mértékével. Az egészet, amint a belpesti libsi értelmiségi közeget is, belengi valamiféle pállott belterjesség, az új gondolatok teljes hiánya és klikk-szellem. 

 

A kaméleon ott természetesen ahhoz alkalmazkodik, nem is tehet mást, hisz ilyen a természete. Mondhatnók rossz társaságba keveredett, csakhogy ez önmagában nem elég. Az is kell hozzá, hogy ebben a rossz társaságban ő jól érezze magát, és ez – láthatóan – így is van. 

 

ÚGY TŰNIK, CSAK SAJNÁLNI LEHET, HOGY HŐSNŐNK ÍGY JÁRT.

 

A látottak alapján, ha kissé szerencsésebben alakul sorsa, hasznos és kedves tagja lehetne a közösségnek. És – gondolom – akár boldogabb is. A hasznosság tudata, a segítség közvetlensége és az érte kapott hála ugyanis nagyon jól esik a léleknek és jó hatással van közérzetre is. Alighanem rossz lehet az állandó felfokozott, hisztériás ellenkezés állapota. Ám – úgy vélem – nem nagyon van menekülés, ez a közeg visszahúzza azt, aki ki akar törni. Pontosan olyan ez, mint valami szekta, amelyik nem engedi el, aki egyszer tagja volt. Kíváncsi vagyok rá, vajon mit fog kapni az övéitől ezért az írásért, hiszen számukra – akik soha meg sem próbáltak baj esetén segíteni – nyilvánvaló hogy ez árulás. 

 

Mindegy. Ő legalább megpróbálta, és ha vissza is tér majd a szellemi akolba, akkor is ennyivel különb marad a többieknél. Úgy látszik, a kaméleonok sem egyformák.

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu