VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

„…ALUVA TALÁLÁ ŐKET…” (Deli Mihály nagycsütörtöki verse)


„…ALUVA TALÁLÁ ŐKET…” (Máté evangyélioma szerint’)


„Kínos ez az egész

Tanulságnak is közhely

Miért ne aludhatnának, ha fáradtak

Rajongtak érte, féltették

Komolyan vették Őt (napközben)

de most este lett

Ha tudták volna előre, hogy mi lesz…”


…Valószínűleg szétfutottak volna

Még a kakas is éberebb volt

Vagy ne romboljuk a történetet:

tán összedugják a fejüket, feszült vitába kezdenek

és akkor kiderül, értik-e Mesterüket?

Hiszen az ügyben már nyakig benne voltak ők is

Kiderült, hogy nem értik (nyugodtan alhattak)

Eszükbe sem jutott, hogy szundikálásuk példaértékű lesz

(’lám, mindig ez van tragédiák és szentségek mellett:

a fakó kontrapunkt’)

Mindenki többet hisz magáról

aztán amikor a kakas ébreszt

a hitből gyáva racionalitás kerekedik

No, mi a jobb:

virrasztani-veszekedni-kardozni az éjszakában

vagy kakas-szóra szétfutni?

Ugye, ugye!

Nem lehet menekülni

Hiszen ott alszunk mi is a sötét kertben

Takarónk egy langyos-édes álom

Izzadt reggeljeink reménybe fúlnak

Csak ne a kakas keltsen!

Ideje szedelőzködni

Csendben tenni-venni

Piszkainkat felsikálni

Mert nagy nap lett mégis

Csipás szégyenünk történelmi


(a megfeszítés előkészítése)

„Jövel keresztem

Szálka-tollakból szárnyam

Hű állványzatom”


(a kép forrása: itt)