„A mérleg nyelve átbillent”: Mit várhatunk az orosz-ukrán konfliktustól 2024-ben? – Nagy ELEMZÉS
A VilagHelyzete cikke
"A mérleg nyelve átbillent": Mit várhatunk az orosz-ukrán konfliktustól 2024-ben?
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) a nyarat azzal töltötték, hogy megpróbáltak előrenyomulni Zaporozsje térségében. Az offenzíva nem vezetett észrevehető pozícióváltáshoz, de az ukrán fél jelentős veszteségeket szenvedett és rengeteg felszerelést veszített. Ennek következtében a kijevi katonai vezetés azt állította, hogy a manőverek csupán előkészületek voltak és a fő hadművelet még előttük áll.
A következő hónapok sem hoztak azonban sikert és Ukrajna katonai és politikai elitje – valamint nyugati támogatói – elkezdték keresni, hogy valakire vagy valahová hárítsák a felelősséget a sokat hangoztatott ellentámadás kudarcáért. Eközben az orosz egységek támadást indítottak Avdejevka ellen, és már előrehaladást értek el.
Vaszilij Kaszin, a politikatudományok kandidátusa, a Nemzeti Kutatási Egyetem Közgazdasági Felsőoktatási Intézete Átfogó Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának igazgatója a tavalyi hadjárat eredményeiről és a konfliktus jövőbeli kilátásairól beszélt.
"Ukrajna még mindig rendelkezik bizonyos erőforrásokkal"
– Az ősz folyamán az AFU a jelentős veszteségek és az előrelépés hiánya ellenére is megpróbálta folytatni ellentámadását. Miért döntöttek így?
Vaszilij Kaszin: A nagyszabású ellentámadást ‘visszavágták’, de az ukrán vezetés nem tudta teljesen leállítani az összes harci műveletet. Hasonlóképpen az orosz egységek sem hagyták el teljesen a támadó taktikát, amikor 2022 őszén válsághelyzetbe kerültek. A harcok helyi szinten folytatódtak. Ez azért történik, mert amikor egy hadsereg teljesen feladja a támadó taktikát, a stratégiai kezdeményezés az ellenségre száll át, amely aztán újraosztja erőit a front különböző szakaszai között és ott csap le, ahol senki sem számít rá. Tehát még akkor is, amikor stratégiai védekezésre vált, egy hadsereg lokális támadó hadműveleteket hajt végre. Ez mindig is így volt.
– Ez azt jelenti, hogy Ukrajna vezetése számára a politikai megfontolások nem nyomják el a katonai szempontokat?
– Nem, a politika itt háttérbe vonul, ez tisztán katonai logika. Zelenszkij [ukrán elnök] már tisztázta, hogy át fog térni a stratégiai védelemre. Azt mondta, hogy egy hatalmas erődítési rendszert fognak kiépíteni a teljes érintkezési vonal mentén. Legalább némi eredményt kellett volna felmutatnia az ellentámadás során, de mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem sikerült neki.
Egy ukrán katona sétál egy hóval borított árokban az Oroszország által támogatott szakadárokkal közös frontvonalon, Verhnetoretszkoje falu közelében, a Donyecki területen 2022. január 31-én.
– Megépíthető-e ez az erődítési vonal Ukrajna jelenlegi erőforrásaiból?
– Azt mondanám, hogy ez igenis reális, mert nem igényel anyagszállítást a nyugati partnerektől és a helyi erők minden munkát el tudnak végezni. Persze a munkaerővel vannak problémák – a munkásosztály képviselőinek nagy részét már mozgósították. De Ukrajna még mindig rendelkezik bizonyos erőforrásokkal. Ha Ukrajna biztosítja a folyó kiadások finanszírozását, akkor megépítheti az erődítményeket. A tervet csak belső szervezési problémák zavarhatják meg. Általánosságban elmondható, hogy a donbásszi úgynevezett terrorellenes művelet során Kijev képes volt egy erős erődítési rendszert kiépíteni, amellyel most olyan helyeken kell megküzdeni az oroszoknak, mint Avdejevka. ✔És abban az időben az ország katonai kiadásainak szintje sokkal alacsonyabb volt.
"Az elit kezd elégedetlenségének hangot adni"
– Közben az ellentámadás következményei a harctéren túl is megmutatkoznak. Több ukrán politikus - például Alekszej Arestovics Zelenszkij ex-segédje - említette, hogy az Oroszországgal kötendő békemegállapodásért cserébe esetleg fel kellene adni bizonyos területeket.
Van-e köze ehhez a sikertelen ellentámadásnak?
– Ez a sikertelen ellentámadás eredménye és ráadásul a következő politikai ciklus kezdete Ukrajnában. A különböző politikai erők által a konfliktus első másfél évében tanúsított egység teljesen természetellenes volt az ukrán politikai rendszer számára. Volodimir Zelenszkij a jelenlegi konfliktust arra használta fel, hogy olyan hatalmat halmozzon fel, amelyre a posztszovjet Ukrajnában még nem volt példa: ellenőrzést gyakorolt a média felett, elosztotta a vagyont, jelentős személyi változásokat hajtott végre, és korlátozta az ellenzék hatalmát. Az idő múlásával azonban az elit kezd elégedetlenségének hangot adni. A probléma a felszín alatt rejtőzött, mert azt hitték, hogy a háború hamarosan véget ér és annak kimenetele pozitív lesz Ukrajna számára. Mostanra azonban világossá vált, hogy a háború nem fog gyorsan véget érni, és a kimenetele sajnálatos lesz az ország számára.
Ilyen körülmények között az intenzív politikai küzdelem új fordulója kezdődik. Ezekről az ellentmondásokról már korábban is hallottunk – tulajdonképpen tavaly nyár eleje óta –, de a források meglehetősen elszigeteltek és megbízhatatlanok voltak. Most azonban minden nyilvánvalóvá vált.
(...)
