Az ukrán határra vezényelt amerikai csapatok készen állnak a harcra

–

Vukics Ferenc írása

„A 101-eseknek nincs története, viszont randevút adnak a Végzetnek.” William C. Lee tábornok

A parancsnok azt mondta: „ez nem kiképzés, hanem harci bevetés".

Egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Ukrajnából. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CTV-nek és a CBC-nek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy

„abban az esetben, ha Oroszország atomcsapást mérne az ukrán elnöki hivatalra, a világnak Kreml elleni csapással kellene válaszolnia. Nem számít, hogy Ukrajna NATO-tag vagy sem. Ez a háború Európában zajlik. Senki sem zsarolhat csak úgy, mint egy terrorista. A Kreml elleni csapás olyan, mint mikor egy ember megöl vagy kirabol egy másikat: tudod, hogy nem helyes, amit tettél, és börtönbe kerülsz, mert bűnös vagy.”

Zelenszkij szerint a NATO keleti szárnya a mostaninál sokkal erősebb lenne, ha Ukrajna is a tagjai sorában volna. A tagországoknak azonban ebben saját maguknak is biztosnak kell lenniük. Az ukrán elnök szerint az Alliance tagállamainak egységes döntése adhat lehetőséget Ukrajnának a NATO-ba való belépésre, vagy arra, hogy állandóan úton legyen a tagság felé.

Az ukrán elnök szerint a tagállamoknak meg kell érteniük, hogy a NATO-nak szüksége van Ukrajnára. Kell, hogy érezzék mennyire gyengék Ukrajna nélkül. Ma azonban még nem mind bizonyosak ebben.

Zelenszkij szerint, ha Ukrajna elbukna a háborúban, a NATO tagországai következnének majd a sorban. Ezért kell már most eldönteni, hogy csakis Ukrajnával lehet erős a NATO keleti szárnya.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter francia és török hivatali kollégáinak telefonbeszélgetésük során arról beszélt, hogy ukránok a saját területükön akarnak atomfegyvert ledobni. Sojgu előbb Sébastien Lecornuval, majd Hulusi Akar török védelmi miniszterrel beszélt. A “piszkos bomba” olyan hagyományos robbanószerkezet, amely radioaktív anyagot szór szét. A Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség azt állította, hogy Kijev gyakorlatilag befejezte egy kis taktikai atombomba előállítását, és készen áll arra, hogy saját területén működésbe hozza azt, és “ezzel erőteljes oroszellenes kampányt indítson, amelynek célja a Moszkva iránti bizalom aláásása”. A nyugati média szerint Moszkvában már javában zajlik az óvóhelyek előkészítése.

Sojgu kijelentését veszélyesnek és abszurdnak nevezte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Kuleba a Twitteren azt írta:

„Oroszország hazugságai arról, hogy állítólag Ukrajna piszkos bomba bevetését tervezi, éppoly abszurdak, mint amennyire veszélyesek”. “Először is, Ukrajna az atomsorompó-szerződés elkötelezett részese. Nincsenek piszkos bombáink és nem is tervezünk ilyeneket előállítani. Másodszor, az oroszok gyakran másokat vádolnak olyasmivel, amit ők maguk készülnek elkövetni”.

Közben a „Sikító sasok" már csak néhány kilométerre vannak az ukrán határtól és az oroszok elleni harcra készülnek. A Fehér Ház több ezer amerikai katonát telepített alig néhány kilométerre Ukrajnától, hogy felkészüljenek a háborúra - írja a CBS News. A csatornával beszélgető tisztek elárulták, hogy az Oroszország elleni harcra készülnek.

John Lubas dandártábornok megerősítette, hogy a 101. légi szállítású hadosztály közel 5000 katonája nemrég csatlakozott a már korábban Európába telepített 100 ezer amerikai katonához. Lubas úgy jellemezte csapatait, hogy "bevetésen" vannak, és arra készülnek, hogy Ukrajnában harcoljanak az orosz katonák ellen. "Ez nem egy kiképzési gyakorlat, ez számunkra egy harci bevetés. Megértjük, hogy ha már ma este kell készen állnunk a harcra" – mondta.

A CBS riportere, Charlie D'Agata az amerikai erőkkel tartott, amikor azok egy katonai gyakorlatot végeztek – egy előretolt hadműveleti bázison –, négy mérföldre az ukrán határtól. A 101.-esek a román erőkkel közös gyakorlaton vettek részt, amely az ukrán katonák orosz csapatok elleni harcát szimulálták.

Edwin Matthaidess ezredes elmondta, hogy erői "feszülten figyelik" az orosz katonákat, "célpontlistákat készítenek, amelyek ellen gyakorolnak", és olyan hadgyakorlatokat folytatnak, amelyek "pontosan azokra a történésekre készítik fel a katonákat, amilyenek Ukrajnában zajlanak".

A CBS News beszámolója szerint "[Oroszország] célja, hogy elvágjon minden ukrán hozzáférést a tengerhez, így az ország és katonai erői tengerpart nélkül maradnak".

A CBS News nem adott meg forrást ennek az állításnak az igazolására. A Kreml nyilvánosan eddig azt mondta, hogy háborús céljai Kelet-Ukrajnára korlátozódnak.

Lubas kijelentette, hogy a hadosztály "kész megvédeni a NATO minden négyzetcentiméterét". Moszkva azonban még soha nem fenyegetőzött azzal, hogy megszáll egy NATO-országot. Ukrajna nem NATO-tag.

Amikor Zelenszkij elnök múlt hónapban azt mondta, hogy Ukrajnát be kellene engedni az észak-atlanti szövetségbe, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elutasította Kijev javaslatát.

A 101. légi szállítású hadosztály egy könnyű gyalogsági hadosztály. A "Sikító sasok" becenevet viseli, mivel a Pentagon a 101. hadosztályt olyan erőként használja, amely órákon belül képes harcfeladatokat megkezdeni a világ minden táján. Lubas úgy jellemezte a hadosztályát, hogy az "egyedülálló képességet jelent légi szállítási képességünkből... Mi egy könnyű gyalogsági erő vagyunk, de komoly mobilitást tudunk felmutatni repülőgépeink és a légi szállítást követő támadásaink során".

Lulian Berdila román vezérőrnagy a CBS Newsnak elmondta, hogy az amerikai csapatok jelenléte a második világháborút idézi:

"Az, hogy itt vannak az amerikai csapatok, az nekem olyan, mintha a szövetségesek már az ellenség előtt megérkeznek Normandiába. A 101. hadosztály a II. világháború óta nem vonult be Európába."

Denisz Smihal miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapnak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna óriási támogatást kap partnereitől, és az első helyen az USA, a másodikon pedig az Európai Unió áll. Németország élen jár a pénzügyi támogatások terén, de a megígért 9 milliárdos európai csomagból 3 milliárd eurót blokkoltak, elsősorban azért, mert Berlin ezeket a forrásokat nem hitelek, hanem támogatások formájában akarná biztosítani Ukrajnának – mutatott rá.

„Számunkra az a legfontosabb, hogy minél hamarabb megérkezzen a pénz. Szükségünk van rá, hogy a pénzügyi rendszerünk a felszínen maradjon. Az, hogy hitelről vagy támogatásról lesz szó, kevésbé fontos. A tartalékokat már kimerítettük” – jelezte a miniszterelnök.

Kiemelte azt is, hogy ma Ukrajna védelmi költségvetése az állami kiadások 60%-át teszi ki, ezért a nyugati pénzügyi támogatás a szociális szükségletek kielégítésére irányul. Így minden késedelem súlyos következményekkel járhat – hangsúlyozta.

„Ha egy rendkívül negatív forgatókönyvről beszélünk, akkor már nem tudnánk sem fizetést, sem nyugdíjakat fizetni. Ezért Ukrajna pénzügyi stabilitása ugyanolyan fontos, mint a katonai biztonsága vagy a lőszerellátása” – figyelmeztette a németeket Denisz Smihal.

Az azonban, hogy a háború e miatti kiterjedése és elhúzódása elkerülhetetlenül Európa nemzeteinek elszegényedésével, gazdasági összeomlásával jár majd, egyáltalán nem foglalkoztatta. Márpedig az USA egyre határozottabban, egyre nyíltabban törekszik arra, hogy a támogatások terhéből minél többet átpakoljon Európára. Ám egy csődbe juttatott Európa már nem lesz képes segíteni. S akkor merül majd fel a legégetőbb kérdés:

egy csalódott, magára hagyott Ukrajna mit kezd majd magával?

S mit kezdene például velünk?