A nagyszentmiklósi kincs eredete
Váralljai Csocsán Jenő tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Váralljai Csocsán Jenő (Oxford)
A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS EREDETE
1799. július 3-án Vuin Neru szerb parasztgazda, Nagyszentmiklóson, a ház udvarán gödröt ásott, hogy a kerítését megigazítsa, és kb. 80 cm mélyen számos aranyedényre bukkant. Ezeket görög s bécsi kereskedők Pestre juttatták. 1799. szeptember 10-én Csapó főszolgabíró Nagyszentmiklóson kiderítette a megtalálás körülményeit. 1799. szeptember 18-án Franz Neumann abbé, a császári Régiségtár igazgatója a császár-király intézkedését kérte, hogy ezen előkerült kincseket a Régiségtárban őrizzék. Boráros János, Pest polgármestere összegyűjtette a Pestre került aranytárgyakat és 23-at épen talált, valamint egy már összeolvasztott aranyrudat. A 23 aranytárgyat 1799 szeptember végén már a bécs császári és királyi gyűjteményben őrizték, s azok összesen 9924,98 grammot (csaknem 10 kg-ot) nyomnak. 1884-ben ötvösmű-kiállításon az összes nagyszentmiklósi aranytárgyat bemutatták a budapesti Ötvösmű kiállításon, és az alkalommal Hampel József a Magyar Nemzeti Múzeumból azokat részletesen tanulmányozva, fontos tanulmányt írt róluk, s bevezette az azóta használt számozásukat. 1885-ben Herpka Károly az Iparművészeti Múzeum Galvano-plasztikai Intézetében másolatot is készített róluk, ezek jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.
A híres magyar régész, László Gyula 1977-ben adott ki Rácz István fényképeivel fontos könyvet a nagyszentmiklósi kincsről, és „The Art of the Migration Period” című Coral Gables-ben, 1974-ben megjelent könyvében a 136-137. oldalon található térképvázlaton a nagyszentmiklósi kincseket a „Ninth Century Hungarian Conquest Period”-ba sorolta. Ezzel szemben 2002-ben, a Nemzeti Múzeum 200 éves fennállásakor tartott kiállításon a nagyszentmiklósi kincseket „Az avarok aranya” címen mutatták be, főként László Gyula tanítványa, Bálint Csanád hatására, aki 2004-ben kiadott hatalmas monográfiájában ezt a nézetét hangoztatta.
1. A nagyszentmiklósi kincsek díszítéseinek vizsgálata
A 23 Nagyszentmiklósról fönnmaradt aranytárgyból hatnak nincs díszítése. 13-on van díszítés, azokat igyekszünk részletesebben vizsgálni. László Gyula fölismerte, hogy a nagyszentmiklósi 19. számon ismert szilke pálcikás díszítése szoros rokonságban áll a koronázási palást legalsó, vértanúkat ábrázoló sorának 1031-ben hímzett motívumaival (2. kép).
