A háború értelmetlen áldozatai (Vukics Ferenc jegyzete)

„Kétfajta elmeháborodott van: az, aki nem tudja, hogy meg kell halnia, és az, aki elfelejtette, hogy életben van.” – Patrick Declerck francia pszichológus

Egy „értelmetlen” háborúban kiváltképp fájó a védtelen, fegyvertelen civileket ért támadások sokasága és a katonák értelmetlen, a harc törvényszerűségei szerint nem igazolható feláldozása.. Ebben minden ember egyet kell, hogy értsen.

Valentin Reznyicsenko Dnyipropetrovszk megye kormányzója vasárnap bejelentette, hogy huszonháromra nőtt a közép-ukrajnai Dnyipró egyik kilencemeletes lakóháza ellen elkövetett orosz légitámadás halottainak száma. A szombati légicsapásban a lakóház részben összeomlott, több gyerek is életét vesztette, 39 embert kiszabadítottak a romok alól, a támadásban összesen 73-an sebesültek meg. A tragédiát több állam- és kormányfő elítélte, egyebek között Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki Twitter-üzenetében leszögezte: Kanada továbbra is megadja a szükséges segítséget Ukrajnának.

Ugyancsak Twitteren tért ki a támadásra Gitanas Nauseda litván elnök is, terrorista államnak nevezve Oroszországot. A szombaton Ukrajna-szerte elkövetett rakétacsapások kapcsán az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy a támadás elérte a célját. A Telegramon közzétett minisztériumi közlemény szerint „Minden kijelölt célpontot eltaláltak.”

A település polgármestere szerint vasárnap reggelre megtalálták az „orosz gyártmányú” rakéta maradványait. Miközben a kijevi vezetés és a nyugati sajtó „célzott, civil célpont elleni csapásról” beszél, a városi vezető azt nyilatkozta, hogy a rakéta valószínűleg célt tévesztett, és az oroszok a város nem messze lévő hőközpontját akarták eltalálni. Az ENSZ ukrajnai koordinátora, Denise Brown „szörnyűnek” nevezte a lakóház elleni támadást, és hozzátette: A civilek elleni szándékos támadás háború bűncselekménynek számít.

A moszkvai vezetés cáfolja, hogy közük lenne a támadáshoz: szerintük egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be a háztömbbe. Orosz katonai szakértők már márciusban is jelezték, hogy az ukrán erők „lejárt szavatosságú”, „bevizsgálatlan” légvédelmi rakétákat is használnak a védekezés során, amelyek aztán kijevi lakóházakba csapódtak. Azóta hasonló esetek tucatjai fordultak elő. Az ukránok ilyen esetekben hol szándékos civilek elleni támadásról, hol az ukrán légvédelem által lelőtt „orosz rakéták” másodlagos pusztításáról beszéltek. Az eddigi célt tévesztett rakéták többsége egy lakótömb néhány lakását pusztította csak el, azonban a mostani a másodiktól a kilencedik emeletig összeomlott. Megrázó látni a mentésben résztvevő emberek küzdelmét és hallani a családtagjaikat elvesztő emberek átkozódásait.

Az ukrán katonai vezetés nem engedélyezi, hogy a külföldi tudósítók az orosz csapások következményeiről fényképet és filmanyagot készítsenek, de ilyen esetekben minden sajtómunkatársat azonnal kiszállítanak a helyszínre, hiszen a pusztításról készült képek és filmanyag nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ukrán erőket fegyverekkel és pénzzel támogassák. A bucsai, mariupoli, kramatorszki, dnyiprói felvételeket látva még a legkeményebb szívű nyugati politikai vezető is Ukrajna „elkötelezett támogatóvá” válik.

Azóta azonban több esetben is kiderült, hogy az „orosz barbarizmust” szimbolizálni akaró események egy részében egyáltalán nem igazolható az ukránok magyarázata.

Egy része nagy valószínűséggel a lelőtt rakéták alkatrészei által okozott baleset, egy részük hibásan működő saját eszköz által okozott pusztítás, egy részük esetében pedig felmerült a gyanú, hogy az ukránok által szándékosan megrendezett eseményről van szó.

Robert C. Castel tegnap azt nyilatkozta, hogy az a feltételezés, miszerint a nyugati légvédelmi eszközök megérkezésével a sikeres elfogások aránya megnövekedett volna, nem nyer bizonyítást. A nagy ugrás a sikeres elfogások arányszámában október elején következett be, valószínűleg még ukrán önerőből.

„A hadjárat kezdete, szeptember 10-e óta 14 támadóhullámot lehetett azonosítani. Ezekben 879 csapásmérőeszköz került bevetésre. A különböző típusú csapásmérőeszközök aránya hullámonként változott. A köztudatban rögződött elképzelés ellenére, a csapások többségét cirkálórakétákkal (612) és nem drónokkal (235) hajtották végre. A ballisztikai rakéták csupán egy töredéket alkottak az ukrán hátországra kilőtt eszközöknek (32 db)” – írta Castel. Hozzátette:

„az ukrán adatokra támaszkodó ISW jelentések alapján, az ukrán légvédelem az orosz eszközök 68%-át lelőtte. Mivel a közölt adatok alapján több mint háromszor annyi drón lelövéséről számoltak be, mint amennyinek a bevetését jelentették, a közölt számadatokat némi szkepticizmussal kell kezelni. A cirkáló robotrepülőgépek lelövését illetően az adatok már értelmezhetőek és hozzávetőlegesen 50%-os sikerarányra utalnak”.

Noha a kijevi vezetés eddig az ukrán légierő sikerességét hangoztatta, a dnyiprói támadás kapcsán meglepő jelentéseket tettek. Miközben a nyugati források szerint Belaruszból lőtték ki azt az rakétát, amelyik eltalálta a dnyiprói társasházat, az ukrán légierő parancsnoka biztos benne, hogy keletről és délről érkeztek a rakéták.

Mikola Olescsuk altábornagy (valószínűleg az orosz állítások cáfolására) a Facebookon kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők nem is rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az orosz hadsereg által szombaton kilőtt rakéták megsemmisítésére.

"Január 14-én öt H-22-es típusú rakétát lőtt ki az orosz légierő öt Tu-22-es nagy hatótávolságú bombázóval Ukrajna területére. A lövéseket a kurszki területről és az Azovi-tengerről hajtották végre. Az egyik H-22 rakéta, amelyet Kurszk térségéből indítottak, egy sokemeletes épületbe csapódott Dnyipro városában. A radarberendezések észlelték a kilövés hozzávetőleges helyét, a rakéta magasságát és repülési sebességét. Kétséget kizáróan az egy H-22 rakéta volt. Az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek alkalmasak az ilyen típusú rakéták lelövésére. Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta több mint 210 ilyen típusú rakétát lőttek ki. Az ukrán légvédelem egyet sem tudott megsemmisíteni" – fejtette ki.

Hozzátette, hogy a H-22-es robbanófejének tömege körülbelül 950 kilogramm, a rakéta maximális hatótávolsága pedig 600 kilométer.

A parancsnok szerint csakis olyan légvédelmi rakétarendszerek képesek ezeket a légi célpontokat elfogni, amelyeket várhatóan a közeljövőben a nyugati partnerek bocsáthatnak Ukrajna rendelkezésére. Példaként a Patriot légvédelmi rakétarendszereket említette.

Mikola Olescsuk nyilatkozatát azzal egészíteném ki, hogy nem H-22-es (ilyen jelzésű rakéta nincs az orosz haderőben), hanem Kh-22 (oroszul: Х-22; AS-4 'Kitchen') rakétáról van szó. A Kh-22 egy nagyméretű, nagy hatótávolságú, hajó elleni rakéta, amelyet még a Szovjetunióban az MKB Raduga fejlesztett ki. Repülőgép-hordozók és hordozó harccsoportok ellen tervezték, hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel. A Kh-32 a Kh-22 továbbfejlesztett hagyományos/nukleáris változata, 2016-ban helyezték szolgálatba, továbbfejlesztett rakétamotorral és új keresőfejjel rendelkezik.

Korábban az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kijelentette, hogy Oroszország valószínűleg hajó elleni rakétákat használ az ukrajnai hadszíntéren szárazföldi célpontok ellen. A britek szerint az ilyen rakéták "rendkívül pontatlanok, ezért súlyos járulékos károkat és áldozatokat okozhatnak". Sebastien Roblin nemzetközi biztonsági elemző szerint a Kh-22-vel leadott "lövéseknek csak a fele landol a célponttól számított 600 méteren belül″.

A britek szerint a Kh-22-höz kötődnek az Odessza melletti Fontanka Riviera bevásárlóközpontját, az Inhulets folyó gátját ért támadások is.

Egyszer már egy másik kilencemeletes épület megsemmisítését szintén a Kh-22 számlájára írtak az ukránok. A 2022. június 30-ról július 1-jére virradó éjszaka három Kh-22 rakétát lőttek ki Tu-22M3-asokból egy 9 emeletes lakóházra és egy szabadidőközpontra Szerhijivkában, egy ukrán településen, a Fekete-tenger partján, Odesszától mintegy 70 km-re délnyugatra. A lakóépület nagy része megsemmisült. Mindkét csapásban legalább 21 ember meghalt, köztük egy 12 éves fiú, és több mint 39-en megsebesültek, köztük hat gyermek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadásról így nyilatkozott akkor:

"Ma az orosz hadsereg újabb brutális rakétatámadást indított. Az orosz rakéta egyébként egy szuperszonikus hajó elleni cirkálórakéta volt. Egy átlagos lakóépületet talált el Odessza régióban, Szerhijivka faluban. Az ilyen Kh-22-es rakétákat arra találták ki, hogy repülőgép-hordozókat és más nagy hadihajókat találjanak el, de az orosz hadsereg egy közönséges kilencemeletes épület ellen használta őket, ahol közönséges civilek laknak."

Mivel nem vagyunk ott a helyszínen és semmi esélyünk sincs arra, hogy egy független és megbízható vizsgálóbizottságot küldjünk a helyszínre, nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy ki és mivel hajtotta végre a kilencemeletes épületek elleni támadásokat. Az orosz, az ukrán és nyugati nyilatkozatok zűrzavara azonban tovább táplálja a gyanúmat, hogy erről az incidensről is csak harminc év múlva fogunk részleges igazságokat megtudni.

A dnyiprói támadás is a háború értelmetlen, felesleges áldozataira hívják fel a figyelmet. Amikor az oroszok elavult és pontatlan rakétákat, az ukránok üzemidejüket túlfutott, bevizsgálatlan légvédelmi eszközöket használnak a harc során (holott egy egyszerű ellenőrzéssel megállapítható, hogy az adott rakéta helyesen működik-e), ez teljesen feleslegesen növeli az áldozatok számát.

Ez az alkalmazó katonák felelőssége.

Ha a kijevi vezetés pillanatnyi politikai célok érdekében kiképzetlen katonák tömegeit áldozza fel a harctéren, és csak most vallja be, hogy bizonyos orosz eszközök ellen egyszerűen képtelen védekezni,

az a rezsim felelőssége.

Ha a nyugati fegyverszállításokat követően az ukrán katonák sokszor hiányos kiképzéssel, a működésképtelenség határán lévő, az eszköz túlélését biztosító rendszerektől megfosztott „nyugati roncsokat” használnak harc közben,