Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Rombolás, anarchia, térdeplés – Ez lett mára a felvilágosult Nyugatból

 

Sokszor hallhatjuk a liberálisok, „felvilágosult” embertársaink szájából a haladó Nyugat éltetését, a „nyugaton minden szép és minden jobb” mantrákat, amelyeket előszeretettel hoznak fel a magyar jobboldali, nemzeti értékeket képviselő kormánnyal szemben is. Azt azonban nagyon sokan elfelejtik, hogy az általuk felmagasztalt országok miként szerezték vagyonukat, hogyan csapolták le, és csapolják le a mai napig a gyarmataikat. Az újkori gyarmatosítás, illetve a második világháború utáni neokolonializmus jócskán hozzájárult a nyugati ember életszínvonalához. Az elmúlt hetekben azonban sorra tapasztalhattuk, ahogyan a nyugati országokban történelmi személyek szobrait rongálják, döntik le, felülírnák a történelmet, eltörölnék a sötét múlt borzalmait. A kérdés csupán az, hogy mi maradna akkor a nagy Nyugatból, ha eltörölnék a gyarmatosítás hatásait, és „jóvátételt” fizetnének a rabszolgatartásért? El lehet-e törölni a múltat? A kérdés persze költői.

 

RABSZOLGATARTÓK, KIZSÁKMÁNYOLÓK

 

A történelemórákról valószínűleg sokan tudjuk, hogy a földrajzi felfedezések két nagyhatalomnak, Spanyolországnak és Portugáliának köszönhetőek. Közép- és Dél-Amerikában a spanyol és a portugál hódítás gyorsan haladt Kolumbusz 1492-es útja után. A papokkal, szerzetesekkel indult missziók során rengetek őslakost kereszteltek meg. Az őslakos indiánok okkultnak és bálványimádónak bélyegzett mágikus szertartásaikat a spanyolok gyakran drasztikus eszközökkel szakították meg, s ezzel helyrehozhatatlan gazdasági és kulturális károkat is okoztak. A latin-amerikai missziónak így nem is az indiánok lázadásai és ellenállása volt a legfőbb akadálya, hanem a spanyol gyarmatosítók maguk. A hódítás rendszerében a fehér gyarmatosítók gazdaságilag kihasználhatták az alávetett indián lakosságot. Mindennek fejében a fehér gyarmatosítónak védenie és taníttatnia kellett volna őket, papíron legalábbis erről volt szó, de ez bizony sokszor elmaradt. A történész Gonzalo hazug és lusta népként tekintett az indiánokra, míg voltak, akik védelmükbe vették őket. Las Casas szerint például engedelmesek, hűségesek, türelmesek, békések és erényesek voltak. Az indiánok megítélését nagyban befolyásolta saját kulturális szokásaik és a szerzetesi életideál közötti szakadék. Ezek alapján egy vita is kibontakozott arról, hogy emberi lényeknek tekinthetőek-e az indiánok, vagy csak beszélő állatoknak. 1542-ben II. Károly végül felszabadította az indiánokat. Felszabadításuk és számbeli megfogyatkozásuk miatt kezdték munkaerejük pótlására behurcolni Afrikából a fekete rabszolgákat, akikre Noé átka alapján tekintettek úgy, mint örökös szolgatermészetűekre. Az 1500-as években Spanyolországba 150 ezer tonna aranyat és 7,4 millió tonna ezüstöt szállítottak be az Újvilágból. Még az óvatos becslések szerint is összesen közel 12 millió rabszolgát szállítottak Afrikából az Újvilágba. És, hogy hol tart ma Spanyolország?

 

A Kongói Szabadállam 1885-től II. Lipót belga király magántulajdona volt. Fő exportterméke, a nyersgumi hihetetlen bevételt jelentett az uralkodónak, aki 1908-ban nemzetközi nyomásra a bennszülöttek tömeges megkínzásának hírére átadta a terület kezelését a belga kormánynak. És, hogy hol tart ma Belgium? Az országban több szervezet, valamint parlamenti párt nemrégiben az ország történelmének felülvizsgálatát kezdeményezte. Többek a gyarmati múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatását, a köztéri alkotások eltávolítását szorgalmazzák. A kezdeményezők érthetetlennek tartják, hogy “II. Lipótot továbbra is tisztelet övezi mindazok után, amit a kongói nép ellen elkövetett”. A kérdés csupán az, hogy a történelem felülírásával vajon a gyarmatosítással megszerzett javakat is visszaadják majd a belgák, vagy az annyira már nem fontos?

 

(…)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu