Büszkének kell lennünk a nemzeti ellenállásra
Történészkonferenciát tartottunk pénteken Kecskeméten a Trianon utáni nemzeti ellenállásról szóló vándorkiállításunkhoz kapcsolódóan. A Sopront 1921-ben megvédő Rongyos Gárda hőstetteire összpontosító köztéri installáció következő helyszíne a Budapest XVI. kerületében található Reformátorok tere lesz. Szeptember 11-ére újabb konferenciát szervezünk a fővárosba, amelyre szeptember 10-én éjfélig lehet regisztrálni.
A Rongyos Gárda haza védelmében kifejtett önfeláldozó harca vezetett oda, hogy Sopronban és a Sopron környéki nyolc településen szavazást lehetett tartani a terület hovatartozásáról – mondta Salacz László országgyűlési képviselő a Magyar Patrióták Közössége (Patrióták) „Akik bátrak és hősök voltak” című köztéri kiállításának tudományos konferenciáján a kecskeméti Hírös Agórában, szeptember 4-én. A képviselő hangsúlyozta: ily módon az igazságtalan és szégyenteljes trianoni békediktátumot lehetett legalább részben korrigálni. Úgy vélekedett, erre minden magyar embernek büszkének kell lennie, „amelyet csak úgy érhetünk el, ha széles körben megismertetjük e hősies tettek sokaságát”.
A szamizdat jelzővel illetett Rongyos Gárda nemzetmentő akciót minél szélesebb körben meg kell ismertetni a mai fiatalokkal is – erről Hajagos Csaba, a kiállítás kurátora beszélt a konferencián.
(…)
Raffay Ernő történész Trianon és a szabadkőművesség című előadásában felvillantotta az összefüggésrendszert a kikényszerített békediktátum előtti évek honi bomlasztó tevékenysége és a nemzetközi akarat között, amelyben kiemelt szerepe volt a szabadkőműves mozgalomnak. A Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos tanácsadója hozzátette: a megálmodott új társadalmi szerkezet, az iskolarendszer totális átalakítása kiemelten megkönnyítette volna Magyarország eltiprását.
Vincze Gábor történész a hazánk keleti területein,, a román megszállók által 1919 tavaszán elkövetett tömeggyilkosságok és atrocitások körülményeit mutatta be. Kitért a sóvidéki lázadás mellett a Köröstárkányban és Apátfalván történt tragikus eseményekre. Az utóbbi helyszínen 61 főt gyilkoltak meg a román vörös katonák.
Hazánk keleti területeinek idegen kézre kerülésének bemutatását követően Dévavári Zoltán, a Veritas Történetkutató Intézet történésze a Délvidék szerb birtokbavételének szegmenseit, többek között a magyar közigazgatás és intézményrendszer felszámolását, az agresszió számos megvalósulását támasztotta alá. A történész felidézte: az impériumváltással a magyar emlékművek lerombolása mellett a magyar tisztviselők leváltása is bekövetkezett, ám 1920 tavaszán Újvidéken komoly ellenállásba ütközött a szerb hatalom. Dévavári Zoltán a szerbek által vezénylet sortüzek mellett felhívta a figyelmet az ugyanebben az évben lezajlott szabadkai vasutas lázadás történéseire is.
Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet hadtörténésze a délvidéki hadműveletek mellett az 1940-es észak-erdélyi bevonulás lélektanáról beszélt. A történész emlékeztetett, hogy a magyar történelem egyik legszebb pillanatait élték át azok a katonák, akik részesei lehettek ennek az ünnepélyes pillanatnak.
Domonkos László irodalomtörténész az 1919-ben a kecskeméti pusztában megalakult Rongyos Gárda szerveződését, Héjjas Iván és Francia Kis Mihály szerepkörét taglalta. Hangsúlyozta a Rongyos Gárda kiemelkedő nemzetmentő szerepét, melyet az alakulat a román megszállás idején tanúsított. Előadásában cáfolta a szakirodalomban gyakran és helytelenül hivatkozott Héjjas–Prónay kapcsolatképet, ugyanis ellentétük messze híres volt, amely a nyugat-magyarországi harcok idején csúcsosodott ki.
A konferenciát a kárpátaljai Boros László PhD-hallgató zárta, amelyet a határzár miatt online formában tudott megtartani. Előadásában a Munkácson 1939-ben lezajlott “vízkereszti csatát” ismertette, amikor a Rongyos Gárda tagjai és a város civil lakossága hősiesen megvédte a kárpátaljai települést a csehek és Szics-gárdisták orvtámadásától.
A Patrióták köztéri kiállításának fókuszában a Rongyos Gárda, az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés, illetve a kárpátaljai megmozdulások és a felvidéki határincidensek hősei állnak. A kiállítást Kecskemét után Budapesten, a XVI. kerületi Reformátorok terén állítjuk fel, ahol szeptember 10-től 16-ig lesz látható. Ezt követően szeptember 18-tól 24-ig Sopronban a Várkerületen tekinthetik majd meg az érdeklődők.
Szeptember 11-én pénteken 10 órai kezdettel újabb történészkonferenciát szervez egyesületünk, amelyre sok szeretettel várjuk az érdeklődőket. A fővárosi Aranytíz Művelődési Házban meghallgathatják többek között Bank Barbara, Kubassek János, Szentkirályi Gábor, Dévavári Zoltán, Domonkos László és Stenge Csaba és előadását is.
A konferencián történő részvétel regisztrációhoz kötött, amelyet az érdeklődők a nemzetiellenallas0904@gmail.com e-mail címen tehetnek meg. A regisztráció határideje: 2020.09.10. csütörtök éjfél.
