A FOLYAMAT FOKOZATAI (Deli Mihály verse)

A FOLYAMAT FOKOZATAI

A minap még négymilliárd évesnek tartották a föld korát

Újabb becslések szerint

az univerzummal együtt, negyven milliárd éves is lehet

Van ebben a játékos tudományoskodásban

némi önirónia, és kíváncsiskodóan gazdag humor

(sőt, okoskodó oktalanság)

Kukucskálnak a tejútrendszeren túlra

Empirikusságukat rendezgetve fenékre esnek

Fejest ugranak lelkükbe, Istenükbe

Az „ősrobbanás” kályhájának feszítik hátukat

Nevetve feladják / belehalnak / újra kezdik

A gondolkodás és a tapasztalás végtelensége helyett

inkább az „ősrobbanás” előtti térrel-pillanattal-állapottal kéne próbálkozni…

Papok, tudósok, civil létezők kósza/rendezett érzéseit/tapasztalatait

visszatömörítve az „ősrobbanás” állapotába:

ott áll a Mindenség a nagy kiáradás küszöbén –

belépett a tükörbe? / vagy kivált önmagából, és ’próbát’ tett?

Gazdag tudatlanságunk titka vagyunk

A lényegről semmit nem tudunk, mégis émelyít

A megfejtés bennünk, vagy kívülünk?

Fogható adataink gazdagságát fantáziánk piszkálja

Mindent el kell vesztenünk, hogy rátaláljunk a folytatásra

Így kezdjük / így végezzük

Előtte, utána, mint közte

Lehetőség a megszentelt életről való elmélkedésre

A kép forrása: itt