30 éve lett a Hét Krajcár (20.) Bokor Levente: Tamási Lajos és a Most fonódik
Tamási Lajost 1970-ben ismertem meg személyesen. A kiadó születésnapi felolvasása alkalmával úgy emlékeztem tévesen, hogy az alábbi vers ebből az élményből született. A tévedésem azt árulja el, hogy a költemény 1968-beli születése szorosan tapadt az ő emlék-képéhez. Hiszen 1956 októberi napjainak egyikén, 15 évesen, a Moszkva téren földről szedtem föl egy kézzel írt röplapot, melyen ez állt: Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán… és következett az egész vers. A korszakot jellemzőn, több dokumentummal együtt égettem el, mert tartottam a váratlan házkutatástól. Az nem következett be, de Tamási neve és szellem-képzete belém égett. Az 1968-ban született írásomat keresztül-kasul átjárta egy fél nemzedékkel fiatalabb apa 1956 eszméire való emlékezése. Tamásival, élőben való összeismerkedésünk, egy várakozás csodás beteljesülését jelentette nekem. A Csepel újság általa szerkesztett kulturális mellékletében láttak először nyomdafestéket költői kísérleteim is.
Most fonódikMost fonódik, most szövődik –
itt van nékünk a csattogás
keresztül. Szomorú a gyapotszál
szerelme, mert kereszteződik.
Szeretsz mindazonáltal,
s nem követsz mellékesen.
Felhőzködik már abroszunk, s vakít.
Hű tengelye szemünknek e tű,
de titokban marad e fehér,
mely könnyen szemünkbe kerül
– titokban maradunk.
Ha tudnám, mit véthetek el,
erősebb lennék, mint a tisztítószer,
mely dolga szerint szétmar.
De eszemben sem térek másra,
megkérlek, hogy ne bomolj
– nincsen orsód felpördülni,
sem az a nap!
Félek, bolond vagyok.
Avagy csupán játszom a homállyal,
s csak tekintetre más a bűnözés
– de nincs létednél súlyosabb szövődmény,
ki ellenállsz mindenekfölött!
Elhatalmasodsz és nehézkedel,
a Lényeg rohamos.
Meg kell, hogy mondjalak végre,
kibeszéljelek magamból
– még úgysem volt hihetőbb –:
fölemelkedtél korlátaidba,
és bármire vagy képes.
Most elárultalak!
Megfaggat ezért a Teremtés,
ezért még megforogsz.
Vallasz, hogy uralkodhass,
vallasz és uralkodsz
– nincsen más felelős!
1968.
(folytatása következik)
30 éves a Hét Krajcár Kiadó
Irodalmi est a Hét Krajcár Kiadó szerzőinek műveiből
az Országos Széchényi Könyvtárban
2023.szeptember 26., 17 óra
Előadó
Baranyi Liána és Kurucz Ádám Konrád
1. Benke László: Az Isten cseresznyefája
2. Benke László: A Hét Krajcár Kiadó létrejötte, Bevezető
3. Móricz Zsigmond: Judit és Eszter
4. Csanádi Imre: Húzd rá cigány
5. Tamási Lajos: Keserves fáklya
6. Kónya Lajos: Rózsatolvaj
7. Kónya Lilla: Lehettem volna
8. Kónya Lilla: Főváros
9. Csanádi Imre: Vér
10. Tamási Lajos: Zugligeti ősz
11. Varga Domokos: Két év
12. Tamási Lajos: A rend
13. Marafkó László: Bujtogató
14. Tamási Lajos: Sugarak záporában áll a ház
15. Tamási Lajos: Mert az úton
16. Tamási Lajos : Virágmag
17. Czigány György: Chaconne
18. Varga Domokos György: Bilhebolha, részlet
19. Tamási Lajos: Ha azt hallod majd
20. Bokor Levente: Tamási Lajos és a Most fonódik
21. Székely Dezső: Végzetes úton
22. Bárány László novellarészlete (Hangok a színfalak mögül című kötetből)
23. Fehér Bence: Az Éj második monológja és Raktári elszámolás az áccsal
24. Turbók Attila: Olvadó cukorsüveg
25. Turbók Attila: Záporral öntözött verőfény
26. Tamási Lajos: Pacsirtaszó
27. Tamási Lajos: Hazatérés
28. Benke László: Az Isten cseresznyefája (ld. itt)
Benke László: Zárszó
Előzmény (kapcsolódó cikkeink)
30 éve lett a Hét Krajcár, ennyivel lett gazdagabb a magyarság (1.) – Varga Domokos György előszava, benne Benke László: Az Isten cseresznyefája
30 éve lett a Hét Krajcár, ennyivel lett gazdagabb a magyarság (2.) Benke László bevezetője
30 éve lett a Hét Krajcár (3.) Móricz Zsigmond: Judith és Eszter
30 éve lett a Hét Krajcár (4.) Csanádi Imre: Húzd rá cigány!
30 éve lett a Hét Krajcár (5.) Tamási Lajos: Keserves fáklya
Kapcsolódó film:
Comentários