top of page

Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc pénzügyi háttere (Vajda Miklós szemléje)



Marvin S. Antelman rabbi, a korszak jeles kutatója szerint 1848 során Európa-szerte a Grand Orient koordinálta a politikai megmozdulásokat, tüntetéseket, felkeléseket. Németországban is a forradalmi megmozdulások fő szervezője a Grand Orient által létrehozott Igazak Szövetségének az egyik vezetője, Heinrich Bernard Oppenheim, a dúsgazdag németországi pénzdinasztia tagja volt.

Az 1848-as európai forradalmak során a transznacionális pénzkartell szövetségre lépett az internacionalista szabadkőművességgel. Ez a nemzetközi pénzkartell akciója volt, amely tervei kivitelezésére felhasználta az illuminátusok irányítása alá került Grand Orient szabadkőműves páholyt, miközben a háttérből mozgatta a szálakat.


Az 1848-49-es európai tömegmozgalmakat az akkor már hatalmi pozícióban lévő szabadkőművesség szervezte. (Palermo, Nápoly, Róma, Velence, Milánó, Párizs, Frankfurt, Bécs, Berlin, Pest). Magyarországon ez a szabadkőműves kezdeményezés találkozott azzal a nemzeti mozgalommal, amely fokozatosan bontakozott ki a reformkorban.


Ausztria egyoldalú vámpolitikával akadályozta a magyar ipar fejlődését, hogy piacot biztosítson az osztrák termékeknek. Magyarországot tudatosan Ausztria gyarmatává tették, ezt II. József nyíltan ki is mondta.


Magyarországnak ebben az időben nem volt saját pénzrendszere, a rajnai, német forintot tették meg hivatalos pénzzé. Kölcsönt csak olyasvalaki kaphatott, akiért egy osztrák hitelező kezességet vállalt. Ezt persze busásan meg kellett fizetni a kauciót vállaló bankárnak.


Mindebből látható, hogy a magyar ipar és kereskedelem csak a kiváltságos osztrák kereskedők útján –méregdrágán – juthatott hitelhez.


1816-ban a nemzetközi pénzkartell Metternich útján elérte, hogy Bécsben létrejöhessen a Rothschild család érdekeltségébe tartozó Osztrák Nemzeti Bank. Ez a magántulajdonú központi bank csak azoknak adott hitelt, akik megfelelő arányban aranyfedezetű készpénzzel törlesztettek. A magyar gazdálkodók tehát ezután sem juthattak hitelhez.

Az 1825. évi reformországgyűlésen az Osztrák Nemzeti Bank alapítását elrendelő császári pátenst a pozsonyi országgyűlés nem hagyta jóvá. Azaz a magyar pénzügyeket illegálisan bitorolta egy bécsi magánbank, miközben a pénzveréshez szükséges nemesfém jórészt a magyarországi bányákból került Bécsbe. A bécsi Rothschild-ház irányítása alatt álló Osztrák Nemzeti Bank gyorsított ütemben vonta ki a nemesfémet és ércpénzt külföldre.

Kihagytak bennünket a jegybankból, és a hazai bankrendszert is azonnal eluralta ugyanazon csoport, amely Ausztriában már 1816 óta domináns volt, magához vonva a magyar államrész hitelellátását és számlavezetését és a valóban dinamikusan fejlődő gazdaság finanszírozásának döntő hányadát is.


Az észak-magyarországi bányákból áramlott ki az arany és az ezüst, de az ellenértéke nem jött vissza az országba. Ezért a reformkorban már mindennapi követelés volt, hogy Magyarországnak saját pénzre és hitelrendszerre van szüksége. Kossuth ekkor mondott egy beszédet (1848. március 13-án), amelyben az osztrákok számára alkotmányt, Magyarország számára pedig saját pénzrendszert követelt.


A pozsonyi képviselők azt is kifogásolták, hogy Magyarországon nincsen bankhitel, csak a birodalom nyugati felén. Ezért gróf Széchenyi István, gazdasági úton akart nemzetén segíteni. Az osztrák gazdasági és pénzügyi körök éppen ezt tartották veszélyesnek.

Egész pénzügyi titkos szervezet működött körülötte. Még kisebb vállalkozásaiban is ott találjuk a Rothschild-ok megbízottjait.

Kiderült, hogy Széchenyi terveit egy rejtelmes akadály gátolja, amelyet a reformkor másik nagy alakja, Kossuth Lajos talált meg. Úgy vélte, hogy közjogi helyzetünk akadályozza boldogulásunkat, ezért Magyarországnak teljesen el kell szakadni Ausztriától.


Ezért 1849. április 14-én Kossuth indítványára a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.


Kossuth Országos Védegyletet alapított az osztrák termékek bojkottálására. A Habsburg birodalomban ekkor már az Osztrák Nemzeti Bank tulajdonosai tartották kézben a pénzügyeket. A legfontosabb kérdésekben ők döntöttek a legteljesebb titoktartás mellett.

Kossuth első intézkedései közé tartozott, hogy az ország nemesfém bányáihoz (Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya stb.) miniszteri biztosokat nevezett ki, akik leállították a nemesfém-kivitelt az országból.

Magyarországot parlamentáris állammá alakították, lebontották a rendi állam jogintézményeit, megalkották az állam új szervezetét, megfogalmazták a polgári szabadságjogokat, és megalapozták egy új gazdasági rend alapjait. Az áprilisi törvények biztosították a felzárkózás lehetőségét Európa nyugati felének fejlettségéhez. Ezeket a törvényeket V. Ferdinánd április 11-én szentesítette, esküt tett a magyar alkotmányra.


A bécsi udvar fondorlatainak következménye, hogy a vértelen újjászületés az 1848–1849-es szabadságharcba torkollik.

Nincs itt szó se jogról, se igazságáról, hanem egyszerűen arról, hogy Ausztria vezető körei féltek Erdélynek Magyarországgal való egyesülésétől, mert ebben az esetben a birodalom legnagyobb országa Magyarország lenne, ami zavarta volna a bécsi elgondolásokat.

A magyar országgyűlés 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban közfelkiáltással kimondta Magyarország függetlenségét, a Habsbrug-Lotharingiai ház trónfosztását.


A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásával Magyarországon alkotmányos monarchia jött létre.


Kossuth Lajos az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc vezetőjeként a pénzügyi szuverenitás nemzeti kézben tartásának a politikáját követte és a végsőkig ellenállt az Osztrák Nemzeti Banknak, amely a Rothschild dinasztia bécsi ágának a magántulajdonában volt, s amely arra törekedett, hogy pénzkibocsátási és hitelezési monopóliumát, és vele együtt kamatszedő magánpénzrendszerét Magyarországra is kiterjessze. Ez az országot már akkor adósságfüggésbe, és véget nem érően kamatjáradék fizetésére kényszerítette volna.


Az Osztrák Nemzeti Bank hajlandó lett volna hitelezni a magyar kormánynak 12 millió forintot, de cserébe azt követelte, hogy az ismerje el a magánérdekeltségű ONB bankjegykibocsátó monopóliumát Magyarország területén is, és fizessen kamatot a Rothschild-ok által nyújtott hitelpénz után.


Kossuth ezt elutasította, és az önálló magyar pénz kibocsájtása mellett döntött.


Bécsi tőzsdecédula (S. M. von Rothschild), 1848


Kossuth pénzügyi tanácsadója, akit miniszteri bankárnak is kinevezett, Samuel Wodianer volt, egyenesen a bécsi Rothschildok megbízottja volt, amiről Kossuth persze nem tudott. Amikor Kossuth létrehozta az önálló magyar jegybankot és az önálló magyar pénzt, nyomban megkezdődött a politikai nyomás és a katonai ellenakció.


A bécsi udvar ellentámadásba lendült. Az uralkodó emlékiratot juttatott el a magyar kormányhoz. Ebben a megváltoztathatatlan természeti törvény rangjára emeli azt, hogy kizárólag a Rothschild érdekeltséghez tartozó Osztrák Nemzeti Banknak lehet joga a magyar pénzügyekben dönteni.

1849. január 5-én Windischgrätz bevonult Pestre. Itt jelentette ki, hogy a legszigorúbban fog elbánni azokkal a lázadókkal, akik "az oly gazdagon megáldott országot a törvénytelen papírpénzbeli elárasztással tönkre juttatni igyekeztek".

Kossuth utasítást adott a nemesfém-fedezet elszállítására, de ezt a Kereskedelmi Banknál igazgatói funkciót betöltő Rothschild megbízottak – elsősorban Samuel Wodianer – megakadályozták. Pest megszállása idején a bécsi kormánybiztos Wodianert a Kereskedelmi Bank alelnöki székébe is beültette. Kossuth még nem tudhatta, de a későbbi évtizedek pénzintézeti nyilvántartásaiból kétségtelenül megállapítható, hogy Wodianer minden Rothschild érdekeltségű banknál vagy vállalatnál vezetőbeosztást töltött be az elkövetkező évtizedekben Magyarországon. Biztosította, hogy Windischgrätz magával vihesse a nemzet pénzének nagy áldozatok árán összegyűjtött nemesfém fedezetét Ausztriába.

1849 áprilisára beérik a pénzügyi szabadságharc győzelme. Ugyanis ekkorra már mind az osztrák, mind a magyar hadsereg, valamint mindkét kormány hivatalai és belföldi szállítói magyar pénzt, Kossuth bankókat használnak Magyarországon.

Mindez annak ellenére van így, hogy a császári hatalom a megszállt területeken mindent elkövetett a magyar pénz ellen.


Kossuth bebizonyította, hogy ha egy öntudatra ébredt társadalom a saját kezébe veszi a pénzhatalmat, akkor ércfedezet nélkül, külső, magas kamatozású hitelek nélkül is gazdasági virágzás indul be. Az 1848-49 évi pénzügyi szabadságharc tehát sikeres volt. A gyarmatosító császári hatalom azonban katonai, rendőri és adminisztratív eszközökkel semmisítette meg eredményeit. Ebben döntő szerepe volt a szálakat a háttérből mozgató, nemzetközi pénzkartellnek, amelynek számára veszélyes volt a magyar példa, hogy egy nemzet képes a saját kezébe venni, és a társadalom egészének a szolgálatába állítani a pénzt, és mindennek nem a megjósolt pénzügyi összeomlás, hanem gazdasági felvirágzás az eredménye.

A bécsi Rothschild-ok ebbe nem törődtek bele, és minden eszközzel akadályozták, hogy Magyarországnak olyan pénze legyen, amely független az ő befolyásuktól. Ugyanis a Kossuth-féle intézkedésekkel Magyarország megszerezte a monetáris felségjogokat, ami példátlan volt a Habsburg birodalomban.

A Rothschild-ok rávették a császárt arra, hogy vonja vissza azokat a javaslatokat, intézkedéseket, amelyek az áprilisi törvények végrehajtásával, az önálló magyar pénzrendszer kialakításával a magyar hitelrendszerrel a Magyar Nemzeti Bankkal függtek össze. Az uralkodása alatt meghozott törvényeit és rendeleteit az új császári kormány semmisnek tekintette.


Metternichet idő közben menesztették Bécsből, de mivel a Rothschild-ház embere volt, először visszament a családi birtokára, a Rajna-vidékre, majd onnan Londonba került az ottani Rothschild központba.


Végül Ferenc József Varsóban térden állva kezet csókolt I. Miklós orosz cárnak, aki 200 ezer katonával bérmunkában vállalta a magyar szabadságharc leverését, amit meg is tett. Az orosz cár álláspontja az volt, hogy a napóleoni időszak után, 1815-ben a bécsi kongresszuson létrehozott Szent Szövetség érdekeinek megfelelően a rebellis magyarokat le kell verni.


Ez után a Magyar Királyságban nem volt a Rothschild-érdekeltségtől független egyetlen jelentős vállalat sem. Magyarország nemzetgazdasága a Rothschild-ház hegemóniája alatt működött. Az egész ország ipari és kereskedelmi élete egyetlen pénzügyi szervezet láthatatlan, kellően álcázott, de erős akaratának volt alárendelve.


A Monarchián belül Magyarország csak a külső kényszerek hatására lépett be az I. világháborúba, amelyet - ma már bizonyíthatóan – a szupergazdag bankárokból álló nagyhatalmú nemzetközi pénzkartell készített elő és robbantott ki.


Ebből mindenki levonhatja a konzekvenciát a mai viszonyokra.


 

Forrás:












529 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page