A HERCEGNŐ ESKÜVŐI DOBOZA (Deli Mihály Naplójából)

A HERCEGNŐ ESKÜVŐI DOBOZA 

„Olyan dologra

van szükségem, ami él

velem lélegzik” –

szólt a hercegnő

s kihívóan mosolygott

Hokuszaira

„Másolóművész

vagyok” – hajolt meg mélyen

az idős mester

„Mi mindent másolsz?” –

kérdezte, mert próbára

akarta tenni

„Minden látható

és láthatatlan dolgot

is lemásolok”

„Amit gondolok

vagy amit érzek, azt is?”

„Amit parancsolsz”

„Mindig sikerül?”

„Minél öregebb vagyok

annál nehezebb”

„Tán elfáradtál?”

„Ellenkezőleg, egyre

ügyesebb leszek”

„Akkor nem értem…”

„Egyre szebben másolok

a dolgok mégis

eltávolodnak

tőlem / már csak a fejem

a kezem és a

szívem képesek

a nyomukba szegődni

Hátra maradtam”

„Ez a művészet!” –

mosolygott a hercegnő

„Ja, a művészet…!” –

morgott magában

Hokuszai / felnézett

s a messzeségben

megpillantva a

Fudzsiszant, ösztönösen

bólintott felé

A hercegnő egy

kicsinyke rajzot rendelt

a Fudzsiszanról

ami örökké

vele lehetne, mindig

magával vinné

Néhány nap múlva

Hokuszai megjelent

a hercegnőnél

és egy parányi

színesre festett dobozt

nyújtott át neki

„Hercegnő, ebbe

a dobozba rajzoltam

a szent Fudzsiszant

Benne lakozik

De ne nyisd ki, elszökik

Örökre tiéd

A titkot sose

áruld el / rejtsd magadba

ketten tudjátok”

„Meg te!” – suttogta

a hercegnő / „Én csak mint

egy néma doboz

szerelmeteket

vendégül látom, őrzöm” –

így Hokuszai

„Még az uram sem

tudhat róla?” – kérdezte

„Ha nem mutatod

sejteni fogja

Ha nem faggat felőle

csak mosolyogj rá”

„Gyermekeinket

óvja ez az amulett

Testemmel egy lesz”

Deli Mihály elképesztően tartalmas, elegáns új könyve magánkiadásban, magánforgalomra született, ne keresse, nem kapható! (a Szerk.)