Az ukrán szolgálatok nem engedelmeskednek a kijevi vezetésnek – Luke Skywalker is az ukránok mellett
Vukics Ferenc jegyzete
Oroszország szerint az USA állt a Kreml elleni dróntámadás mögött. Az USA tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz. Moszkva szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök életére törtek.
"Nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen akciók, az ilyen terrortámadások végrehajtásáról szóló döntéseket nem Kijevben hozzák meg. Sokkal inkább éppen Washingtonban" – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hozzátette, hogy "gyakran még magukat a célpontokat sem Kijev, hanem Washington határozza meg".
Hasonlóan nyilatkozott Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő is.
"Mindenekelőtt a kijevi rezsim alkotói és irányítói, akik Washingtonból, Londonból és a NATO-ból származnak, viselik az általános felelősséget mindazért, amit [Ukrajna] elkövet" – írta a Telegramon.
A Fehér Ház tagadta a dróntámadásban való részvételt.
"Biztosíthatom önöket, hogy az Egyesült Államoknak nem volt köze ehhez. Bármi is volt, nem voltunk benne" – mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. "Semmi közünk nem volt hozzá".
A Moszkvából származó álláspontok arra utalnak, hogy Oroszország a háború jelentős kiterjesztését fontolgatja. Peszkov szerint Oroszország a dróntámadásra adott válaszlépések "széles skáláját" fontolgatja.
"Természetesen itt nem tudok részletekkel szolgálni. Mindenesetre csak jól átgondolt lépésekről lehet szó, amelyek megfelelnek országunk érdekeinek" – mondta újságíróknak.
Ukrán tisztviselők szintén tagadták, hogy közük lenne a szerda kora reggel a Kreml ellen irányuló dróntámadáshoz, de az utóbbi hónapokban fokozódtak az ukrán támadások Oroszországon belül.
A Pentagon dokumentumaiból, amelyeket állítólag Jack Teixeira szivárogtatott ki, kiderül, hogy az Egyesült Államok aggódott amiatt, hogy Ukrajna támadásokat tervez Moszkva ellen, és hogy Zelenszkij esetleg nem tudja ellenőrizni a hírszerző szolgálatait.
Az egyik kiszivárogtatásból kiderült, hogy az ukrán biztonsági szolgálat, az SBU megállapította, hogy ügynökei parancsot sértettek azzal, hogy Fehéroroszországban megtámadtak egy orosz megfigyelőgépet. Az USA az Ukrajna elleni kémkedéssel szerezte meg ezeket a hírszerzési információkat.
A The Economist szerint nem a sajtó által korábban ünnepelt „fehérorosz partizánok”, hanem az ukrán biztonsági szolgálat, az SBU tagjai vettek részt idén február 26-án egy orosz A-50-es katonai megfigyelő repülőgép elleni támadásban Fehéroroszországban.
A jelentés egy szigorúan titkos amerikai dokumentumot idézett, amely része a Pentagon és más kormányzati ügynökségek által az interneten felbukkant kiszivárogtatott információknak. A The Economist szerint az SBU a támadás napján állapította meg, hogy "saját fehéroroszországi ügynökeik szembeszegültek a parancsokkal, és megtámadtak egy orosz megfigyelőgépet".
Az USA megtudta, hogy az SBU ügynökei részt vettek a támadásban, mivel kémkedtek Ukrajna után. Az SBU értékelésének leírása "SI-G" jelzéssel van ellátva. A The Economist szerint a rövidítés "a jelölést ismerő tisztviselők szerint a különösen érzékeny jelhírszerzésből származó anyagokat jelöli, például telefonlehallgatásokat vagy elektronikus lehallgatásokat".
Az interneten keringő, vélhetően a dokumentumról készült fotó szerint ez áll benne:
"Az UKR Biztonsági Szolgálatának (SBU) tisztviselői úgy értékelték, hogy fehéroroszországi ügynökei megszegték a parancsot, és megtámadtak egy RUS A-50U típusú repülőgépet a fehéroroszországi Machulishchi repülőtéren".
A repülőgép elleni támadás idején a fehérorosz száműzetésben élő ellenzék ünnepelte a műveletet, és azt állította, hogy fehérorosz "partizánok" voltak a felelősek. Március 7-én az orosz média arról számolt be, hogy a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság megállapította, hogy az ukrán SBU részt vett a szabotázsban.
Egy másik kiszivárogtatásból kiderült, hogy Ukrajna elhalasztotta a tervezett moszkvai támadásokat, amelyek egybeestek volna az orosz invázió egyéves évfordulójával.
A Jack Teixeira által állítólag kiszivárogtatott dokumentumok szerint az ukrán tisztviselők "tömeges csapásokat" terveztek az invázió évfordulójára.
A The Washington Post arról számolt be, hogy az ukrán katonai hírszerzés HUR néven ismert igazgatósága februárban nagyszabású csapásokat tervezett Oroszországon belül, amelyeket az amerikai nyomás miatt elhalasztottak. A Nemzetbiztonsági Ügynökség jelentése szerint a HUR vezetője, Kirill Budanov vezérőrnagy utasította az egyik tisztet, hogy "készüljön fel a február 24-i tömeges csapásokra ... mindennel, amivel a HUR rendelkezik". Ezen a napon volt egy éve, hogy Oroszország megkezdte az inváziót.
Az USA azért szerzett tudomást Budanov terveiről, mert kémkedett ukrán tisztviselők után. Egy február 22-én kelt CIA-jelentés szerint a HUR "Washington kérésére beleegyezett, hogy elhalasztják a csapásokat". A The Post szerint a dokumentumokból nem derült ki egyértelműen, hogy az USA milyen nyomást gyakorolt Kijevre a műveletek elhalasztása érdekében.
A háború során Ukrajna kisebb dróntámadásokat indított és egyéb szabotázsakciókat hajtott végre Oroszországon belül. Nem világos, hogy Budanov mit értett "tömeges csapások" alatt. A Post által említett egyik terv az volt, hogy TNT-vel támadják meg a fekete-tengeri kikötővárost, Novorosszijszk városát.
A Post jelentése szerint az USA nem akarta, hogy Budanov véghezvigye terveit, mert aggódott az orosz eszkaláció miatt, de vannak arra utaló jelek, hogy az USA segített Kijevnek más, Oroszországon belüli támadásokban. Miután ukrán drónok decemberben mélyen Oroszország belsejében lévő repülőtereket támadtak, NATO katonai források az Asia Timesnak elmondták, hogy
a drónok amerikai műholdas GPS-adatokat használtak a célpontok eltalálásához, annak ellenére, hogy a Biden-kormányzat állítása szerint az USA nem "bátorította és nem tette lehetővé" a támadásokat.
Egy másik kiszivárgott dokumentum, amelyről először e hónap elején számoltak be, azt sugallta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagy hatótávolságú amerikai fegyvereket használna Oroszországon belüli célpontok támadására, annak ellenére, hogy biztosítékokat adott, hogy nem fog. A dokumentum szerint Zelenszkij az ukrán főparancsnokkal, Valerij Zaluzsnyijjal és egy másik meg nem nevezett tisztségviselővel folytatott beszélgetés során "aggodalmát fejezte ki" amiatt, hogy Kijev nem rendelkezik nagy hatótávolságú fegyverekkel, amelyekkel orosz célpontokat támadhatna Rosztovban.
Kirill Budanov, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője a Moszkva elleni támadás előtt két héttel a Radio NV-nek adott interjúban azt állította, hogy ukrán drónok tartanak Moszkva felé. Ukrán drónok repülnek Moszkvába és azon túlra. A vezérőrnagy akkor nem volt hajlandó részleteket közölni a drónokat használó ukrán műveletekről.
Elgondolkodtató, hogy akkor ki is irányítja valójában az ukrán műveleteket, ha az adott szervezetek parancsnokai szembeszegülnek a központi irányítással.
Az üggyel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy az engedetlenségnek „pénzügyi okai is lehettek”, mivel korábban egy sikkasztással vádolt ukrán bankár pénzjutalmat ajánlott fel az Oroszország elleni dróntámadásokat megszervező katonáknak.
Napokkal a Putyin ellen irányuló sikertelen „merénylet előtt” Volodimir Jacsenko ukrán bankár 550 ezer dolláros vérdíjat ajánlott fel annak a fegyvergyártónak, aki képes leszállítani egy drónt a Vörös téren a közelgő moszkvai győzelem napi felvonuláson.
Április 23-án egy ukrán drón, amely 30 kanadai gyártmányú C4-es robbanótömbbel volt megrakva, lezuhant a moszkvai Rudnevo ipari park közelében. Az ukrajnai székhelyű üzemeltetők a 37 LB manőverező lőszert használó drónt abból a célból vetették be, hogy meggyilkolják Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki aznap Rudnevóba látogatott volna. Az eszköz végül nem találta el a célpontját, és nagyjából 12 mérföldre zuhant le a tervezett céltól. Az orosz média arról számolt be, hogy a hatóságok három hasonló pilóta nélküli repülőgépet fedeztek fel a környéken.
Mire a kanadai gyártmányú bombák Moszkvába érkeztek, az ottawai kormány közel 6 milliárd dollár értékű segélyt nyújtott Kijevnek, hogy támogassa Ukrajna harcát az orosz hadsereggel szemben.
Az ukrán UJ-22-es drón az ország Harkov régiójából szállt fel. Jurij Romanenko, egy, a kijevi hírszerző szolgálatokkal szoros kapcsolatban álló agytröszt társalapítója az ukrán titkosszolgálatnak (SBU) tulajdonította a merénylet megrendezését. Romanenko a Twitteren azt írta:
"Múlt héten hírszerzőink információt kaptak arról, hogy Putyin a rudnevói ipari parkba utazik... Ennek megfelelően a mieink egy kamikaze drónt indítottak, amely átrepült az Orosz Föderáció összes légvédelmén, és nem messze az ipari parktól lezuhant".
"Putyin, egyre közelebb vagyunk" – figyelmeztetett Romanenko.
A drón m112 robbanótöltetet szállított, amelyet több állam, köztük Kanada, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is használ.
Az orosz média szerint az elfuserált támadásból előkerült robbanóanyagok kanadai eredetűek voltak.
A Putyin elleni sikertelen merénylet az elmúlt hónapokban az orosz légtérbe történő dróntámadások hulláma során következett be. Egy nappal az április 23-i sikertelen offenzíva után a SHOT orosz hírügynökség 10 dróntámadást rögzített a belgorodi határvidéken, amelyek közül néhányban francia LU-213-as repeszgránátokat és amerikai gyártmányú Switchblade drónokat használtak. A Switchblade-et a régió elleni korábbi légitámadásokban is használták.
Az orosz területen belüli dróntámadások megnövekedése azt követően következett be, hogy Kijev 2022 júliusában elindította a "Drónok hadserege" elnevezésű kampányt, amely egy hivatalos erőfeszítés a "dro-nációk" elnevezésű pénzgyűjtésre, hogy segítse Ukrajna külföldi gyártású, pilóta nélküli repülőgépek beszerzését.
Az adománygyűjtés, amelynek hivatalos partnere a Nyugat által támogatott online trollfarm, a NAFO és az Ukrán Világkongresszus, a Star Wars híres színészét, Mark Hamillt kérte fel első számú márkanagykövetnek.
"Megtiszteltetés, hogy az 'Army of Drones' nagykövete lehetek, és hogy minden lehetséges módon segíthetem Zelenszkij elnököt és Ukrajna népét" – tweetelte Hamill 2022 szeptemberében, mellékelve egy fotót, amelyen egy videohíváson van jelen az ukrán elnökkel.
Az orosz területen belüli ukrán dróntámadások titkos jellege miatt nehéz azokat hiteles alapon összeszámolni. A brit államilag finanszírozott BBC riportere hiába szorongatott meg alaposan egy kijevi tisztviselőt, hogy szolgáltasson ilyen adatokat, miközben részt vett "Ukrajna drónpilótáinak legújabb csoportjának kiképzésén egy titkos bázison, Kijev külvárosában". A BBC április 25-én, mindössze két nappal az orosz elnök elleni állítólagos, SBU által irányított légi merénylet után, az ukrán "drónhadsereg" szívéből küldte el tudósítását, de nem sejtett meg semmit a későbbi akcióról.
Úgy tűnik, hogy továbbra is Kirill Budanov, a védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője a legszabadszájúbb, legóvatlanabb és legfegyelmezetlenebb tagja a kijevi vezetésnek.
