Az ukrán vezetés nukleáris katasztrófát okozna, csak hogy „ne felejtse el” őket a Nyugat

Vukics Ferenc írása

Miközben már fél éve tart Oroszország „különleges művelete”, a kijevi tisztviselők folyamatosan attól tartanak, hogy a „háborús kifáradás” veszélye alááshatja a Nyugat eltökélt segítőkészségét.

A háború minden hónapja ötmilliárd dollárjába kerül Ukrajnának. Bármilyen „megingás” Ukrajna és jelenlegi vezetésének azonnali bukásához vezethet.

A jelenlegi vezetés azért is ilyen arrogáns, mert pontosan tudja, ha a nyugati támogatások (pénz, fegyverek, zsoldosok, tanácsadók, az oroszok elleni szankciók) csökkennek, akkor gyorsan „népbíróságok” előtt találhatja magát.

A kormány fő támasza gyakorlatilag megszűnt létezni: a jól kiképzett és felkészített ukrán reguláris haderő és a nacionalista zászlóaljak jelentős része már elveszett a háborúban. Tízezrek próbálnak kibújni a hadkötelezettség alól, miközben a teljes ukrán államigazgatásban és a lakosság körében is zajlik a „kollaboránsok” és „árulók” utáni hajsza. Tisztogatások indultak meg a hadseregben, az ügyészségben, az államigazgatásban és a lakosság körében.

Az „ügyes feljelentők” pénzjutalmat kapnak, ha „orosz” ügynököket derítenek fel a környezetükben. A parlamenti pártok döntő többsége végleg betiltásra került, a megmaradt képviselők pedig nem utazhatnak külföldre.

Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint "ha a Nyugat belefárad a háborúba, akkor Oroszország ismét minden erejével le fog csapni".

Az ukrán félelmeknek volt a következménye annak a reménytelen „ellentámadás”-nak megszervezése is a déli fronton, ahol valójában csak a nyugati vezetőket akarták meggyőzni arról, hogy Ukrajna képes ellentámadást indítani. Az ukránok azóta minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy „benne maradjanak a hírekben”. Néha olyan rakétát akarnak, ami elér Moszkváig, esetleg egy ukrán parlamenti képviselő kijelenti, hogy csapataik készek felszabadítani Moldovát, vagy megtámadja Szerbiát. Lehet bármennyire abszurd az állítás, a kijevi vezetésen nem fog múlni, hogy a sajtónak ne legyen valami csámcsognivalója.

Az orosz megszállás óta nem hivatalos megállapodás született az ukrán politikusok között, hogy tegyék félre a régi nézeteltéréseket, és alkossanak egységes frontot Moszkva ellen.

Most azonban, hogy a háború egyre jobban eszkalálódik, és dollármilliárdok érkeznek az országba, a központi kormány és a helyi vezetők között a háború előtti feszültségek kezdenek újra kirajzolódni − írja elemzésében néhány nappal ezelőtt a The Washington Post.

Polgármesterek és elemzők a lapnak elmondták, hogy Zelenszkij kormánya a jelek szerint megpróbálja háttérbe szorítani a polgármestereket, hogy megőrizze a helyreállítási segélyek feletti ellenőrzést, illetve gyengítse a jövőbeni politikai riválisokat. Több településvezető is úgy nyilatkozott, hogy egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a háború közepette Zelenszkij kormánya visszalép az ígéreteitől és terveitől, hogy a hatalom decentralizálásával és a regionális és helyi önkormányzatok nagyobb hatáskörrel való felruházásával „megszüntesse a szovjet korszak maradványait”. A települési vezetők szerint a háború alatt Ukrajnában autokratikus tendenciák alakultak ki.

Aztán az is komoly ijedelemre adott okot a kijevi vezetés részéről, amikor a nyugati lapokban megjelent, hogy az ukrán katonák szándékosan civil épületekben rendezik be a bázisukat.

Az Amnesty International friss tanulmánya kimondta: Szándékosan iskolákat és kórházakat használ az ukrán hadsereg bázisként. Ezzel az oroszbarát portálok kijelentéseit erősítették meg. A tanulmány szerzői leírják azt is, hogy „az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nemritkán iskolákban és kórházakban”. Kiderítették azt is, hogy egyetlen alkalommal sem evakuálták a harcállások elfoglalása előtt a polgári lakosságot. Az Amnesty munkatársai három hónap leforgása alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok polgári infrastruktúrát fedezékként használva folytattak harci cselekményeket. Sok esetben lett volna más választásuk is.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Twitteren adott hangot felháborodásának az Amnesty International jelentésével kapcsolatban. A tanácsadó szerint Moszkva az, aki megpróbálja aláásni az ukrán haderő hitelességét a nyugati társadalmak szemében, mert meg akarja szakítani a fegyverutánpótlást. Szégyen, hogy egy Amnestyhez hasonló szervezet részt vesz ebben a dezinformációs és propagandakampányban – közölte Mihajlo Podoljak.

Amikor pedig a CBC közölte, hogy az Ukrajnába szállított fegyvereknek csak a harmada jut el a frontra, az végleg kiütötte a biztosítékot. Az ukrán kormány úgy érezte, hogy a Nyugat ki akar menekülni a konfliktusból. A fegyverszállításról szóló hírt törölték ugyan, ám az nagy port vert fel ukrán körökben. A külügyminiszter máris tiltakozott és azt követeli, hogy indítsanak belső vizsgálatot a CBS News-nál. Dmitro Kuleba szerint üdvözlendő, hogy a szóban forgó részt törölték a cikk szövegéből, ám az nem elegendő. „Le kell folytatni a belső vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kitől származik ez az Ukrajnát lejárató hír, és mi volt annak a célja.”

Az ukránok szerint az orosz propagandagépezet állhat a háttérben, amely félelmet és bizalmatlanságot próbál kelteni Ukrajna szövetségesei körében a fegyverszállításokat illetően.

Sokan idehaza is úgy gondolják, hogy az ukrán propagandagépezet kiválóan működik. Lehet, hogy ez az Ukrajnával kapcsolatos nyugati hírek szerkesztésére igaz, de az ukrajnai sajtóra nem.

Szerintem szó sincs arról, hogy az ukrán sajtó egy PSYOPS csúcsteljesítmény, pont ugyanolyan gyenge lábakon áll, mint az ukrán állam.

Ha valaki az ukrán hírek rendszeres olvasója lesz, néhány héten belül rájön arra, hogy nincsenek letisztázott erőviszonyok az országban, és valójában mindenki összevissza nyilatkozik. A vezetők, a katonatisztek szinte naponta mondanak ellent egymásnak.

Nincs itt szó profi információs műveletekről, egyszerű gyerekes hazudozás csak az egész. Csak az nem figyel fel rá, akinek már korábban is megszűnt minden kapcsolata a valósággal.

Most éppen azt olvashatjuk, hogy az ENSZ-főtitkár katasztrófától tart a zaporizzsjai atomerőműnél folytatott harcok miatt.

António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Ukrajnát és Oroszországot, hogy sürgősen hagyjanak fel a zaporizzsjai atomerőmű lövetésével, máskülönben a helyzet könnyedén katasztrófába torkollhat. 

A hadi helyzetet és az atomerőmű sorsát figyelő olvasó megint csak felkaphatta a fejét azon hírek hallatán, miszerint az oroszok által négy hónapja elfoglalt erőművet miért is lőnék az oroszok? Az oroszok szerint az ukránok lövik az erőművet a HIMARS- rendszerekkel, az ukránok pedig atomkatasztrófa okozásával vádolják az oroszokat.

A nemzetközi szervezetek nem nagyon akartak állást foglalni, hogy ki is okozza a problémát annak ellenére, hogy a légi felderítési adatok szerint a rakétákat egyértelműen ukrán területekről indították.

Az Amnesty International és a CBS News „bocsánatkérései” után nehezen elképzelhető, hogy tényszerű megállapításokat várjunk el az ENSZ-től, de a helyzet annyira súlyos, hogy mindenképpen akartak üzenni az ukránoknak is.

„Felszólítom az Oroszországi Föderáció és Ukrajna hadseregét egyaránt, hogy azonnali hatállyal hagyjanak fel mindenfajta katonai tevékenységgel az atomerőmű közvetlen közelében, és ne vegyék célba a létesítményt vagy környékét” – írta közleményében az ENSZ főtitkára, amelyet a nemzetközi szervezet Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai esti ülését követően adtak ki.

A nyilatkozatban Guterres mély aggodalmát fejezte ki az oroszok által megszállt erőmű körüli események miatt. Mint fogalmazott, felkérte az illetékes erőket, hogy a józan észre hagyatkozva óvják az erőművet, azonban „a helyzet enyhülése helyett, sajnálatos módon az elmúlt napokban csak további, aggodalmat keltő incidensekről érkeztek hírek”. Amennyiben ezek folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet – figyelmeztetett Guterres. Európa legnagyobb atomerőművét múlt héten sorozatosan érték támadások, az ukrán és orosz fél egymást vádolja a tüzérségi tűzzel. Az erőmű egyes részei ugyan megrongálódtak, de a jelentések szerint a legfontosabb létesítmények épek.

Az én meglátásom, hogy az ukránok pontosan tisztában vannak azzal, hogy nyugati beavatkozás nélkül ezt a háborút nem nyerhetik meg. Bucsától Zaporizsjáig mindent megpróbálnak, hogy valami úton-módon kieszközöljék a nyugati beavatkozást. Amikor támadásokat indítanak az Orosz Föderáció területén, azt az „érzetet” akarják kelteni, hogy a NATO már titokban az ő érdekükben hajt végre akciókat Oroszország ellen. Az ukránok az erőmű orosz megszállásának első pillanatától fogva próbáltak valamiféle nemzetközi fellépést kierőszakolni, és így volt ez a háború első heteiben a már nem működő Csernobil esetében is.

Korábban már hasonló célzott rakétatámadást hajtottak végre ukrán fegyveres erők amerikai HIMARS sorozatvetővel egy, a luhanszki szakadár régióban lévő börtön ellen is, ahol ukrán hadifoglyokat tartanak fogva, akik közül negyvenen életüket vesztették, mintegy 75-en pedig megsebesültek. A jelenivkai börtönre mért csapásban hét őr is megsebesült. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a “provokációt” azért hajtották végre, hogy ráijesszenek az ukrán katonákra, akik egyre nagyobb számban adják meg magukat. A börtön elleni támadás jól megmutatta, hogy mire számíthatnak azok, akik az ukrán vezetés mellett harcolnak. A zaporizsjai erőmű katasztrófája azonban nem helyi hatású esemény lesz. A végső elkeseredés hozhatja elő, hogy az ukrán vezetés az erőmű elleni támadással, egy atomkatasztrófával akar véget vetni a térségben zajló orosz műveleteknek. Egy ilyen esemény minden környező országot érintene és ”évszázados, évezredes problémákat” hagyna maga után.

Az ukránok teremteni akarnak egy indokot, ami nemzetközi fellépést váltana ki. Az erőművek feletti légtérzár ötlete már ennek a törekvésnek volt az egyik előfutára.

A létesítmény sorsát egyáltalán nem befolyásoló ukrán állami energiavállalat, az Enerhoatom időközben azt jelentette: csütörtökön délután újabb támadás érte a zaporizzsjai atomerőművet, az akcióval az orosz felet vádolják. A jelentés szerint öt becsapódást észleltek, de a radioktív anyagtárolót nem érte találat. Személyi sérülés nem történt és a telep a megfelelő ellenőrzés alatt áll. A Reuters hírügynökség ugyanakkor azt jelentette: a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz ellenőrzés alatt álló helyi közigazgatásra hivatkozva azt közölte, ukrán részről érte támadás az erőművet. A Reuters tudósítója szerint egyelőre nem sikerült ellenőrizni az egymásnak ellentmondó híreket. A területet ellenőrző, Moszkva-barát közigazgatás arról számolt be, hogy a támadást követően nem észleltek radioaktív szivárgást, a sugárzás mértéke normális a létesítményben.

Az ENSZ BT orosz kezdeményezésre csütörtökön már tárgyalt az ukrajnai atomerőmű helyzetéről New Yorkban. Az ülésen várhatóan felszólal Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) vezetője is, aki a múlt héten már aggodalmát fejezte ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt.

Ukrajna közben ismét felszólította az ENSZ-t, hogy zárja le az atomerőművek feletti égboltot.

Mikola Tocsickij, külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy a világ tanúja volt annak, hogyan alakul ki egy nukleáris állam által támogatott nukleáris terrorizmus.

„A történelem során először lettek a polgári nukleáris létesítmények katonai létesítményekké átalakítva és váltak az orosz hadsereg hídfőjévé, megsértve az atomsorompó-szerződés az atomenergia békés célú felhasználására vonatkozó rendelkezéseit” – jelentette ki Tocsickij. „Kérjük, zárják le a légteret az ukrajnai atomerőművek felett, biztosítsák azok védelmét légvédelmi rendszerekkel, tettekkel bizonyítsák be, hogy az agresszor nem maradhat büntetlen csak azért, mert atomfegyverrel rendelkezik” – mondta a külügyi tárca helyettes vezetője.

Az Energoatom sajtószolgálata a Telegram csatornáján kifejtette, hogy egy specifikus katonai rezsimről van szó, amely az ország bizonyos területe felett lezárja a légteret egy bizonyos állam vagy katonai blokk repülőgépei előtt. Ez lehetővé teszi a légi és szárazföldi harci műveletek teljes kizárását a kijelölt terület közelében.

„Jelenleg Ukrajnában 15 atomerőmű üzemel, amelyek mindegyike az orosz légierő vagy rakétatüzérség célpontjává válhat. Az ezen objektumok feletti lezárt égbolt páneurópai biztonságot garantál, és kizárja az orosz zsarolás lehetőségét” – foglalta össze Tocsickij.

Közben azt olvashatjuk, hogy az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű ukrán személyzete a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy fegyverrel tartják fogva őket, miközben katonai bázisként használják Európa legnagyobb atomerőművét. A létesítmény két anonimitást kérő munkatársa sms-ben osztottak meg részleteket arról, hogy zajlik a munka a március óta oroszok által ellenőrzött erőműben. A dolgozók csak orosz SIM-kártyát használhatnak, így a kapcsolat rendkívül gyenge, ráadásul az internetet is lekapcsolták. A harcok mindennaposak, ugyanis az orosz katonák az erőmű tetejét és egyéb részeit is bázisokká, laktanyává alakították. Érdekes, hogy az oroszok lőnék a saját katonáikat és a már a krími hálózatra rákötött erőművet.

A dolgozók a BBC-nek nyilatkozva azt is kiemelik, hogy az orosz katonák mindenhol fegyverrel járkálnak, személyzet tagjai gyakorlatilag túszokként, megfélemlítve élik rendkívül stresszes hétköznapjaikat.

Az ukrán média pedig már arról beszél, hogy Zaporizzsja lehet az új Csernobil.

Elfogadhatatlan a jelenlegi helyzet, hiszen az orosz terroristák elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet, ráadásul még feltételeket is szabnak – mondta Alekszej Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Rádió NV adásában. Danilov emlékeztetett arra, hogy az ENSZ feladata lenne, hogy megakadályozza minden nagyobb háború kitörését. Ugyanakkor ma háború dúl, és ahelyett, hogy „kidobnák” az agresszor országot az ENSZ Biztonsági Tanácsából, inkább tovább tárgyalnak velük. Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőműnél bekövetkező esetleges baleset esetén egész Európa veszélybe kerülne.

Az ukránok később arról nyilatkoztak, hogy ők nem lőtték az erőművet „csak le akarták választani az ukrán hálózatról, mert azon keresztül az oroszok „lopják az áramot” tőlük. Az ő tüzérségi tűzcsapásaik csak a vezetékhálózatot érték és nem irányultak közvetlenül az erőmű ellen.

Az ott lakók tudják, hogy baj van. Nem szeretnének áldozatok lenni. A helyi lakosság menekül a zaporizzsjai atomerőmű közeléből. A helyi lakosok beszámolói szerint, a folyamatos ágyúzások miatt az emberek tömegesen hagyják el Energodar városát és az atomerőmű közelében lévő településeket. Egy amatőr videó is készült arról, hogy több kilométer hosszúságú kocsisor torlódott fel az egyik ellenőrzőpont előtt.

Tegnap este a nyugati nyilvánosság előtt Zelenszkij kemény fenyegetést küldött az atomerőművet lövő orosz katonáknak, de szokásához híven most is „lebuktatta” magát.

“Minden orosz katonának, aki vagy az erőműre lő, vagy az erőművet fedezékként használva lő, meg kell értenie, hogy különleges célponttá válik hírszerzőink, különleges szolgálataink, hadseregünk számára” – mondta Zelenszkij esti beszédében.

Zelenszkij, aki nem közölt erről további részleteket, megismételte azokat a vádakat, mely szerint Oroszország nukleáris zsarolásra használja az erőművet.

Semmilyen orosz stratégiai érdekkel nem egyezik egy nukleáris katasztrófa „orosz kikényszerítése”. Az ENSZ-nek most nagyon észnél kell lennie, hogy tényszerűen vizsgálja az eseményeket. Ha ez nem történik meg, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a háború mögött álló erők tárházában egy erőmű katasztrófája csak a kezdete lesz az emberi civilizáció bukásának.

Merthogy itt a rendkívüli orosz bejelentés az atomerőmű-támadásról: Dimitrj Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-oldalán kommentálta a zaporizzsjai atomerőműnél történt eseményeket. „A kijevi rohadékok és nyugati támogatóik, úgy tűnik, készek létrehozni egy új Csernobilt" – írja a volt elnök, aki tagadta, hogy az oroszok lőnék az atomerőművet.

Azt állítják, mindez csak véletlenül történik. Mit mondhatnék? Az Európai Unióban is vannak atomerőművek. Ott is történhetnek véletlenek – zárta bejegyzését Medvegyev.