Az újra feltett kérdés (Gyimóthy Gábor írása)

Még nincs egészen egy éve annak, hogy ezt a kérdést tettem fel egy filmkritika szövegének elemzése után: Mennyire magyar még a mai „magyar?” 

https://www.szilajcsiko.hu/single-post/mennyire-magyar-meg-a-magyar-gyimothy-gabor-statisztikaja

Akkor azt állítottam, hogy az általam durván bírált szöveg nem elrettentő kivétel, hanem – bár jóval több mint elrettentő, de nem kivétel: sajnos ilyen a mai „magyar”! Azt hittem (és reméltem), hogy – szokásom szerint – kicsit túlzok ezzel az állítással. Hát sajnos nem! Most megint ráfanyalodtam egy hasonló szövegelemzésre, mert újra kinyílt zsebemben a nyelvi bicska – képletesen szólva! – Bár ez nem is igaz, mert azt a szerencsétlen bicskát sajnos már régen be sem lehet csukni!

A Proxima Centauriról szóló, 28 percig tartó videóról van szó és, hogy ott mi mindent fedeztek föl a James Webb űr-csillagvizsgáló révén. A videó nem csillagászoknak szól, tehát nem szakembereknek, hanem ismeretterjesztő szándékú, „közönséges halandók” részére. Mielőtt a szövegről beszélnék, meg kell említenem, hogy sok ilyen videóban – ebben is – az a bökkenő, hogy nincs valódi képanyag. Mutatni sajnos semmi érdemlegeset nem tudnak, mert amiről szó van, az nem látható. Fantáziaképeket kell fölsorakoztatniuk és persze időnként megmutatják „Dzsémsz Veb” barátunkat, de az egész videó tulajdoképpen csak azért van, hogy el lehessen mondani mindazt, amit fölfedeztek a csillagról és egyik bolygójáról, és az nagyon  érdekes! A csillagvizsgálóról is szó esik, helyzetéről, működéséről, képességeiről, stb. Jó a leírás, sok érdekeset tudhat meg róla az, aki ilyesmi iránt érdeklődik és eddig mindezt nem tudta. Szóval, valódi ismeretterjesztés és a szöveg nagyon jó lenne, ha...

...ha nem lenne tele olyan idegen kifejezésekkel, amelyek egy része még nem is található meg az idegen szavak szótáraiban! Jó lenne, ha ezekhez a kifejezésekhez magyarázat járulna! Vagy jó lenne, ha – istenbocsáss – ezek a fogalmak eleve magyarul hangzanának el benne! Igaz, tudományos tárgykörről van szó. Csakhogy ha tudományos téren szeretnénk a hallgatóságunk ismereteit gyarapítani, akkor nem várhatjuk el, hogy a tudományág idegen szakkifejezéseit és azok jelentését, tehát az általuk fedett fogalmakat már mind ismerje. Éppenhogy ezeknek a szakszavaknak a magyarázata is az ismeretterjesztés, a „tudományos fölvilágosítás” föladata lenne! Mellesleg – elképzelhetően – a videó megalkotóinak is ez lehetett a szándéka... Megjegyzem: ha magyarul írok szakszöveget magyar szakembereknek, az idegen kifejezések használata akkor is megmagyarázhatatlan! Félő, hogy valaki – csak mert szakember – már nem tud tisztességesen magyarul?! (Igen, sajnos félő...!)

A szöveget nagy valószínűséggel amerikaiból fordították le, tehát a benne rejlő – mi  az, hogy rejlő? – rikoltozó – hibák: a szakkifejezések gátlástalan használata és meg nem magyarázása nem a beszélő, hanem a fordító lelkén száradnak. A beszélő rendkívül kellemes hangon, nagyon szépen és érthetően beszél a nyelvünkön, azaz magyarul. Milyen szép lenne,  ha a fordító is ennyire a lelkén viselte volna a nyelvünket. Ő sajnos csak félig fordított!

A „magyar hibák”: Kétezerhuszonhatot mondunk és nem kettőezerhuszonhatot! Legalább ott ne ebrudaljuk ki a nyelvünkből a két szócskát, ahol az semmiképpen sem érthető   félre, tehát semmiképpen sem jelenthet hetet! Gyönyörű lenne, ha mindenki tudatosan beszélne és nem darálná le majmolva a divatdumát, amit másoktól hall! Ugyanide tartozik (a „divatduma” alá), hogy ma nem csak emberekre, személyekre, hanem mindenre rámondják, hogy: ő! Kutya, varjú, szappan (!) minden lehet: ő!!! Ebben a szövegben kétszer fordul elő ez a szörnyűség. Egyszer gázok az ők. (Azt hiszem metán és oxigén. Lelki szemeimmel látom, ahogy karonfogva sétálgatnak ők, a gázok...) Egyszer pedig lézersugár által meghajtott fényvitorlások. A beszélő aprócska hibája, hogy kettőzötten nyomja meg a millió l-jeit és a szimmetria m-jeit, sőt, az aszimmetriánál az írásban meg nem jelenő sz-hangot is hosszan ejti ki. De ez sem az ő hibája, mert – ahogy folyton hangoztatom – az idegen szavak írásmódja rendezetlen a helyesírásunkban! Ha a szimmetriát és a kommunikációt helyesen egy m-mel kell kiejteni, a milliót és az intelligenciát meg egy l-lel, akkor azokat úgy is kellene írnunk!!! Én úgy is írom! Ez csak kevés példa, mert talán száz olyan idegen szó is idétlenkedik a nyelvünkben, amelyek megerőszakolják a kiejtésünket azzal, hogy nem változtattuk meg az írásmódjukat a saját szabályainknak megfelelőre! Ízlés dolga eldönteni, hogy ezáltal a kiejtésünkből, vagy a szabályainkból csináltunk (és csinálunk folyamatosan) bohócot!

A szövegben előfordul a koronográfia szó. Kivételesen sor kerül a magyarázatra is: a műszer eltakarja magát a csillagot, hogy a „koronája”, a körülötte esetleg létező gázok láthatóvá  váljanak, ezesetben a körülötte esetleg létező bolygók. Igenám, csakhogy a szöveg – kétszer is – nem eltakarásról, hanem kitakarásról szól! Nem világos már előttünk egyes igekötőinknek a jelentése? Szerintem olyasmit lehet kitakarni, ami be van takarva (hogy szép germanizmussal éljek...). A ki egyértelműen irányt mutat, mégpedig a be-vel elentéteset. A csillag esetében szó sincs irányokról! Ez a kitakarás az eltakarás helyett, ma már istentelenül elszabadult! Nem értem, hogy miért, hiszen értelmetlen.

Még egy „magyar hibája” a szövegnek, hogy benne az egy szócska legalább öt helyen fordul elő fölöslegesen, azaz úgy, ahogy az a németben szokásos és ezért el is nevezték germanizmusnak. Erre különös éberséggel figyelek, mert miután német nyelvterületen élek, ezt a hibát magam is rengetegszer elkövetem. Saját szövegeimet átolvasva is szigorúan „cenzúráznom” kell és irtogatnom a helytelenül – magyartalanul – használt egy-eket. Miért nem „cenzúráz” senki ilyen, a mitsem sejtő, ártatlan hallgatóságra zúdított szövegeket?!

A szöveg tárgyi hibái. Egyetlen, nagyon durva hiba csúszott a szövegbe (számomra elképzelhetetlen, hogy hogyan!): a Föld-Hold távolságot huszonnyolcmiliárd-négyszázezer kilométerben adja meg. A kereken 400 000, azaz négyszázezer kilométer a helyes. Egy másik  dolog, amit én hibának tekintek, de hát ez nyilván benne van az eredeti szövegben és nem vehető a fordítótól zokon, hogy nem nyírta ki belőle: a Dyson-gömb megemlítése és lehetőségének komolyanvétele. Ígérem, hogy erről fogok küldeni kimerítő írást, ugyanis ez olyan bődületes baromság, hogy szégyellem magam mindenki helyett, aki komolyan veszi!

Ez az írás közben megjelent:

https://www.szilajcsiko.hu/single-post/a-dyson-gomb-merhetetlenul-komolytalan-ugy-amit-azonban-egyes-csillagaszok-komolyan-vesznek 

Az idegen szavak mint hibák. A jegyzékbe mindent lehetőleg abban a formában vettem bele, ahogy az a szövegben elhangzott. A szavak mögötti számok mutatják, hogy a szó hányszor fordult elő. Miután nem akartam már előre osztályozgatni, a jegyzékbe sok olyan szó is került, amit nem is nagyon tudnánk másképpen mondani, tehát azok nem a rosznéven vett, sőt, erősen rossznéven vett szavak. Ilyen például az energia, aktív, szonda, molekuláris, filozófia, stb.  Csillaggal jelöltem meg azokat a fogalmakat, amelyeket én mindenképpen magyarul írtam volna, ha én fordítom a szöveget, még akkor is, ha esetleg körülírásokra kellett volna fanyalodnom. Piros csillag jelzi azokat a szavakat, amelyeknek semmi keresnivalójuk sincs magyar szövegben! Ilyenek az extrém, horizont (főleg, ha nem láthatár, hanem kilátás helyett használják!!), generáció, frekvencia, identitás, kémia, kontextus, stb. Itt – természetesen – nem térek ki minden elítélendő szóra, csak néhányat említek meg (a jegyzéket végignézve, mindenki saját ízlése szerint állapíthatja meg, hogy mi az, amit elítél és azt mennyire).

Semmi értelme nincs a kisbolygót aszteroidának nevezni, ami szószerint lefordítva  csillagocskát, vagy csillagszerűséget jelentene. Csillagocskáknak józan ember sosem nevezné ezeket az égitesteket. A Tejútunknak szép magyar neve van, igaz, hogy marhaság, mert a tejhez semmi köze, de hát a görögből vettük át, ott így nevezik. Ha már a görögben is kifogásolható, akkor miért kell nekünk még a görög szót is átvenni és nevezni galaxisnak? Az univerzum nyolcszor fordul elő a szövegben. A fordítónak egyetlen egyszer sem jutott eszébe világegyetemnek, vagy világmindenségnek nevezni. Pedig ezeknek a szavaknak magyarul van  értelmük, és mert léteznek, érthetetlenség, hogy idegen szót használunk helyettük. Vajon miért tesszük, mert egy szótaggal hosszabbak az universumnál? Érdekes, hogy az ötszótagú generációnál a szó hosszúsága senkit nem zavar! Vidáman használják a nemzedék helyett, amely testvérek között sem hosszabb három szótagnál! És a gravitáció esetében sem zavar senkit – láthatóan a fordítót sem zavarta –, hogy egy szótaggal hosszabb, mint a tömegvonzás! Pedig a tömegvonzás értelemszerűen írja le a fogalmat, míg a gravitáció, szószerint lefordítva, csupán nehézkedést jelent! A civilizáció tizenkétszer fordul elő, pedig ha távoli bolygón élő, értelmes lényekről van szó, akkor helyette, legalábbis néha, használható lenne a társadalom szó, ami négyszótagú a hatszótagú civilizációval szemben. Ebből a néhány példából kitűnik, hogy a fordítónak eszébe sem jutott a magyar nyelvvel törődni és legalább néha a meglévő magyar szavakat használni ott, ahol az ő ízlése szerint használható, nem kivetni való az idegen szó, és az többször is előfordul.

Kérdés: mennyivel lehet póribbnak tartani az ibolyántúlit, mint nevetségesen tudományoskodónak a felemás ultraibolyát? Én – szemrebbenés nélkül – az infravöröset is vörösön inneninek mondom és írom! Mit kezd valaki, akinek esetleg még az is új, hogy a Proxima Centauri a Napunk legközelebbi szomszédja, ilyesmivel, mint: geometriai koherencia, vagy specifikus konfiguráció, vagy gravitációs rezonancia, vagy akár termikus anomália?!

Elnézést kérek a kedves Olvasótól, hogy nem állok neki mindezeknek az értelmét megmagyarázni. Ennek az írásnak nem a tudományos ismeretterjesztés a célja, hanem az afölötti szörnyűlködés, botránkozás, hogy ma mi mindent tekintenek egyesek magyar szövegnek!

Íme néhány olyan példaszó, amelyeknek némelyikét (a viszonylag friss) szótáraimban nem találtam meg, igaz, oda csak kíváncsiságból néztem bele, mert a szavak jelentését ismerem  (gyakran olvasok tudományos szövegeket németül és angolul, tehát ez nem csoda, a gusztustalan csoda az, hogy ilyen szavakat magyarázatlanul vágnak a magyar hallgatóság fejéhez!):

Fotodisszociáció: a víz fény hatására történő fölbomlása hidrogénre és oxigénre.  

Technoszignatúra: távoli csillag bolygóján annak jelei, hogy ott fejlett technikát használó társadalom létezhet.

Protoplanetáris: az a gyűrű, amely egy bolygórendszer (naprendszer) kialakulásánál porból, gázból, törmelékből áll és a bolygók keletkezése előtt veszi körül az esetleg már  gyulladozó, központi csillagot.

Rezonancia (amit ebben a szövegben jelent): ha egy csillag körüli bolygók, vagy bolygók körüli holdak keringése szabályosan, egymással összefüggően zajlik. Például a Jupiter négy nagy holdjának (a „Galilei-féle” holdaknak) a következő a rezonanciája: míg a legkülső háromszor kerüli meg a Jupitert, addig a belső szomszédja ezt hétszer teszi meg. Hozzá viszonyítva a következő befelé kétszer olyan gyors és a legbelső ugyancsak kétszer olyan gyors, mint a kifelé eső szomszédja. Érthetőbben leírva, a külső három köre alatt a belső szomszédja hét kört tesz meg, annak belső társa 14 kört, és annak belső szomszédja – tehát a legbelső a négy közül – 28-at.

Nyakatekert kifejezés a termikus stabilitás. Csupán annyit jelent, hogy nincs túlzott  hőmérséklet-ingadozás!

Ebben a szövegben nem is annyira az idegen szavak mennyisége a megrökönyítő, hanem sok használt szó „fájdalmassága”. Előző szövegemben erről a témáról filmkritikát elemeztem. Abban átlagosan, percenként 13 idegen szó hangzott el. Ebben a szövegben csupán kicsit több mint feleannyi: 6,9 szó, de szerintem az a szöveg mégis sokkal közérthetőbb volt, mint ez, a bár kevesebb, de nehezebben érthető, kevésbé ismert, nem csak idegen, de főleg  tudományos szövegekben előforduló szavak miatt.

Íme a videó címsora: 

https://www.youtube.com/watch?v=juTsB49HTcs

Az újra feltett kérdés Még nincs egészen egy éve annak, hogy ezt a kérdést tettem fel egy filmkritika szövegének elemzése után: „Mennyire magyar még a mai „magyar?” https://www.szilajcsiko.hu/single-post/mennyire-magyar-meg-a-magyar-gyimothy-gabor-statisztikaja Akkor azt állítottam, hogy az általam durván bírált szöveg nem elrettentő kivétel, hanem – bár jóval több mint elrettentő, de nem kivétel: sajnos ilyen a mai „magyar”! Azt hittem (és reméltem), hogy – szokásom szerint – kicsit túlzok ezzel az állítással. Hát sajnos nem! Most megint ráfanyalodtam egy hasonló szövegelemzésre, mert újra kinyílt zsebemben a nyelvi bicska – képletesen szólva! – Bár ez nem is igaz, mert azt a szerencsétlen bicskát sajnos már régen be sem lehet csukni! A Proxima Centauriról szóló, 28 percig tartó videóról van szó és, hogy ott mi mindent fedeztek föl a James Webb űr-csillagvizsgáló révén. A videó nem csillagászoknak szól, tehát nem szakembereknek, hanem ismeretterjesztő szándékú, „közönséges halandók” részére. Mielőtt a szövegről beszélnék, meg kell említenem, hogy sok ilyen videóban – ebben is – az a bökkenő, hogy nincs valódi képanyag. Mutatni sajnos semmi érdemlegeset nem tudnak, mert amiről szó van, az nem látható. Fantáziaképeket kell fölsorakoztatniuk és persze időnként megmutatják „Dzsémsz Veb” barátunkat, de az egész videó tulajdoképpen csak azért van, hogy el lehessen mondani mindazt, amit fölfedeztek a csillagról és egyik bolygójáról és az nagyon érdekes! A csillagvizsgárólól is szó esik, helyzetéről, működéséről, képességeiről, stb. Jó a leírás, sok érdekeset tudhat meg róla az, aki ilyesmi iránt érdeklődik és eddig mindezt nem tudta. Szóval, valódi ismeretterjesztés és a szöveg nagyon jó lenne, ha... ...ha nem lenne tele olyan idegen kifejezésekkel, amelyek egy része még nem is található meg az idegen szavak szótáraiban! Jó lenne, ha ezekhez a kifejezésekhez magyarázat járulna! Vagy jó lenne, ha – istenbocsáss – ezek a fogalmak eleve magyarul hangzanának el benne! Igaz, tudományos tárgykörről van szó. Csakhogy ha tudományos téren szeretnénk a hallgatóságunk ismereteit gyarapítani, akkor nem várhatjuk el, hogy a tudományág idegen szakkifejezéseit és azok jelentését, tehát az általuk fedett fogalmakat már mind ismeri. Éppen hogy ezeknek a szakszavaknak a magyarázata is az ismeretterjesztés, a „tudományos fölvilágosítás” föladata lenne! Mellesleg – elképzelhetően – a videó megalkotóinak is ez lehetett a szándéka... Megjegyzem, ha magyarul írok szakszöveget, magyar szakembereknek, az idegen kifejezések használata akkor is megmagyarázhatatlan! Félő, hogy valaki – csak mert szakember – már nem tud tisztességesen magyarul?! (Igen, sajnos félő...!) A szöveget nagy valószínűséggel amerikaiból fordították le, tehát a benne rejlő – mi az, hogy rejlő? – rikoltozó – hibák: a szakkifejezések gátlástalan használata és meg nem magyarázása, nem a beszélő, hanem a fordító lelkén száradnak. A beszélő rendkívül kellemes hangon, nagyon szépen és érthetően beszél a nyelvünkön, azaz magyarul. Milyen szép lenne, ha a fordító is ennyire a lelkén viselte volna a nyelvünket. Ő sajnos csak félig fordított! A „magyar hibák”: Kétezerhuszonhatot mondunk és nem kettőezerhuszonhatot! Legalább ott ne ebrudaljuk ki a nyelvünkből a két szócskát, ahol az semmiképpen sem érthető félre, tehát semmiképpen sem jelenthet hetet! Gyönyörű lenne, ha mindenki tudatosan beszélne és nem darálná le majmolva a divatdumát, amit másoktól hall! Ugyanide tartozik (a „divatduma” alá), hogy ma nem csak emberekre, személyekre, hanem mindenre rámondják, hogy: ő! Kutya, varjú, szappan (!) minden lehet: ő!!! Ebben a szövegben kétszer fordul elő ez a szörnyűség. Egyszer gázok az ők. (Azt hiszem metán és oxigén. Lelki szemeimmel látom, ahogy karonfogva sétálgatnak ők, a gázok...) Egyszer pedig lézersugár által meghajtott fényvitorlások. A beszélő aprócska hibája, hogy kettőzötten nyomja meg a millió l-jeit és a szimmetria m-jeit, sőt, az aszimmetriánál az írásban meg nem jelenő sz-hangot is hosszan ejti ki. De ez sem az ő hibája, mert – ahogy folyton hangoztatom – az idegen szavak írásmódja rendezetlen a helyesírásunkban! Ha a szimmetriát és a kommunikációt helyesen egy m-mel kell kiejteni, a milliót és az intelligenciát meg egy l-lel, akkor azokat úgy is kellene írnunk!!! Én úgy is írom! Ez csak kevés példa, mert talán száz olyan idegen szó is idétlenkedik a nyelvünkben, amelyek megerőszakolják a kiejtésünket azzal, hogy nem változtattuk meg az írásmódjukat a saját szabályainknak megfelelőre! Ízlés dolga eldönteni, hogy ezáltal a kiejtésünkből, vagy a szabályainkból csináltunk (és csinálunk folyamatosan) bohócot! A szövegben előfordul a koronográfia szó. Kivételesen sor kerül a magyarázatra is: a műszer eltakarja magát a csillagot, hogy a „koronája”, a körülötte esetleg létező gázok láthatóvá váljanak, ezesetben a körülötte esetleg létező bolygók. Igenám, csakhogy a szöveg – kétszer is – nem eltakarásról, hanem kitakarásról szól! Nem világos már előttünk egyes igekötőinknek a jelentése? Szerintem olyasmit lehet kitakarni, ami be van takarva (hogy szép germanizmussal éljek...). A ki egyértelműen irányt mutat, mégpedig a be-vel elentéteset. A csillag esetében szó sincs irányokról! Ez a kitakarás az eltakarás helyett, ma már istentelenül elszabadult! Nem értem, hogy miért, hiszen értelmetlen. Még egy „magyar hibája” a szövegnek, hogy benne az egy szócska legalább öt helyen fordul elő fölöslegesen, azaz úgy, ahogy az a németben szokásos és ezért el is nevezték germanizmusnak. Erre különös éberséggel figyelek, mert miután német nyelvterületen élek, ezt a hibát magam is rengetegszer elkövetem. Saját szövegeimet átolvasva is szigorúan „cenzúráznom” kell és irtogatnom a helytelenül – magyartalanul – használt egy-eket. Miért nem „cenzúráz” senki ilyen, a mitsem sejtő, ártatlan hallgatóságra zúdított szövegeket?! A szöveg tárgyi hibái. Egyetlen, nagyon durva hiba csúszott a szövegbe (számomra elképzelhetetlen, hogy hogyan!): a Föld-Hold távolságot huszonnyolcmiliárd-négyszázezer kilométerben adja meg. A kereken 400 000, azaz négyszázezer kilométer a helyes. Egy másik dolog, amit én hibának tekintek, de hát ez nyilván benne van az eredeti szövegben és nem vehető a fordítótól zokon, hogy nem nyírta ki belőle: a Dyson-gömb megemlítése és lehetőségének komolyanvétele. Ígérem, hogy erről fogok küldeni kimerítő írást, ugyanis ez olyan bődületes baromság, hogy szégyellem magam mindenki helyett, aki komolyan veszi! Ez az írás közben megjelent: https://www.szilajcsiko.hu/single-post/a-dyson-gomb-merhetetlenul-komolytalan-ugy-amit-azonban-egyes-csillagaszok-komolyan-vesznek Az idegen szavak, mint hibák. A jegyzékbe mindent lehetőleg abban a formában vettem bele, ahogy az a szövegben elhangzott. A szavak mögötti számok mutatják, hogy a szó hányszor fordult elő. Miután nem akartam már előre osztályozgatni, a jegyzékbe sok olyan szó is került, amit nem is nagyon tudnánk másképpen mondani, tehát azok nem a rosznéven vett, sőt, erősen rossznéven vett szavak. Ilyen például az energia, aktív, szonda, molekuláris, filozófia, stb. Csillaggal jelöltem meg azokat a fogalmakat, amelyeket én mindenképpen magyarul írtam volna, ha én fordítom a szöveget, még akkor is, ha esetleg körülírásokra kellett volna fanyalodnom. Piros csillag jelzi azokat a szavakat, amelyeknek semmi keresnivalójuk sincs magyar szövegben! Ilyenek az extrém, horizont (főleg, ha nem láthatár, hanem kilátás helyett használják!!), generáció, frekvencia, identitás, kémia, kontextus, stb. Itt – természetesen – nem térek ki minden elítélendő szóra, csak néhányat említek meg (a jegyzéket végignézve, mindenki saját ízlése szerint állapíthatja meg, hogy mi az, amit elítél és azt mennyire). Semmi értelme nincs a kisbolygót aszteroidának nevezni, ami szószerint lefordítva csillagocskát, vagy csillagszerűséget jelentene. Csillagocskáknak józan ember sosem nevezné ezeket az égitesteket. A Tejútunknak szép magyar neve van, igaz, hogy marhaság, mert a tejhez semmi köze, de hát a görögből vettük át, ott így nevezik. Ha már a görögben is kifogásolható, akkor miért kell nekünk még a görög szót is átvenni és nevezni galaxisnak? Az univerzum nyolcszor fordul elő a szövegben. A fordítónak egyetlen egyszer sem jutott eszébe világegyetemnek, vagy világmindenségnek nevezni. Pedig ezeknek a szavaknak magyarul van értelmük, és mert léteznek, érthetetlenség, hogy idegen szót használunk helyettük. Vajon miért tesszük, mert egy szótaggal hosszabbak az universumnál? Érdekes, hogy az ötszótagú generációnál a szó hosszúsága senkit nem zavar! Vidáman használják a nemzedék helyett, amely testvérek között sem hosszabb három szótagnál! És a gravitáció esetében sem zavar senkit – láthatóan a fordítót sem zavarta – hogy egy szótaggal hosszabb mint a tömegvonzás! Pedig a tömegvonzás értelemszerűen írja le a fogalmat, míg a gravitáció, szószerint lefordítva csupán nehézkedést jelent! A civilizáció tizenkétszer fordul elő noha, ha távoli bolygón élő értelmes lényekről van szó, akkor helyette, legalábbis néha, használható lenne a társadalom szó, ami négyszótagú a hatszótagú civilizációval szemben. Ebből a néhány példából kitűnik, hogy a fordítónak eszébe sem jutott a magyar nyelvvel törődni és legalább néha a meglévő magyar szavakat használni ott, ahol az ő ízlése szerint használható, nem kivetni való az idegen szó és az többször is előfordul. Kérdés: mennyivel lehet póribbnak tartani az ibolyántúlit, mint nevetségesen tudományoskodónak a felemás ultraibolyát? Én – szemrebbenés nélkül – az infravöröset is vörösön innninek mondom és írom! Mit kezd valaki, akinek esetleg még az is új, hogy a Proxima Centauri a Napunk legközelebbi szomszédja, ilyesmivel, mint: geometriai koherencia, vagy specifikus konfiguráció, vagy gravitációs rezonancia, vagy akár termikus anomália?! Elnézést kérek a kedves Olvasótól, hogy nem állok neki mindezeknek az értelmét megmagyarázni. Ennek az írásnak nem a tudományos ismeretterjesztés a célja, hanem az afölötti szörnyűlködés, botránkozás, hogy ma mi mindent tekintenek egyesek magyar szövegnek! Íme néhány olyan példaszó, amelyeknek némelyikét (a viszonylag friss) szótáraimban nem találtam meg, igaz oda csak kíváncsiságból néztem bele, mert a szavak jelentését ismerem (gyakran olvasok tudományos szövegeket németül és angolul, tehát ez nem csoda, a gusztustalan csoda az, hogy ilyen szavakat, magyarázatlanul vágnak a magyar hallgatóság fejéhez!): Fotodisszociáció: a víz fény hatására történő fölbomlása hidrogénre és oxigénre. Technoszignatúra: távoli csillag bolygóján annak jelei, hogy ott fejlett technikát használó társadalom létezhet. Protoplanetáris: az a gyűrű, amely egy bolygórendszer (naprendszer) kialakulásánál porból, gázból, törmelékből áll és a bolygók keletkezése előtt veszi körül az esetleg már gyulladozó, központi csillagot. Rezonancia (amit ebben a szövegben jelent): ha egy csillag körüli bolygók, vagy bolygók körüli holdak keringése szabályosan, egymással összefüggően zajlik. Például a Jupiter négy nagy holdjának (a „Galilei-féle” holdaknak) a következő a rezonanciája: míg a legkülső háromszor kerüli meg a Jupitert, addig a belső szomszédja ezt hétszer teszi meg. Hozzá viszonyítva a következő befelé kétszer olyan gyors és a legbelső ugyancsak kétszer olyan gyors, mint a kifelé eső szomszédja. Érthetőbben leírva, a külső három köre alatt a belső szomszédja hét kört tesz meg, annak belső társa 14 kört, és annak belső szomszédja – tehát a legbelső a négy közül – 28-at. Nyakatekert kifejezés a termikus stabilitás. Csupán annyit jelent, hogy nincs túlzott hőmérséklet ingadozás! Ebben a szövegben nem is annyira az idegen szavak mennyisége a megrökönyítő, hanem sok használt szó „fájdalmassága”. Előző szövegemben erről a témáról filmkritikát elemeztem. Abban átlagosan, percenként 13 idegen szó hangzott el. Ebben a szövegben csupán kicsit több mint feleannyi: 6,9 szó, de szerintem az a szöveg mégis sokkal közérthetőbb volt, mint ez, a bár kevesebb, de nehezebben érthető, kevésbé ismert, nem csak idegen, de főleg tudományos szövegekben előforduló szavak miatt. Íme a videó címsora: https://www.youtube.com/watch?v=juTsB49HTcs És a benne előforduló idegenszavak jegyzéke: *Abiótikus Aktív 3 *Anomáliák 3 *Anomális Aszimmetrikus *Aszteroida * Biológiai 4 Bioszféra *Blokkoló Civilizáció 12 Csip *Dekoratívak *Dominál Energia 4 Etikai *Evolúciós *Extrém Filozófia Filozófiai Formális *Fotodisszociációja Fotoszintézis *Frekvenciák *Galaxis *Generáció 2 *Geológiai 2 *Gravitáció *Gravitációs *Hidrotermális *Hipotézisek *Horizont 2 *Identitásunk Infrastruktúra *Infravörös 7 *Intenzív *Kamera *Kamerák *Kaotikus *Kémia 4 *Kémiai 4 Kombináció *Kommunikáció *Komplex 2 *Konkrét *Kontextus *Kontrollált *Konvencionális Koronográfia 2 Koronográfiai Kozmikus 4 *Kozmosz 4 *Kriogén Megastruktúrák Mikroorganizmus Mikroszonda Modell 2 Modellezhetünk Modelleztek Modulált Molekuláris *Monitorozták *Monumentális *Objektum 2 *Optimalizálva *Orbitális Ökológiailag Paradoxon Passzív *Potenciális *Potenciálisan *Precízitás Projektek *Protoplanetáris Reakció Reaktív Reprodukálás *Régió Rezonancia *Rutinszerű Spektrális Spektroszkópiai 2 *Spektrum Spirális Stabilan Stratégiai Struktúra 3 Struktúrák 2 *Szegmens Szimmetria Szimmetriák *Szimulálták *Szkeptikus Szonda 3 Technika Technikailag Technológia 3 Technológiai 6 Technológiailag *Technoszignatúra 2 *Teleszkóp 2 *Tempó *Termikus 2 *Ultraibolya *Univerzum 8 Vákuum *Zóna 2 *Geometriai koherencia *Gravitációs rezonancia *Kémiai kombináció Matematikai *absztrakció *Specifikus konfigurációk *Sztenderd modell *Termikus stabilitás Termikus *anomáliák *Terminátor régió *Tipikus profil Zollikerberg, 2026 VIII. 11.

És a benne előforduló idegenszavak jegyzéke:

*Abiótikus

Aktív 3

*Anomáliák 3

*Anomális

Aszimmetrikus

*Aszteroida

* Biológiai 4

Bioszféra

*Blokkoló

Civilizáció 12

Csip

*Dekoratívak

*Dominál

Energia 4

Etikai

*Evolúciós

*Extrém

Filozófia

Filozófiai

Formális

*Fotodisszociációja

Fotoszintézis

*Frekvenciák

*Galaxis

*Generáció 2

*Geológiai 2

*Gravitáció

*Gravitációs

*Hidrotermális  

*Hipotézisek

*Horizont 2

*Identitásunk

Infrastruktúra

*Infravörös 7 

*Intenzív

*Kamera

*Kamerák

*Kaotikus

*Kémia 4

*Kémiai 4

Kombináció

*Kommunikáció

*Komplex 2

*Konkrét  

*Kontextus

*Kontrollált

*Konvencionális  

Koronográfia 2

Koronográfiai

Kozmikus 4

*Kozmosz 4

*Kriogén

Megastruktúrák

Mikroorganizmus

Mikroszonda

Modell 2

Modellezhetünk

Modelleztek

Modulált

Molekuláris

*Monitorozták

*Monumentális 

*Objektum 2

*Optimalizálva

*Orbitális

Ökológiailag

Paradoxon

Passzív

*Potenciális

*Potenciálisan

*Precízitás

Projektek

*Protoplanetáris

Reakció  

Reaktív

Reprodukálás

*Régió

Rezonancia

*Rutinszerű  

Spektrális

Spektroszkópiai 2

*Spektrum

Spirális

Stabilan

Stratégiai

Struktúra 3

Struktúrák 2

*Szegmens

Szimmetria

Szimmetriák

*Szimulálták

*Szkeptikus

Szonda 3

Technika

Technikailag

Technológia 3

Technológiai 6

Technológiailag

*Technoszignatúra 2

*Teleszkóp 2

*Tempó

*Termikus 2

*Ultraibolya

*Univerzum 8

Vákuum

*Zóna 2

*Geometriai koherencia

*Gravitációs rezonancia

*Kémiai kombináció

Matematikai *absztrakció

*Specifikus konfigurációk  

*Sztenderd modell

*Termikus stabilitás

Termikus *anomáliák  

*Terminátor régió 

*Tipikus profil  

  Zollikerberg, 2026 VIII. 11.