AZ „ESERNYŐÜGY” (Deli Mihály szabadverses elbeszélése)
A trónterem, ami étteremként üzemelt, a vár udvarára nyílt
Az asztalok a nagy forgalom miatt már az udvar szélét is elfoglalták
De most a változékony időjárás miatt
biztonságosabb volt a teremben ülni
És valóban, a ’Medárd időszak’ jóvoltából
ezen a napon is zivatar készülődött
Egy korhű jelmezbe öltözött katona
(sisak, páncél, tegez, nyíl…)
kócos bajuszát pödörgetve járkált az asztalok körül
mintegy rendet tartva a mulatozók között
Néha maga is emelte a boros kupát
vagy dobbantott, tisztelgett, szép asszonyok előtt meghajolt
időnként leroskadt a kandalló padjára
és borvirágos orrát dörzsölgetve, teátrális horkolásba kezdett
Mindez a műsor része volt
a vár Propaganda Osztályának kulturális kínálata
(„Vissza a középkorba”)
A felszolgálónő szintén középkori viseletben sürgölődött
a konyhából át az udvaron a trónterembe és vissza
Napjában százszor és ezerszer oda-vissza
A közeledő vihar érezhetően fojtogatta a levegőt
A felhőszakadás mégis villámlásszerűen tört rá a várra
A katona éppen befejezte játékos produkcióját
és a trónterem udvarra nyíló boltívének támaszkodva
kémlelte a beborult eget
A felszolgálónő dühösen felszisszenve félrelökte az útból
és tucatnyi üres kupával a tálcáján lépett az udvarra
de egy pillanatra hátrahőkölt
mielőtt nekiiramodott volna a konyha irányába
A katona reflexszerűen hátranyúlt a tegezébe
és egy színes ernyőt előhúzva-kifeszítve
(rajta hivalkodó Coca-Cola reklámmal)
a felszolgálónő fölé tartva, szaladt vele át az udvaron
A vendégek tapsolva-fütyülve-hujjogatva
kommentálták az udvarias-vicces-anakronisztikus gesztust
Nevetésük-kuncogásuk épp annyira volt gúnyos és bántó
mint amennyire részegesen jókedvű, netán „bakalódó”
A konyhában a felszolgálónő az asztalra dobta a tálcát
(a kupák csörömpölve szétszóródtak a kövön)
és a katonára üvöltött:
„Kikérem magamnak a kísérgetést!
Nem kértem! Milyen alapon csinálod?!
Tiltakozom! Ez megalázó! A vendégek előtt!
Ez lábbal tiporja az egyenjogúságomat, szuverenitásomat!
Ennek következménye lesz!”
A katona vállat vont, mintha számított volna a reakcióra
(legalábbis nem érte váratlanul)
és a szakadó esőben, ugrálva-kerülve a tócsákat
visszasietett a trónterembe
Ott lerázva összecsukta az ernyőt, a tegezbe csúsztatta és meghajolt
a már félig-meddig nemtörődöm vendégek előtt
Az eset a várat üzemeltető cég Fegyelmi Bizottsága előtt
a hercegi hálóteremben folytatódott
Számítva az ügy kényességére (politikai felhangjaira)
a Felszolgálónő kérésére a Konyha ügyvédet biztosított a részére
és a Katona is egy jogtanácsossal jelent meg a „házi” tárgyaláson
(a Propaganda Osztály, amely a Katonát alkalmazta
gyanúsan semleges, várakozó álláspontra helyezkedett)
A Fegyelmi Bizottság vezetője, mint egy bíró, vezette a tárgyalást
(a Bizottság, megfigyelőként egy rendőrségi tisztviselőt is meghívott)
Feszült volt a hangulat, mindenki igen komolyan viselkedett
Szinte egy bírósági per előszobájának tűnt az összejövetel
A Felszolgálónő szerint a Katona lealacsonyító tette
emberi mivoltában alázta meg őt
kétségbe vonta, illetve megsemmisítette egyenrangúságát
amit így a vendégek reakciója csak fokozott
Mintha ő nőként nem lenne képes megbirkózni egy feladattal
Jóvátételt és példás büntetést követelt
Ha nincs megegyezés, fenyegetőzött, magasabb szintre emeli az ügyet
(Látva alkalmazottjuk elszántságát
ebben a Konyha is támogatónak mutatkozott)
A Katona derűsen mosolyogva adta elő védekezését
Szerinte nevetséges az egész, de ha már így alakult
elmondhatja, hogy ő csak a középkori illemkódex alapján járt el
amennyiben egy Katona lovagi kötelessége a hölgyek védelme
A Felszolgálónő ügyvédje erre azt mondta
ebben az esetben-pillanatban ő nem Katonaként szerepelt
hanem egy jelenkori, „extra maszkulin” férfiként, és így, amit tett
az védencét egyetemes méltóságában
emberi szuverenitásában sértette és gyalázta meg
A Katona erre azt válaszolta
jelmeze és gesztusai „középkoriak” voltak
ahogy a Felszolgálónő ruházata és „kellékei” is
A Felszolgálónő ügyvédje szerint a Coca-Colás ernyő ennek ellentmond
amit a vendégek gúnyos reakciója is jelzett
Ráadásul a Katona kis hangulati jelenetei éppen befejeződtek
vagyis (szerepéből kilépve) civil jelenlévőnek volt tekinthető
A Konyha és a Propaganda Osztály bátortalan kísérletet tett
az ügy békés befejezésére
de a Felszolgálónő makacs kitartása mindenkit sarokba szorított
Ha nem kap elégtételt, országos botrányt csap, mondta
Ebből!? – néztek óvatosan maguk elé a hálóteremben szorongók
De mindenki érezte ’a dolog’ mérgeződő súlyát
jogi mocsarát, zavaros (aktuál)politikai vonatkozásait
A Katona jogtanácsosa ekkor élesre váltott:
Ügyfelem már csak azért sem alázhatta meg férfiként a Felszolgálónőt
mert ügyfelem homoszexuális
(visszaigazolást várva a Katonától, kérdően rápillantott)
Biszexuális – igazította ki a Katona –, de jelen esetben nő
Jogtanácsosa bólintott:
Vagyis nem férfiként tett udvariassági gesztust
hanem mintegy kolleganőként, sőt, barátnőként
s ez lényegbevágó különbség! – dőlt hátra a jogász
Csakhogy ezt a vendégek nem tudhatták! –
csattant fel a Felszolgálónő, és folytatta:
És egyáltalán nem a „barátnőm”! Micsoda röhej!
Egyébként is, hagyjuk ezt az ócska húzást
ez egyszerűen nem igaz! Jogi csűrcsavar! Politikai manőver!
(Naná, hogy az, morgott bajusza alatt a Katona)
Méghogy nő! – csattant a Felszolgálónő hangja
Ezzel fordult a kocka
Honnan tudja, hogy nem? – így a jogtanácsos
Hirtelen csend lett, mindenki a Felszolgálónőre nézett
A Fegyelmi Bizottság vezetője azt kérdezte:
„Hölgyem… és Uram… van, vagy volt Önök között
valami személyes kapcsolat, ami befolyásolhatja tárgyalásunkat?”
Igen, volt – mondta a Katona
Volt – mondta halkabban a Felszolgálónő
Már nincs? – így a Fegyelmi Bizottság vezetője
Rég nincs – válaszolta türelmetlenül a Felszolgálónő
Mi okból szakadt meg a kapcsolatuk? – firtatta a Fegyelmi Bizottság vezetője
Más irányú érdeklődésem miatt – próbált kitérni a Felszolgálónő
Ki szakított? – szólt a kérdés
Csend
A Katona felelt: – Én
És folytatta: – Nem hiszem, hogy ez az a plénum
ahol az életünket ki kellene teregetnünk, de miért ne…?
Öntsünk tiszta vizet a pohárba
Nem, nem vagyok homoszexuális
de amikor a kapcsolatunk kezdett lazulni
részben az Ő „más irányú érdeklődése” miatt
azzal zsarolt, hogy gyereke lesz, nem hagyhatom el
Erre játékból közöltem vele, hogy én pedig buzi vagyok
Alkalmatlan a vele való együttélésre, csecsemőgondozásra, stb.
A gyerek persze hazugság volt, viszont szakítottunk
A feszültségek ebből adódhatnak…
A Felszolgálónő fészkelődött
Hatáskörünk lehetőségeit feszegetve, lassan be is fejezhetjük –
mondta halkan a Fegyelmi Bizottság vezetője
érzékeltetve, hogy a fejlemények túllépnek a Bizottság kompetenciáján –
Tehát vagy megegyeznek házon belül
vagy valódi bíróságon folytatják –
és a Felszolgálónőre nézett
aki lassan felállt:
Hát volt… volt gyerek… – szakadt ki belőle
És már sosem lesz, sosem lehet az orvosok szerint
Ezt köszönhetem neked…! – emelte meg a hangját
Kiegyenesedett
Hagyjuk is az egészet, mi a fenét nyerhetek itt?! –
sóhajtotta majdnem sírva és kiviharzott a hercegi hálóteremből
A Konyha érzelmileg egy emberként állt a Felszolgálónő mögött
Abban már megoszlottak a vélemények
hogy érdemes-e valóban perre vinni az ügyet
Bizonytalan volt a jóvátétel esélye
és a bosszúállás sem tetszett mindenkinek
Mégis a szolidaritás érzelmei domináltak
A Propaganda Osztály véleménye szintén polarizálódott
Erkölcsileg ugyan elítélték a Katonát
de az „ernyőtartás” mint bűn és büntethetőség
ráadásul kiszámíthatatlan mértékű büntetéssel sújtva
nevetségesnek tűnt, noha abszurd módon valóságosnak
A megoldás a Felszolgálónőben és a Katonában várakozott
A ’Medárd időszakában’ mindenesetre nem történt előrelépés
A Katona szerepet kapott a Városi Színházban
és elhagyta a Propaganda Osztály vári állását
A Felszolgálónőt az asztaloktól áthelyezték a konyhába
Az „esernyőügy” fejleményei itt elakadtak
a vár falain kívülre kerültek
A történetet mintha a Medárd mosta volna el
(a kanálison át a csapongó-háborgó híróceánban feloldódott)
A vár alkalmazottainak óvatos némasággal
gyakran eszükbe jutott a nevetségesen kínos szituáció
de mintegy ’ki-nem-kényszerített’ fogadalmat téve
szóba sem hozták többé
Hanem kettőzött fegyelemmel figyeltek
nehogy valami hasonlóan inkorrekt dolog velük is megtörténjen
A lovagvár üzemeltetői a téli szezonra készülődtek
Koncertek, kiállítások, ismeretterjesztő előadások mellett
a hercegség bensőséges életét bemutató
sétákat szerveztek a vár egész területén
a történelmi furcsaságokra
és intimitásokra mindig fogékony érdeklődőknek
„A halál szabad”
(a kép forrása: itt)
Comments