A BÉKÉTLENSÉG ÖRÖK KORA (Deli Mihály verse)

Nem érdekel

mit mondanak

az emberek

Ahogy őket

sem érdekli

mit mondok én

Csak elvagyunk

Békétlenül

Semmi harag

Igazam van

Igazuk van

Igazunk van

Kerüljük az

összetűzést

De ha mégis:

kispolgári

módszerekkel

egyezkedünk

egészen a

végletekig –

liberális

gyilkolással:

csűrcsavarral

kölcsönkéssel

(napszemüveg

finom kesztyű

’ott se voltunk’)

Bármit mondhatsz

Bármit mondok

Ugyanarról

beszélünk / de

nem érdekel

sem téged, sem

engem, mert nincs

gusztusunk, sem

kompromisszum

összevetni

azt, ami nem

illik össze

Maradjunk így

Amíg bírjuk

Ha nem bírjuk

Jöhet a harc

Az édes vér

A tisztulás

A szellemi

evolúci-

Ó! – kezdődhet

előröl a

menet / fáradt

békétlenség

Sosincs vége

Ez benne a

szépség, s a rút

Az erősebb

meg a gyengébb

egymásért van

Egymás nélkül

az Igazság

semmit nem ér

Nem érdekel

és téged sem

a Holt Béke

Megmásszuk a

lejtőt föl, és

ereszkedünk

ugyanúgy le

Békétlenül

Mindig újra

Mégis együtt

Mindig együtt

Mint a mágnes

Végzetesen

összeforrva

Tükröződve

A kép forrása: itt