Nem maradtak némán George Floyd halála után a woke nagyvállalatok
Tavaly lapunk háromrészes cikksorozatban mutatta be az amerikai woke-mozgalmat. Foglalkoztunk a woke kapitalizmus jelenségével, vagyis azzal, hogy a nagyvállalatok jól felfogott érdekükből sorra állnak be progresszív társadalmi mozgalmak mögé. Vizsgáltuk azt is, hogyan és miért következett be Barack Obama második elnöki ciklusa alatt a „Great Awokening”, s hogyan készítette elő a mainstream média és a szórakoztatóipar az identitáspolitikai üzenetek elterjedését. Bemutattuk emellett a szélsőbaloldali ezotéria, a woke okkultizmus különös világát is.
Várható volt, hogy a minneapolisi George Floyd halála nyomán kirobbanó tüntetéshullámot a nagyvállalatok nem fogják tétlenül követni. „A fogyasztók, különösen a millenial és a Z-nemzedék tagjai, magasabb társadalmi mércével ítélik meg a márkákat, mint korábban. Az emberek túlnyomó többsége olyan cégek termékeit kívánja vásárolni, amelyek osztják meggyőződéseiket és értékeiket, főleg most, amikor a világjárvány okozta recesszió miatt kevesebbet tudnak költeni” – magyarázza a balos Vox, rámutatva: egy cég hallgatását a tüntetéssorozat idején sokan úgy értelmezik, mint cinkosságot, ahogyan arra maga a Netflix is utalt a Black Lives Matter-demonstrálók mellett kiálló Twitter-posztjában.
„Ha igazságtalan helyzetekben semleges maradsz, az elnyomó oldalára álltál. Ha egy elefánt rálépett egy egér farkára, és te azt mondod, hogy semleges vagy, az egér nem fogja értékelni a semlegességed” – ez az 1984-es Desmond Tutu-idézet terjedt el a közösségi oldalakon, megosztotta például Richard Branson, a Virgin-csoport politikai-társadalmi ügyekben gyakran megnyilvánuló alapítója is (ő tavaly novemberben azért kért bocsánatot, mert egy dél-afrikai projektjét egy csupa fehér embert ábrázoló képpel harangozta be).
(...)
