Egy iszonyú brüsszelita nő a Házban
Bele kell olvadnunk az Európai Unióba! Szerelmesen eggyé kell vele válnunk, bele kell ájulnunk az ülepébe! Az Európai Egyesült Államok minden jónak és igaznak a forrása, az egyetlen üdvözülési lehetőség! Nemzetieskedés és „önzés” helyett „párbeszédre”, tehát a brüsszeli elvárások azonnali, kételyek nélküli és teljes végrehajtására van szükség, különben megint háború lesz! Orbán pedig ne merészelje zsarolni ezt a csodálatos, jótékony birodalmat! – nagyjából ezt üzente a dolgozó magyar népnek Gyurcsányné, a késpengeajkú rettenet.
Amolyan Ceausescu-féle villámlátogatást tett tegnap a magyar Országgyűlésben Dobrev Klára. Elmondta-elvicsorította negyedórás mondókáját, majd – a válaszokat be sem várva – kiügetett a teremből. (Előtte pár perccel még a párbeszédről, egymás meghallgatásának fontosságáról értekezett…)
Ez a nő képtelen hibázni. Tökéletesen alakítja a brüsszeli helyettes segédszóvivő szerepét: akár órákon át képes hozsannázni imádata tárgyáról, az Európai Unióról, amely mindenkor jó, szép és igazságos. Amely az emberi birodalmak netovábbja. Amelyet kritika nem érhet. (Tőle legalábbis még nem hallottunk ilyet.) Most azonban a magyar miniszterelnök – Dobrev szerint – rátámadt erre a szelíd, gyönyörű államszövetségre:
Sajnos Európát nem nehéz zsarolni. A vezetői nem akarnak háborúzni, minden vitát kenyértörésre vinni. Ez a zsaroló csalóknak sajnos nagy teret enged. Orbánt nem érdekli, hogy nem kell bátorság fegyvert szegezni egy olyan emberre, aki nem akar harcolni. Bátorság a vitához kell. Ez a bátorság hiányzik Orbánból – magyarázta Gyurcsányné, miközben ugyanolyan mesterkélten gesztikulált, mint „isiászos” párja. Magyarán: Orbánnak van képe feltételekhez kötni az unió közös hitelcsomagjának a megszavazását, amely hitelre egyébként Magyarországnak nincs is szüksége. Hogy merészeli? Brüsszel kívánalmait pillanatnyi habozás, kérdés nélkül teljesíteni kell! (Férjura is így tett regnálása idején.) Még hogy szabad akarat, szuverenitás, nemzeti érdekek? Ugyan, kit érdekelnek? Aki nemzeti érdekekről papol, az valójában zsarol, s eszerint is kell vele elbánni!
Hétszentség: ha az Apró-Gyurcsány-klán lenne a kormányrúdnál, feltétel nélkül támogatná a hitelfelvételt. Sőt, azon túlmenően is vennének föl pár tízmilliárd eurócska kölcsönt szociális segélyekre, de szigorúan úgy, hogy azt a következő, nemzeti kormánynak kelljen visszafizetnie…
Akinek van hozzá gyomra, idegrendszere, nézze végig a negyedórás vicsorgást. Tanulságos. Gyurcsányné meséje szerint, mikor még nem vala Európai Unió (a Jó), akkor az önző, nacionalista nemzetek (a Rosszak) gyilkolták egymást. A nemzetek (a Rosszak) ugyanis lényegükből fakadóan gonoszak és háborúskodóak. Ám egy borvirágos hajnalon megszületett az Európai Unió (a Jó), ami egycsapásra véget vetett az ellenségeskedésnek: emez ugyanis eo ipso (lényegéből fakadóan) jó és békés. Azóta a nap is vidámabban süt, a réten pillangók szálldosnak, a fákon békegalambok burukkolnak, szivárványos zászlók lengedeznek a szélben. Ám sajnos megérkezett Orbán Viktor, a béke legnagyobb ellensége, aki az unió vesztét akarja a folytonos önállóskodásával.
Hogy a terrorista eszmék – úgymint a kommunizmus és a liberálnácizmus – egy tőről fakadnak, jelzi: az internacionalista kommunistáknak is nagyjából ugyanez volt az érvkészletük a nemzetek fölszámolására, mint most a liberálnáci globalistáknak. Nem kizárt, a kis Klára ezt még Apró nagypapától hallhatta esti meseként, s most lám, használni is tudja.
(…)
Hiábavaló erőfeszítés lenne a Dobrev-féléket történelemre oktatni, elmagyarázni nekik, hogy a XIX. századig nem nemzetek, hanem a nemesség, uralkodóházak, dinasztiák hadakoztak egymással, mivel akkoriban még nem volt kötelezettségszegési meg hetes cikkelyes eljárás. Miután pedig megszülettek a modern nemzetek, akkor sem ők, sokkal inkább a birodalmak háborúztak, ők uszították egymásra a többségében békére vágyó, kisebb nemzetállamokat. Mindig a mohó birodalmak, uniók fenyegették a békét. A mostani európai béke nem az unió csodálatosságának köszönhető, hanem az atombombának és a NATO-nak.
Amúgy a Magyarországnak (vissza)járó fejlesztési pénzek elvételével fenyegetőzés, szuverenitásunk végső feladásának követelése, az uniós bírói ítéletekkel (börtönbiznisz, tranzitzóna satöbbi) való terrorizálás, a migránskvóta erőltetése, a Tavares- és Sargentini-jelentés még rosszabb is, mint egy kis középkori csetepaté két szomszéd uralkodó között.
A régi harcokat legalább csatatéren vívták, nyílt sisakkal, becsületesen – a mostaniakat tőzsdespekulánsok, emberkereskedő hálózatok, elmebeteg bűnözők szervezik titkos tárgyalásokon a nemzetállamok ellen.
Egyre erősebb, egyre szorosabb és egyre hatékonyabban működő Európai Unióban hiszünk; mi Európai Egyesült Államoknak hívjuk – áradozott a jövő Szovjetuniójáról az Apró unoka. Lihegése, persze, érthető: (...) Brüsszel nem helyettes segédszóvivőnek szánja őt, hanem e mucsai gyarmat helytartójának, neki kéne majd civilizálnia, a késsel-villával étkezés fortélyaira megtanítania a „rémisztő képződményeket”, a „sudri bunkó” magyarságot 2022-ben, akik tíz éve nem átallanak nemzeti kormányt választani maguknak. Ehhez azonban a balliberális terrorgépezetnek hatalomra kell juttatnia a késpengeajkú rettenetet.
Ha kellően sikerül addig a magyarságot meghülyíteni, Gyurcsányné lesz majd a Helytartónk, ő ajánlja föl az országot (...) von der Leyennek. Utána pedig jönnek majd a szokásos sortüzek, ahogyan nagyapó tanította.
