Amikor a multik kormányzati jogkörre tesznek szert

Dér Imre fészes kínálatából, T. Hédi ajánlásával

Megosztása a Konzervatív és keresztény eszmecsere csoportban. Erősen összefügg a Miniszterelnök által rendre és egyre többször hangoztatott ADATSZUVERENITÁSSAL. Ugye kérdés, hogy miként lehet ezt egyáltalán megvalósítani, az alábbi német anyag erre tekint rá.

A kormányoknak vissza kell vennie az ellenőrzést a modern technológiák társadalmi célú felhasználása felett.

A demokratikus értékek védelmében Európában a kormányoknak vissza kell vennie a modern technológiák társadalmi felhasználása feletti ellenőrzést a multinacionális cégektől egy osztrák digitális technológiai szakértő szerint.

Európa digitális önrendelkezésének és a demokratikus értékek védelmének érdekében az EU valamennyi tagállama közös nyilatkozatot írt alá kedden. Marietje Schaake digitális szakértő is ezt a célt követi.

"Szeretném ösztönözni az európaiakat, hogy változtassanak a technológiához való hozzáállásukon, hogy demokráciánk megerősítése elsőbbséget élvezzen."

Európának meg kell akadályoznia a technológiai vállalatok "puccsát", amelyek egyre inkább átveszik az állami hatásköröket ‒ mondta az osztrák APA hírügynökségnek adott interjúban.

Schaake "Silicon Valley attacks" című könyvében leírja, hogy a digitalizáció során a demokratikus kormányok hogyan ruháznak át magáncégekre központi állami funkciókat, köztük a nemzetbiztonsági feladatokat, a digitális infrastruktúrák üzemeltetését és még a választások szervezését is.

Ennek a "nagy kiszervezésnek" következtében olyan cégek, mint az Apple, a Meta és a Microsoft jelentősen kiterjesztették az adatok és információk feletti ellenőrzésüket,

és ezáltal olyan politikai befolyást tudnak gyakorolni, amely valójában a polgároknak járna és választott képviselőik feladata lenne.

Erre a funkcióáthelyezésre példaként említhető a 2017-es kenyai elnökválasztás.

A kormány a francia Safran vállalat KIEMS elektronikus választási rendszerét használta, amelynek feladata a választók biometrikus azonosítása, a szavazatok számlálása és az eredmények továbbítása volt. Amikor az ellenzék megtámadta az eredményt, a Legfelsőbb Bíróság nem tudta ellenőrizni a rendszer integritását, mivel a Safran nem biztosított hozzáférést a releváns választási adatokhoz. A bíróság ezután érvénytelennek nyilvánította a választást. "Ez felháborító, ha jobban belegondolunk" ‒ mondta Schaake az APA-nak adott interjúban.

Schaake arra is figyelmeztet, hogy az állami szervek olyan feladatokat is rábíznak a vállalatokra, amelyek potenciálisan antidemokratikus hatásokkal járó technológiákat alkalmaznak, és ezzel veszélyeztetik az alapvető jogokat, mint például a magánélet, az önrendelkezés vagy a sajtószabadság.

"Meg kell állnunk egy pillanatra, és kritikus, elfogulatlan szemmel meg kell vizsgálnunk, hogy mit is jelent egy technológia. A technológia ugyanis önmagában korántsem csak ragyogó és szép" ‒ hangsúlyozza.

Schaake véleménye szerint a jogállamiság elveinek védelmét szolgáló jogszabályok elmaradnak a technológiai fejlődéstől. Ez nem véletlen, hanem a pénzügyileg erős technológiai vállalatok intenzív lobbizásának eredménye.

Az innovációk fékezésétől tartva a kormányok néha lemondanak a szükséges szabályozásról.

"Néha, amikor becsukom a szemem, nem tudom megkülönböztetni, hogy éppen egy amerikai politikus vagy egy technológiai vállalat lobbistája beszél, mert mind ugyanazt mondják" ‒ állítja Schaake.

Pozitív ellenpéldaként az EU-t hozza fel, amely előmozdítja az adatvédelmet.

A szabályozást tovább nehezíti a "forgóajtó-effektus": egyre több volt kormánytag vált át a magánszektorba, ami miatt az állami intézmények elveszítik a jogalkotáshoz szükséges szakértelmet. A forgóajtó-effektus példájaként Schaake a volt szövetségi kancellár Sebastian Kurz döntését említi, hogy Peter Thiel, a Palantir társalapítója számára dolgozzon. "Úgy gondolom, ez egy sokatmondó döntés" ‒ mondja Schaake.

A jövőbeli technológiai politika tekintetében Schaake az elővigyázatosság elvét javasolja:

azokat a technológiákat, amelyekkel befolyásolni lehet a lakosságot, nem szabad bevezetni. Ez különösen igaz az olyan új technológiákra, mint a mesterséges intelligencia.

"Minden demokráciának meg kell akadályoznia, hogy a választásokat és a közéleti vitákat a közösségi média, a keresőmotorok és a generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalatok algoritmusai befolyásolhassák".

Schaake emellett a független technikai szakértelem bővítését szorgalmazza a parlamentben és a hatóságoknál. Javasolja egy technológiai szolgálat létrehozását, amely szakértői támogatást nyújt a jogalkotási folyamatokhoz. Ezen túlmenően reformokat szorgalmaz az állami megbízásokkal rendelkező vállalkozások üzleti titkainak védelme terén, mivel ezek jelenleg "általános kifogásként" szolgálnak a átláthatóság és az elszámoltathatóság megakadályozására.

Végső soron a kormányoknak jelentős vásárlóerejüket kellene felhasználniuk olyan kötelező érvényű szabványok bevezetésére, mint például az adatvédelem.

"A beszerzést fontos változás-előidéző tényezőnek tartom ‒ vagyis azt, ahogyan a kormányok technológiát vásárolnak" ‒ mondja Schaake.

Hozzátette, hogy most már szükséges a kormányzati kiadásokat stratégiailag jobban összehangolni, és a digitális politikát jobban a polgárok érdekeihez igazítani.

Eredeti német cikk: itt