jan. 9.

2300 éves hun korona az Éden folyóit jelképező keresztpánttal a Hong Kong Palota Múzeumban (Varga Géza írása)

Kőnig Adriennek és Horváth Lugossy Gábornak köszönöm az 1. ábrán látható, a Hong Kong Palota Múzeum honlapjáról átvett 2300 éves hun korona képeinek megosztását. Ez lehetőséget ad néhány, a magyar Szent Korona eredetét illető történeti és rovológiai jellegű tanulság levonására.

*1. ábra. 2300 éves hun korona a honkongi Palace Museum kiállításán*

A fenti hun korona keresztpántos szerkezete hasonló a magyar Szent Korona szerkezetéhez. Körbe zárt keresztet alkotván, a felülnézete azonos a székely írás "f" (Föld) jelével, amely jel a hun írásemlékeken is, meg a kínai írásban is felbukkan hasonló jelentéssel.
Mindkét korona szembőlnézete az ég szójelének (az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak) felel meg (4. ábra). Az ábrázolási konvenciókat és a magyar szójeleket a Magyar hieroglif írás c. kötetben ismertettem. A koronáknak ez a nézete a székely írás "g" rovásjelét idézi fel, amely a magyar hieroglif írás ég szójeléből rövidült le az akrofónia során. Ez a jel is szerepel a kínai lolo írásban, szintén "ég" jelentéssel.
A hun korona keresztpántjain (de csak ott) kacskaringó alakú jó "folyó" jelek sorakoznak. Ugyanez a helyzet a magyar Szent Korona keresztpántjain is (2. ábra). Azért van e hasonlóság, mert a két korona egyaránt az Éden térképét, a Föld hieroglifát kívánta modellezni, ezzel is a hun uralkodó hatalmát legitimálva, Isteni eredetűnek feltüntetve. Az Éden térképét szokás szerint az egy forrásból induló négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) felidézésével jelenítették meg. Mindkét koronán csak a keresztpántokra tették a kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifákat, azaz nem díszítés, hanem az ősvallási gondolat rögzítése, a szabírhun őshaza megemlítése volt vele a céljuk.

A Szent Koronát illetően ezeket már korábban is elmondtam A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma c. cikkben. Ez az újabban felbukkant hun ékszer igazolja az álláspontomat. Ebből is következően a Szent Korona a szabírhunok számára készült 531 táján a mervi oázisban, ahol keresztény püspökség működött és ahol ékszerkészítés és üveggyártás is folyt egykor. Bizonyítja ez a kínai környezetben lévő korona azt is, hogy a hunok már ott és akkor is használták a székely írás Föld, ég és jó "folyó" jelét. Azt, hogy a többi jelet is használták, a további hun leletek alapján be lehet látni.

2. ábra. A magyar Szent Korona egyik keresztpántjának részlete a jól látható kacskaringó alakú filigránokkal, melyek ‒ a 2300 éves hun koronához hasonlóan ‒ csak a keresztpántokon találhatók meg

*3. ábra. A Szent Korona felülnézete is a Föld hieroglifát idézi*

*4. ábra. A Szent Korona szembőlnézete (középen), két "eget tartó fa" képszerkezet (balra), a kínai lolo írás "ég" szójele (jobbra fent) és a székely írás "g" (ég) jele (jobbra lent)*

Kínai-magyar közös szervezéssel most készül egy hun kiállítás, ami alighanem feladja a leckét az akadémikus "tudomány" írástörténészeinek, hiszen a ma érvényes NAT tankönyvek szerint a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar korból nem maradt fent sem írás - sem nyelvemlékünk. Csak remélni tudom, hogy a hasonló leletek sorában gyönyörködhetünk majd e hun kiállításon, ahol elolvashatjuk a melléjük írt írástörténeti magyarázatot és olvasatot is.