top of page

A sámántáltos (1956) – 1956 útján – 2006 ősz – A halálra ítélt (Gavallér János '56-os versei)



Gavallér János









A sámántáltos (1956)

Egyszerűbb a világ és sokkal bonyolultabb,

Mint a perc, mely visszahozhatatlan.

Számunkra itt a jelen, a tett és a gondolat,

Hogy álmainkra ébredjünk és lássuk sorsunkat.

Hitünkben nem maradt ábránd és vágy,

Tudjuk, az élet küzdelem, s a halál vár ránk.

De kit érdekel a lét, ha fogoly a lélek?

Kitépni lelkét vágyik a világ, e szolga népnek!

Sorban állunk mind, kibe nem hálni jár a lélek,

Hogy sortüzetekre emlékezzen a könny és az élet.

A hatalom gázol, az eszmék udvarolnak;

– Mondj igent, te balga, a kosznak és mocsoknak! –

S még sincs a világnak annyi ízes kincse,

Hogy lelkünket az ördög magához kötözze.

A népek vágyain átcsapott az Ostor:

– A „cirkuszt, kenyeret” földi mocskon –

S kiáltá világgá; tépve szívéről a bilincset,

A gondot és az Ármányt feledve,

Felszabadultan, nyíltan, szabadnak születve:

– Alázatot az életnek; a porszemnek és a végtelennek! – 2006. 10. 15.



1956 útján

Kőfalakon a sebek üvöltenek! Ártatlanoknak vére mossa az utcaköveket. Terror tombolt a lelkek fölött, s jött a fiumei hiéna, akasztani!

Megfojtotta a sóhajt a sok tank. S mire lélegzetet vettünk, jött a bank.

Álruhás csuhások szónokolnak, csattog még az ostor: Nem lehetsz önmagad! A világ egy nagy kolostor. Apáink sebeit nem gyógyítja meg semmi, nekünk kell feltépni az elfojtott óhajt! Tudjuk, terror tombolhat rajtunk újra, de vinni kell a keresztet, fel a Golgotára!

2016. 11. 05.


2006 ősz

Sikíts város! Sikíts a hangszórókból, a rádiókból! Sikíts a gépekből, a hanghordozókból! Sikíts az utcán, a házban, sikíts a meggyalázott árvák lelkének vágyán! Sikíts az éterbe! Sikíts! Sikíts! Sikíts! SOS-t sír a lét! Sikít a lélek, sikít a lét! Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek! Sikíts város! Sikíts! Sikítsd világgá borzalmaid! Sikítsanak a fák, a virágok, Sikítson a világ, temetik a demokráciát! 2006. 10. 23.



A halálra ítélt

Ha nincs mit ennem, éhezek. Szeretem a Hazám. Ha nincs mit innom, szomjazom. Szeretem a Hazám. Ha kivégeztek, meghalok, de őrizem Hazám. Az anyaföld az otthonom, őrizem a Hazám. Az anyanyelv él szívemben, így vagyok csak magyar, kitépni onnan nem lehet, így vagyok csak magyar. Elűzni nem tudtok soha, itt élt anyám, apám. Elfutni nem fogok soha, itt a lélekhazám. Százezer bank, ha dübörög, megvédem a Hazám. Lelkem őrzi majd e rögöt, itt ér utol a halál.

2012. 10. 21.



21 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK