top of page

Twindémia – Féljünk vagy reménykedjünk?

A „twindémia” két járvány együttes jelenléte. Ma a szezonális influenza és a COVID-19 „twindémiájával” állunk szemben, és a kutatások azt mutatják, hogy a két légzőszervi betegséggel egyszerre is meg lehet betegedni. Egy angol közegészségügyi tanulmány kimutatta, hogy a halál kockázata megduplázódik, ha az emberek együtt kapják meg az influenzát és a koronavírust. Még nagyobb a baj, ha a két járvány hatása együttesen terheli az egészségügyi ellátórendszert. Még ennél is nagyobb, ha a két betegség tünetei hasonlóak.

Szlávik János, az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy ebben az évben különösen fontos a rizikócsoportba tartozó személyek megvédése az influenzától, mert nemzetközi megfigyelések szerint megduplázódik a halálozás esélye, ha valaki egyszerre szenved koronavírus- és influenzafertőzésben. Na, ez elég ijesztően hangzott.

Ilyenkor gondolkodom el azon, hogy a szakemberek azért vehetnék a fáradtságot, hogy húsz mondatban elmagyarázzák azt, hol is tartunk most és milyen ismeretekkel rendelkezünk a két vírus egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatában. Mindenki lényegtelen, sokszor ismételt, unalmas adatok dömpingjével árasztja el az embereket. Most lehetne megragadni az alkalmat, hogy az emberek jobban megismerkedjenek ezeknek a betegségeknek a tulajdonságaival és a fokozott médiafigyelem miatt végre elegendő embert győzhetnének meg arról, hogy idén oltassa be magát az influenza ellen. Ha tényleg az a cél, hogy a társadalmat meggyőzzék, akkor azt üzenem nekik, hogy nagyon rossz kommunikációt választottak. Világos beszéddel, a kinyilatkoztató magyarázatok kerülésével, a piaci érdekeket figyelmen kívül hagyó kutatói tevékenységgel, valódi felvilágosítással még az oltásellenesek jelentős része is meggyőzhető lenne.

Vagdalkozásokkal, homályos utalásokkal csak elbizonytalanítják az embereket, akik amúgy elég intelligensek lennének ahhoz, hogy felfogjanak élettani folyamatokat. Az átlag magyar ember intelligenciahányadosa a nemzetközi felmérések szerint 97 és 101 pont között mozog, s ezzek a világ élmezőnyébe tartozik (14-34. hely). Ez kb. 4,5 millió embert jelent. A 130-as IQ-val rendelkezik a lakosság 5-6 %-a (ez kétszer magasabb érték, mint ami az intelligenciahányadosok normál eloszlásából várható). Ez kb. 400-550 000 ember. Ezeknek az embereknek is illene normális tájékoztatást adni. Talán nem bíznak a lakosság EQ-jában? (Emotional Quotient – Érzelmi intelligencia. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vezető pszichológusok szerint ilyen nem létezik. L. pl. Jordan B. Peterson, Torontói Egyetem).

Az IQ-adatokról csak annyit, hogy az ellenzéki kötődésű magyar lapok a lehető legalacsonyabb értéket kimutató kutatásokat közlik, és minden „városi legendát” igyekeznek megcáfolni, például hogy a magyarság intelligens lenne és valaha is komoly tudósai lettek volna; ellenben a kormányközeli lapok a lehető legmagasabb értékeket kimutató kutatások eredményét jelenítik meg. Az igazság tehát valahol a 99-és a 100 között lehet. Ha az ellenzék volna hatalmon, megértenénk, hogy a járványügyisek miért így kommunikálnak, de most csak arra a következtetésre juthatunk, hogy a kormány is tart az intelligens módon feltett további kérdésektől. A legtöbben attól vagyunk kiakadva, hogy a kormányinfón egyetlen értelmes kérdést sem tudnak feltenni az újságírók. Talán szándékosan ilyen tájékozatlanok? Hol vannak a szakújságírói kérdések? Most éppen a twindémia értelmezésére lett volna szükségünk.

A „twindémia” két járvány együttes jelenléte. Ma a szezonális influenza és a COVID-19 „twindémiájával” állunk szemben, és a kutatások azt mutatják, hogy a két légzőszervi betegséggel egyszerre is meg lehet betegedni. Egy angol közegészségügyi tanulmány kimutatta, hogy a halál kockázata megduplázódik, ha az emberek együtt kapják meg az influenzát és a koronavírust. Még nagyobb a baj, ha a két járvány hatása együttesen terheli az egészségügyi ellátórendszert. Még ennél is nagyobb, ha a két betegség tünetei hasonlóak.

A köhögés, az izom- és végtagfájdalmak, a láz, a torokfájás, a nehéz légzés, az íz- vagy szagvesztés, az émelygés, a hasmenés vagy akár a vörös lábujjak duzzanata is jellemző minkét betegségre. Az influenza esetén orvosunk évtizedek óta tesztelt és kipróbált vírusellenes gyógyszert írhat fel. De ha COVID-19- ben szenvedünk, akkor szteroidokat vagy más kísérleti gyógyszereket írhatnak fel nekünk. Minden beteg máshogy beteg. Nincs egységes eljárás. Az orvosok a helyszínen állítják össze a kezeléshez szükséges gyógyszereket, és sokszor csak a tapasztalatokban és a megérzésben bízva állapítják meg a mennyiségeket. Ezek a „kísérleti” gyógyszerek a legtöbb esetben életmentőek, de gyakran maradandó károsodásokat okoznak, például a májban és vesében.

Mi lehet a legrosszabb forgatókönyv? Elhatalmasodó koronavírus járvány, brutális influenzajárvánnyal, az elmaradó oltások miatt egy kanyarójárvánnyal, elmaradt vizsgálatok, elmaradt műtétek, megrövidített életek, agyonhajszolt egészségügyi személyzet, tönkrement gazdaság, munkanélküliség, adósságok, tüntetők, általános zűrzavar és háborúk.

Persze nem eszik olyan forrón a kását

Az már közismert adat, hogy hazánkban az év első negyedévében 15 éve nem haltak meg olyan kevesen, mint most. Azokban az európai országokban például, amelyeket a legsúlyosabban érintett a tavaszi járvány, jelentősen megnőtt a halálozások száma. Ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint azt a hivatalos COVID-19 miatti halálozási statisztikák indokoltak volna. Stockholmban, ahol nem vezettek be szigorú járványügyi korlátozásokat, több mint kétszer annyian haltak meg, mint egyébként.

Márciusban, bár már akkor is terjedt a koronavírus Magyarországon, a halálozás mértéke nem érte el a sokévi átlagot, ami a szakértők szerint a szokásosnál enyhébb influenza szezonnak és a korlátozásoknak volt köszönhető. A szezonális vírusos betegség 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is tovább tartott és több áldozatot szedett, mint idén.

Kovács Katalin és Pakot Levente tanulmánya szerint az influenzával összefüggésbe hozhatóan (tavaszi záróértéken) 2010-ben 1091, 2011-ben 2969, 2012-ben 4036, 2013-ban 2336, 2014-ben 2608, 2015-ben 6470, 2016-ban 51, 2017-ben 5162 haláleset történhetett. Ezek elképesztően magas számok, főképpen azt tekintve, hogy a hazánknál 33-szor nagyobb lakosságú USA-ban évente, hozzávetőleg 37 000 ember halt meg az influenza okozta szövődményekben. Ha az ottani értékeket hazánkra vetítjük, akkor ez kb. 1200 fő lenne egy átlagos évben.

(Az amerikai szakhatóságok szerint a COVID-19 halálozások és az influenzával kapcsolatos éves halálozások becsléseivel összehasonlítva arra lehet következtetni, hogy ebben az évben a szezonális influenza körülbelül ugyanannyi amerikait ölt meg, mint a COVID-19!)

A két kutató azt is megállapította, hogy a magasabb oltási arányt elért országokban az influenza okozta halálozás tendenciaszerűen alacsonyabb.

Régóta azon a véleményen vagyok, hogy a koronavírus körüli hisztéria talán arra jó lesz, hogy kibeszéljük azt a korábbi felelőtlen hozzáállást, aminek a következtében 2015-ben 6770, 2017-ben 5162 honfitársunknak kellett meghalnia. Akkor a WHO hallgatott, senki sem ijedezett, a média nem szörnyülködött, a kórházakat senki sem akarta felszereléssel ellátni, az orvosok, ápolók bérét emelni és a hétköznapok embere nem gondolt bele abba, hogy ha a gyerek betegen megy iskolába, jómaga a munkahelyére, akkor közvetlen rokonait, barátait, nemzettársait veszélyezteti. A koronavírusban elhunytak száma a mai napon lépi át a bűvös ezres számot. A korábbi években ezeket az „ezreket” nem éreztük, nem láttuk. Még nyilvántartást sem vezettünk róluk. A kutatóknak köztes adatokkal kellett a megelőző évek számait meghatározni. Ezek is pontosan olyan életek voltak, mint a mostaniak, a kórházakban ápoltak szenvedése, a hozzátartozók vesztesége ugyanaz volt. A halottakon kívül százezrek szenvedtek a betegségben, tízezrek szenvedtek maradandó egészségkárosodást. A kimaradt munkanapok, az iskolai hiányzások és betegség miatti korlátozott munkavégzés a gazdaságot is hátrányosan érintette. Mindenki érdekelt volt a változásban, mégsem tett senki érdemben semmit (tisztelet a kivételnek). Ha mindaz igaz, amit ma magunk körül látunk, akkor igaz lehet az az állítás, hogy elég lett volna ezekben az években néhány hétig maszkot hordani és többször kezet mosni, és ezek az emberek még mindig köztünk lennének?

Aztán ott vannak az oltásellenesek. Nem kell csodálkozni azon, hogy mi a véleményük a kötelező oltásokról. A legtöbben ők is laikusok, és ha az orvosok véleménye is megoszlik a védőoltásokkal kapcsolatos kockázatokról, akkor ők mitől lennének következetes hívei ennek az eljárásnak. Ők csak óvatosak és egy kicsit önzőek, mint mindenki. Nem szeretnék, ha gyermekeik a mellékhatások áldozatai lennének, de tudat alatt reménykednek benne, hogy a többiek (a kockázatot vállalók) átoltottsági szintje majd elég magas lesz ahhoz, hogy ez a betegség ne legyen veszélyes az ő gyermekükre. Akiben csak egy kis empátia van, az megdermed, amikor ilyen tudósításokat olvas:

„2019. szeptember 18-án, szerdán, a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda 6.a osztályos tanulója, Zsombor is megkapta a 2019-2020-as tanév Egészségügyi Munkaterve szerinti oltóanyagot. 2019. szeptember 21-i szombat reggelén Zsombor már nem ébredt fel, otthonában meghalt.”

„A japán kormány betiltotta a kanyaró, mumpsz és a rubeola elleni vakcinát az 1993-as oltási törvényében, miután rekord számú gyermek esetében alakultak ki mellékhatások, köztük agyhártyagyulladás, végtagvesztés és halál.”

Az már csak egy külön érdekesség, hogy az egész nyugati világban elterjedt jelenség, hogy vannak orvosok, akik nézeteik alapján elfogadhatónak tartják, hogy bizonyos anyagi juttatásokért cserébe oltáselleneseknek hiteles oltási bizonyítványokat állítsanak ki. Vajon olvasták-e az oltásellenesek annak az egyébként oltáskritikus kaliforniai orvosnak az írását, ahol azt fejtegeti, hogy az oltásellenes cikkeket maguk a gyógyszergyárak finanszírozzák. A be ne adott, de lekönyvelt vakcinák után is fizetnek, és az oltásellenesek számának növekedésével csak tovább nő a betegségek kockázata, járványok alakulnak ki, ami drasztikusan növelni fogja a gyógyszerfogyasztást.

Magyarországon a hatályban lévő jogszabályok szerint a következő betegségekre kötelező a védőoltás: tuberkulózis (R0: 8-10), diftéria (R0: 6-7), szamárköhögés (R0: 12-17), tetanusz (R0: 0), gyermekbénulás (R0: 5-7), Haemophilus influenza B (R0: 3-4), mumpsz (R0: 4-7), kanyaró (R0: 12-18) , rubeola (R0: 6-7), pneumococcus (R0: 2-3).

Az új koronavírus R0 értékét 2-3 közé teszik, míg a szezonális influenza esetében ez a szám 1,2-1,3 között van. Jól látszik, hogy a legnagyobb R0-al rendelkező betegségek kerültek a kötelező oltások közé és jól látható, hogy a gyengébben fertőző influenza miért nincs ott. Természetesen tömeges megbetegedések során a fertőzések száma és a halálozások értéke is brutális mértékben növekszik. Vagyis bármelyik kevésbé fertőző, vagy kevéssé veszélyesnek tűnő vírus is okozhat komoly károkat egy társadalomban, ha az felelőtlenül kezeli a helyzetet.

Az oltásellenesek is meggyőzhetőek lennének, ha alaposabb vizsgálatok alá vennék a jelenlegi oltóanyagok mellékhatásait.

Ha léteznének előzetes vizsgálatok azzal kapcsolatban, hogy kinél alakulhatnak ki súlyos szövődménye és kinél nem a már meglévő oltóanyagok esetén, akkor már meg is tudjuk tenni a következő lépést. Más oltóanyagokat kísérletezünk ki a veszélyeztetettek számára. Ha egy csoportnak mégsem sikerül megfelelő oltóanyagot kikísérletezni, akkor még mindig maradhatna az oltásmentesség. A többiek nyájimmunitása már elegendő védelmet nyújthat neki. Ehhez azonban öntudatos társadalmi párbeszédre van szükség. Ennek a sok intelligens embernek meg kell tanulnia közösségekben működni és az élet valódi problémáival foglalkozni. Nem „Gyuri bá’” vagy a pártok által létrehozott álszervezetekben kell ténferegni, hanem a saját érdekeit felismerő, alulról építkező közösségekben kell dolgozni. Vitatkozni azon kormánnyal, orvosokkal arról, hogy – bár tökéletes megoldás nincs – mennyi pénzt, mennyi kényelmet vagyunk hajlandóak azért feláldozni, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb világban élhessünk. Értünk, rajtunk kívül csak a szentek dolgoznak. Ők pedig kevesen vannak, rájuk fér némi segítség. A mai „pandémiás világ” megsemmisítheti az eddig elért eredményeket, a „twindémián” való elmélkedés pedig lehetőséget is adhat egy öntudatosabb társadalom kiépítésére. Ráadásul nemrégiben a két vírus együttes jelenlétével kapcsolatban a kutatók meglepő eredményre jutottak.

Harc a gazdatest feletti uralomért

Még a járvány korai időszakában több kutató felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni a két vírus együttes jelenlétének következményeit, és március után több kutatócsoport el is indult ezen az úton. Jó hírek érkeztek a déli országokból, például Ausztráliából, Új-Zélandról és Chiléből, ahol az influenzaszezon éppen véget ér. Az influenzában szenvedők aránya meglepően alacsony volt. Ezek a kormányok hatékony stratégiákat hajtottak végre a koronavírus ellen, így az influenza nem kapta meg az esélyt, hogy nagy számú megbetegedést okozzon.

Márciusban Cheryl Cohen epidemiológus és munkatársai a dél-afrikai Nemzeti Fertőző Betegségek Intézetében (NICD) megalkottak egy tervet, amellyel tanulmányozni lehet a két vírus egymásra gyakorolt hatását.

Nem ez volt az első ilyen akció. Talán az olvasók még emlékeznek azokra az adatokra, amelyek azt mutatták, hogy azokban az országokban van kevesebb áldozat, ahol a TBC elleni BCG-oltás jelen van. Például Ellen Foxman immunológus már régóta gyanította, hogy a rhinovírus okozta megfázás elterjedése késleltethette a 2009-es H1N1 influenzajárványt Európában.

A kutató csapatok arra a következtetésre jutottak, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a TBC és az influenza elleni vakcinák valahogy felpörgetik az immunrendszert, vagy legalább lelassítják a koronavírus terjedését a szervezetben. Az év elején a Good Health beszámolt arról, hogy a tudósok miként találtak bizonyítékot arra, hogy a koronavírussal nem összefüggő oltások is csökkentetik a fertőzések és a halálozások arányát. Különösen kettő – az MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola) és a BCG vakcina izgatta a tudósokat.

Az influenzakutatók már tapasztalták, hogy amikor egy új pandémiás influenza törzs keletkezik, az kiszoríthat egy régebbi törzset. Például a 2009-es H1N1 influenzajárvány megjelenésekor eltűnt egy másik H1N1 influenza törzs, amely 1977 óta keringett. A SARS-CoV-2 vírus és az influenza versenyezni fog a gazdákért a fertőzésért, ami azt eredményezheti, hogy az egyik vírus kiszorítja a másikat.

Úgy tűnik, hogy ez az „élő” elem riasztja az egész immunrendszert. Természetesen nem lehetetlen egyszerre vagy gyorsan egymás után elkapni a vírusfertőzéseket, de az egyik vírusfertőzés megszerzése általában megnehezíti a másik megszerzését. Ez azért van, mert a vírusfertőzések hajlamosak felpörgetni az immunrendszer általános antivirális védekező rendszerét. Az egyik vírus elkapása riasztó jelet továbbít vírusirtó interferon formájában. A fertőzés után egy rövid ideig, talán hetekig-hónapokig, az immunrendszer magas riasztási fokozatban marad, hogy gátolja a későbbi betolakodókat.

Az angol tudósok szerint a SARS-CoV-2 pozitív teszteredmény kockázata 68% -kal alacsonyabb volt az influenza pozitív esetek között, s ez a két vírus közötti lehetséges patogén versenyre utal. A kutatók szerint a kockázatok mérséklése érdekében a SARS-CoV-2 tesztelések mellett el kell végezni az influenzás megbetegedéseket igazoló teszteket is, és lehetővé kell tenni, hogy a lehető legtöbb ember influenza elleni oltást kapjon.

Olaszországban és Brazíliában több mint 100 000 beteget vizsgáltak, és arra a megállapításra jutottak, hogy az influenza elleni oltás csökkentette a Covid-19 hatásait és az intenzív ellátás szükségességét a fertőzöttek körében.

Az eredmények mögött álló szakemberek szerint a bizonyítékok annyira meggyőzőek, hogy minden kormánynak influenza elleni oltási kampányokat kell folytatnia, mert a vakcina kifejlesztéséig ez biztosítja a legjobb módszert a koronavírus elleni védelemre.

A brazíliai tanulmány több mint 90 000 Covid-beteg nyomon követésével állapította meg, hogy a halálozási arány 35% -kal alacsonyabb volt azok között, akik influenzás megbetegedést kaptak, azokhoz képest, akik nem.

Az influenza elleni vakcina soha nem hat 100% -os hatékonysággal és az általa nyújtott védelem mértéke is évről-évre változik. Ennek egyszerű okai vannak. A szakértők több hónappal korábban, a korábbi előrejelzések alapján készítik el, így nem tudnak naprakész ellenanyagot adni.

Érdemes tudni, hogy a vakcina beadásának ideje sem mindegy. A 9 és 11 óra között beadott influenza vakcinák négyszer annyi antitestet hoznak létre, mint a 15 és 17 óra között beadottak. A Birmingham University tudósai úgy gondolják, hogy az immunrendszer reagálóképesebb a nap elején, amikor a kulcsfontosságú fehérje szintje emelkedni kezd.

Hogy mi következik ebből? Szlávik úrnak inkább az influenza elleni védőoltás pozitív hatásaira kellett volna felhívni a figyelmet, nem pedig az embereket rémisztgetni. Úgy tűnik az influenza elleni védőoltás a lakosság egy részében megakadályozhatja a koronavírus terjedését, vagy legalább akadályozhatja a szövődmények kialakulását. Ettől sajnos még nincs jobb influenza elleni oltóanyagunk és a nincsenek társadalmi párbeszédre alkalmas közösségeink. Majd a pandémia, a szindémia és a twindémia megtanítanak bennünket erre is, mert nemcsak a vírusok harcolnak a gazdatestért. Testünk, lelkünk és szellemünk birtoklása a legnagyobb zsákmány, amit az világot uraló erők megszerezhetnek. És még csak meg sem kértük az árát…

Forrás:

45 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page