Amerikát jobban érdekli a mosókapszula-evők mutatványa, mint a választások tisztasága
Márciusban a demokrata többségű amerikai képviselőház az egyhangú republikánus ellenzéssel szemben megszavazta a választási rendszert alaposan átalakító törvénytervezetet.
A tervezet egyebek között tovább enyhítené a szavazásra jogosultság feltételeit, és a szavazókörzetek határait már nem a tagállamok, hanem csak független bizottságok szabhatnák át. A republikánusok akkor jelezték, hogy a törvénnyel a demokraták megfosztanák az államokat bizonyos jogaiktól és kevésbé lehetne tetten érni a választási csalást.
Vasárnap a New York-i WABC 770 AM rádió „The Cats Roundtable” című műsorában Texas állam főügyésze, Ken Paxton arra figyelmeztette a hallgatóságot: ha az olyan államok, mint Arizona, Wisconsin és Pennsylvania nem képesek megérteni annak jelentőségét, hogy a postán feladott levélszavazatokon lévő aláírások hitelességét ellenőrizni kell, addig a választópolgárok soha sem fogják megtudni, hogy a választások biztonságosak-e az Egyesült Államokban. Arra a kérdésre, miszerint a választói igazolvány megkövetelése diszkriminatív, Paxton azt mondta: "Ez csak egy vörös hering (vörös posztó) a szemükben, és nem igaz, hogy ilyen hatást váltana ki. A valóságban mindenki tudja, hogy ez nem igaz, mert a mindennapi élet számos területén fényképes igazolvány nélkül már nem lehet boldogulni.
Bárki, aki ellenzi, hogy a szavazópolgárnak hitelesített fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie, az lehetővé akarja tenni, hogy csalhassanak a választásokon.”
A magyarországi gyakorlattól eltérően az amerikaiak nem kerülnek fel automatikusan a lakóhelyük szerinti választói jegyzékbe. Ehhez regisztrálni kell magukat szavazóként. Az utóbbi időben, a választói aktivitást serkentendő, a közlekedési hatóságoknál (DMV) lehetőség nyílik a jogosítvány megszerzésével, illetve megújításával egy időben megtett regisztrációra.
A két nagy párt, a demokraták és a republikánusok részletes adatbázissal rendelkeznek a potenciális szavazóikról. Ez a lista szolgál alapul arra, hogy a választás napján a pártok aktivistái kisbuszokkal bevigyék voksolni a potenciális szavazóikat – ez Magyarországon törvényellenes.
A szavazat leadása előtt az amerikai szavazóknak általános szabály szerint nem kell fényképes igazolvánnyal igazolniuk magukat, bár erre több szövetségi államban hoztak törvényt a republikánusok, amit a demokraták hevesen támadnak. Az USA-ban nincs személyi igazolvány, a leggyakrabban használt azonosító a jogosítvány.
Joe Biden elnök, Maxine Waters képviselő és Stacey Abrams egyaránt azt állítják, hogy a fényképes igazolványok megkövetelése hátrányos megkülönböztetést jelent a kisebbségekkel szemben, és csökkenti a fekete szavazatok arányát.
A fényképes igazolványok bevezetését ellenző demokraták a San Diego-i Kaliforniai Egyetem nemrégiben közölt kutatása hivatkoznak. A tanulmány megpróbált bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a választókat azonosító törvények aránytalanul csökkentik a választói részvételt a faji szempontból sokszínűbb területeken. Ennek eredményeként a faji kisebbségek hangjai egyre elnémulnak, és nő a fehér Amerika relatív befolyása.
A Politics, Groups and Identities folyóiratban megjelent tanulmány egyik társszerzője Hajnal Zoltán, az UC San Diego Globális Politikai és Stratégiai Iskolájának politológus professzora. A kutatók a részvétel változásaira összpontosítottak a 2012-es és a 2016-os elnökválasztás során azokban az államokban, amelyek nemrégiben szigorúan elfogadták a fényképes igazolványokat bevezető törvényeket – Alabama, Mississippi, Virginia és Wisconsin –, és összehasonlították ezeket más, hasonló faji összetételű államok, amelyek nem fogadtak el törvényeket. Megállapították, hogy a fehér megyék és a fajilag sokszínű megyék közötti részvételi különbség jobban nőtt az új szigorú fényképes személyi igazolványokat elfogadó államokban.
Ezek az eredmények ahhoz vezetnek, hogy "az amerikai demokrácia amúgy is jelentős faji torzulása még hangsúlyosabbá válik. Ez az elemzés pontosabb bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a szigorú választói azonosító törvények diszkriminatívnak tűnnek" – állítják a szerzők.
Jelenleg csak 36 állam rendelkezik a választópolgárok azonosítását megkövetelő törvényekkel, és ezek közül mindössze 11 államban szükséges személyazonosító okmány. A tanulmány befejezése óta további négy állam –Kentucky, Észak-Karolina, Arkansas és Észak-Dakota – szigorú választói törvényt fogadott el.
A közelmúltban fogadták el Kentucky jogszabályait.
A demokraták radikális szárnya nem elégedett Joe Biden hozzáállásával.
Szerintük az afro-amerikaiak millióitól tagadják meg naponta a könyvtári igazolványokat, a bíróságokra való bejutást, az orvoslátogatásokat és abban is akadályozzák őket, hogy a fényképes igazolvány hiányában bankszámlát nyissanak. Szerintük nem helyes, hogy az esküdtszékeknek kevés afro-amerikai tagja van, valamint, hogy a repülőgépeken az utasok gyakorlatilag teljesen fehérek és a kisebbségek nem tudnak ingyen könyveket olvasni.
A radikálisok szerint a szisztematikus rasszizmus addig nem fog véget érni, amíg a fényképes igazolványokat az élet minden területéről el nem távolítják.
Republikánus értelmiségiek egy csoportja szerint a demokraták a saját szavazótáboruk növelése érdekében minden illegális bevándorlót, a rájuk korábban szavazó elhunytat, minden mosókapszula evőt és a CNN által kitermelt agymosott birkát azonnal meg fognak ajándékozni amerikai állampolgársággal annak érdekében, hogy kisebbséggé tegyék a korábbi amerikai polgárokat. Szerintük a baloldal gyűlöli az alapító atyákat, az Egyesült Államok alkotmányát és mindent, ami ennek az országnak az alapját képezi.
„Sokkal nagyobb probléma, hogy amerikaiak milliói nem látják, hogy mi is történik itt valójában. Az ország lakosságának fele azt sem tudja, hogy valójában háborús állapotban vagyunk, nem beszélve arról, hogy láthatóan elveszítjük ezt a háborút. Hogyan reménykedhetünk abban, hogy legyőzhetjük az ellenséget, amikor az ellenség irányítja a kormányunkat, a választásainkat, a tömegtájékoztatásunkat és a közoktatási rendszerünket? Az átlag amerikai polgárt sajnos sokkal jobban érdeklik az internetes kihívások és az arra adott lájkok mennyisége, mint a demokrácia sorsa. Lassan, de biztosan haladunk a mosókapszulaevők szellemi szintje felé.”
Irodalom
