Amerikai teológiaprofesszor: Pápalátogatás – mély összhang Magyarország és a Szentszék között
Eredeti cikk:
Amerikai teológiaprofesszor: A pápalátogatás aláhúz egy mély összhangot Magyarország és a Szentszék között
Forrás: Kossuth Rádió, 2023.04.30. 13:28
Fanyalgás, torzítás, hallgatás – csalódással fogadta a nyugati balliberális sajtó Ferenc pápa magyarországi látogatását. A várakozás nagy volt, sokan azt remélték, hogy a pápai vizit a magyar kormány és személy szerint Orbán Viktor kioktatásáról fog szólni. Az egyházfő viszont ismét kiállt az orosz–ukrán háború lezárása, az igazságos béke mellett, elítélte az uniós szupranacionális törekvéseket, és felemelte szavát a genderideológia ellen is. A The New York Times-ban most azon aggódnak, hogy Ferenc pápa látogatása további muníciót adhat a magyar kormánynak, de egyben értékelik is, milyennek látják a pápát Amerikában. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Náray Balázs a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetem professzorát, Chad Pecknoldot kérdezte. – Miként tekintenek a pápára itt, a tengerentúlon, egyfelől a személyre, Ferenc pápára, illetve a pápaság intézményére? Szellemi vezetőt látnak benne, vagy az egyházi hierarchia megtestesülését? Mit jelent a Vatikán elsősorban az amerikai katolikusok számára, illetve szélesebben a keresztények számára az Egyesült Államokban? – Természetesen a pápa mindig számít, ami mindenre vonatkozik, hiszen Krisztustól kapta meg az egyház kulcsát. A pápa jelentősége tehát nem megkerülhető, ez igaz Amerikára is, ami ugyanakkor vallását tekintve protestáns többségű és nem katolikus. Azt hiszem, az joggal kijelenthető, hogy a jelenlegi pápára egy kicsit rejtélyes, titokzatos személyiségként tekintenek itt. Ugyanis nem titok, hogy bizonyos kérdésekre adott válaszai összezavarnak embereket, mind a katolikusok, mind a protestánsok között, és mind a politika bal és jobb oldalán. Ha megnézi, milyen világos módon foglalt állást bizonyos Amerikát is érintő geopolitikai változásokról, akkor érthető. Ha belegondolunk, hogy milyen világos volt például a jó kapcsolatok fenntartását illetően Kínával – ez pedig az amerikai narratívával szemben áll.
Emellett teljes mértékben világos abban a követelésben, hasonlóan Magyarországhoz, hogy véget érjen a konfliktus Ukrajnában. És ez szembemegy azzal, amit akár amerikai keresztények is támogatnak. És ebben világosan az árral szemben halad. De ott van a másik témakör, kiáll a bűnös genderideológiával szemben, ami gyakorlatilag darabjaira töredezi az embert, a humánumot, mint létező egységet. Szóval, ha megnézi, összességében mit testesít meg és képvisel a pápa az amerikaiak szemében, akkor sok tekintetben az itteni keresztények álláspontjával szemben áll. Persze sok keresztény itt is ellenzi a genderideológiát, de politikai értelemben a pápa kristálytisztán beszél fontos dolgokat tekintve, amit egyébként Magyarország is teljesen világosan képvisel. Szóval a pápa ellentmondásokat hordoz sok amerikai szemében, amennyiben szembehelyezkedik rengeteg liberális előfeltételezéssel. – Annyit akartam közbevetni, hogy vajon a pápa egy politikai szereplő?
– Azt gondolom, hogy a pápa mindig szellemi vezető és egyben politikai szereplő. Nem gondolom, hogy a pápa anélkül tudna megszólalni, hogy egyben a hit és erkölcs hangja nem lenne benne szavaiban. Szóval bármely megszólalásában ott van, amikor a jó kapcsolatok fenntartásáról beszél Kínával, akkor azzal az egyházat védelmezi Kínában. Ez szellemi és politikai egyben. Amikor kiáll a genderideológiával szemben, akkor az az Isten nevében értelmezett szellemi jó melletti állásfoglalás. Ez spirituális szerepét illeti, de egyben politikai állásfoglalás is, hiszen a genderideológia egy erős politikai mozgalom. A kérdésére válaszolva tehát azt gondolom, hogy a pápát mindig olyan személyiségként kell tekintenünk, akinek egyszerre van szellemi és politikai hatalma.
Ha csak szellemi vezetőként gondolnánk rá, akkor beletennénk egy elszigetelt, szellemi értelemben létező kalitkába, és ha csak a politikai szerepét néznénk, akkor azzal szintén kisebbítenénk a hatáskörét, és pontosan azt a szempontot vennénk ki, a spirituális autoritást, ami érvényessé teszi politikai megszólalását, ami által a közvéleményt formálja. – Nagyjából 5 ezer mérföldre vagyunk Magyarországtól, bár Ön ezen a hétvégén eredetileg ott lett volna. De mit gondol ilyen óriási távolságból is, mit jelent a pápa látogatása egy olyan országnak, mint Magyarország? Ferenc pápa 2021-ben egy nagyon rövid látogatást tett már az Eucharisztikus Kongresszusra, a misére.
– Igen, meg voltam hívva a pápai látogatásra barátok részéről, és nagyon sajnálom, hogy nem tudtam eleget tenni, bizonyos útlevél-ügyek miatt. Nagyon szerettem volna ott lenni ezen a hétvégén. Ami a látogatást illeti: politikai értelemben, – bár ahogy jeleztem nem nagyon lehet leválasztani a szellemi vezetőt erről –, de mégis elsősorban a politikai oldalt nézve, ez a második látogatása, ahogy ön is mondta, valami nagyon-nagyon különleges.
Tulajdonképpen aláhúz egy mély összhangot Magyarország és a Szentszék között.
Hiszen nézze meg, ki az, aki igazán azt szeretné, hogy véget érjen a konfliktus Ukrajnában. A pápa és Magyarország kimagasodik a világban minden vezető között azzal a vággyal és kívánsággal, hogy legyen vége a háborúnak Ukrajnában. Azt hiszem, hogy ezt is jelzi a látogatás Magyarországon. A másik a gyermekek védelme. Magyarország ebben vezető szerepet játszik, igazságügyi miniszterük, Varga Judit nyomatékosan megerősítette a gyermekek védelme melletti elkötelezettséget, és a pápa ugyanígy tesz. Emellett Magyarország és a pápa is elkötelezett azon eszme mellett, hogy a kereszténység nélkülözhetetlen a nemzetek megújulásában. Ezt szintén aláhúzza a pápai út Magyarországra. – Kicsit szélesebb értelemben az Egyesült Államokban mit jelent a kereszténység? Már említette, hogy többségében protestáns ország, de a kereszténység mint vallás, mit jelent? Sokkal sokfélébb az egyházak szerkezete itt. Tavaly jelent meg egy felmérés a templomba járásról, és azt mutatta, hogy csökken, de nemcsak a templomba járásé, hanem azok száma is csökken, akik magukat kereszténynek tartják. Mik lehetnek az okok, és lát módszert, eszközt ennek megfordítására, ami már sok év óta zajló trend az Egyesült Államokban, de nem csak itt, hanem a nyugati világban?
– Amint tudjuk, Amerikát eredetileg európai telepesek népesítették be. Az itteni telepeket a katolikus francia és spanyol korona alattvalói mellett a brit korona elől menekülő puritánok hozták létre, akik protestánsok voltak. Magyarországhoz hasonlóan tehát voltak katolikusok és protestánsok. Ugyanakkor az északkeleten partra szállt brit telepesek voltak képesek arra, hogy már nagyon korán kulturális és politikai hatalmat szerezzenek. Ez oda vezetett, hogy ők voltak képesek meghatározni a később kialakuló nemzet protestáns karakterét.
(...)
Szóval nekünk is megvan a katolikus örökségünk, ami ugyanakkor gyakran árnyékba borul és feledésbe merül. Azt kell mondanunk, hogy Amerikát a puritán vallásos elképzelés formálta, és ez a puritán vallásos világkép vált liberális protestánssá, majd alakult át progresszívvá és változott mostanra az úgynevezett „woke”-á – jól ismerjük ma már ennek jelentését. Bizonyos szempontból nem lehet azt mondani, hogy Amerika vallási hanyatláson ment keresztül. Mármint annyiban, hogy az említett puritán gyökereitől megvált volna, hiszen egyenes vonal húzható az észak-keleten megtelepedett puritán alapítóktól a massachusetts-i Cambridge-en és a Harvardon keresztül, ahol a progresszivizmus megszületett, egészen a ma látható globális „woke”-mozgalomig. És végül ez utóbbi járt Amerikára a vallásilag kiüresítő és pusztító hatással. Nyilván nem lesz nagy meglepetés, de mint katolikus, én azt mondom, hogy ennek ellenpontja a visszatérés lehet Amerika katolikus alapítóinak eszméihez, már az Alkotmányt megelőző korból. Ahogy Magyarország visszanyúlhat Szent Istvánhoz, számunkra ez nem áll rendelkezésre, de lehetőségünk van kialakítani egy új keresztény jövőt.
Magyarország pedig számomra egy óriási reménység ebben, hiszen Magyarország azután volt képes kialakítani új keresztény elképzelését, hogy óriási politikai elnyomáson kellett keresztülmenniük, amiben el is veszítették a keresztény világképet, és ami mégis visszatért.
Amerika pedig valami ehhez hasonlatoson megy keresztül, hatalmas politikai kínszenvedésen – nem is tudom, hogy lehet ezt sírás nélkül végignézni. A kommunizmus zsarnokságához hasonlatos. Sokan közülünk itt, Amerikában, konzervatívok pontosan úgy nézzük Magyarországot, hogy a remény példáját mutatja arra, túl lehet élni, ahogy önök is, és az árt meg lehet állítani.
