2023. aug. 30.

Az USA „könyvelési hiba” miatt 6,2 milliárd dollárral túlszámlázta az Ukrajnába küldött fegyvereket

Számlázási trükkökkel és hosszú távú megállapodásokkal Biden meg akarja akadályozni a leendő amerikai elnököt abban, hogy lehetősége legyen az ukrajnai háború befejezésére. Természetesen még senkit sem tartoztattak le egy ilyen léptékű csalás kivitelezése miatt.

A legújabb fegyverszállítási csomagot is a Pentagon „elszámolási hibája” miatt rendelkezésre álló pénzből finanszírozzák. A Biden-kormányzat kedden egy új, 250 millió dolláros fegyvercsomagot jelentett be Ukrajnának, amely HIMARS lőszereket, AIM-9 rakétákat, tüzérségi lövedékeket és különböző típusú egyéb katonai felszereléseket tartalmaz.

A Pentagon azt állította, hogy túlértékelte az Ukrajnának küldött fegyvereket, így további 6,2 milliárd dollár szabadult fel, amelyet az Oroszország elleni proxyháború fűtésére költhetnek.

Az első fegyvercsomagot, amelyet ezekből a pénzekből fedeztek, augusztus 14-én jelentették be.

A kedden bejelentett fegyvercsomag az elnöki lehívási felhatalmazást (Presidential Drawdown Authority, PDA) használja, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy közvetlenül a Pentagon készleteiből fegyverekkel lássa el Ukrajnát.

A kongresszus eddig összesen 113 milliárd dollárnyi kiadást engedélyezett a háborúra, amely magában foglalja a gazdasági segélyt, a Pentagon számára az Ukrajnába küldött fegyverkészletek feltöltésére szánt pénzt, valamint az amerikai csapatok kelet-európai bevetéseinek finanszírozását is. A Fehér Ház nemrégiben kérte a kongresszust, hogy engedélyezzen további 24 milliárd dollárnyi kiadást a proxy-háborúra.

Közben az Egyesült Államok és szövetségesei olyan hosszú távú katonai támogatásról tárgyalnak Ukrajnával, amelyből egy jövőbeli elnök csak nagyon nehezen tudna kilépni. A Biden-kormányzat azon dolgozik, hogy olyan megállapodást kössön Ukrajnával a hosszú távú katonai támogatásról, hogy az elnökválasztási eredménytől függetlenül továbbra is támogathassák az Oroszországgal vívott háborút – jelentette kedden a The Wall Street Journal.

Az erőfeszítés része annak a kötelezettségvállalásnak, amelyet a G7-országok a NATO legutóbbi vilniusi csúcstalálkozóján tettek, amely szerint tárgyalásokat folytatnak saját kétoldalú biztonsági megállapodásaikról Ukrajnával.

A G7-országokon kívül 18 másik ország is beleegyezett abba, hogy hosszú távú katonai támogatást nyújt Kijevnek. A hosszú távú kötelezettségvállalás lényege, hogy megmutassák Oroszországnak, hogy hiába várják a Biden-kormányzat végét.

A Journal beszámolója szerint:

"Nyugati tisztviselők keresik a módját annak, hogy rögzítsék a támogatási ígéreteket és korlátozzák a jövőbeli kormányok lehetőségeit a visszakozásra, miközben az európai fővárosokban attól tartanak, hogy Donald Trump, ha visszafoglalja a Fehér Házat, a támogatás csökkentésére törekszik majd".

Trump, aki hivatali ideje alatt a Javelin rakéták biztosításával fokozta az Egyesült Államok ukrajnai szerepvállalását, azt mondta, hogy 2024-es megválasztása esetén "24 órán belül" véget vetne az ukrajnai háborúnak. A volt elnök jelenleg a republikánusok legesélyesebb elnökjelöltje.

A Journal jelentése elismerte , hogy a Biden-kormányzat jogilag nem tudna kötelezni egy jövőbeli elnököt arra, hogy kilépjen az Ukrajnával kötött megállapodásból, de a republikánus sólymok a kongresszusban megnehezíthetnék az ilyen irányú elképzeléseinek megvalósítását. Trump még elnöki ideje alatt kilépett az iráni atomalkuból, de akkor a kongresszusban a republikánusok többsége támogatta a megállapodásból való kilépést.

Egy amerikai tisztviselő a Journalnak elmondta, hogy az egyik megfontolás tárgyát képező javaslat Ukrajna esetében egy egyetértési megállapodás lenne, amelyhez nem lenne szükség a kongresszus jóváhagyására.

Biden elnök korábban már felvetette az "izraeli modell" ötletét Ukrajna számára. Az USA évente 3,8 milliárd dollár katonai segélyt nyújt Izraelnek egy 10 évre szóló memorandum keretében, de kölcsönös védelmi garanciákat nem nyújt. A Journal beszámolója szerint francia tisztviselők azt javasolták, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek kötelezettségvállalása négyéves időszakra szóljon.

Jól látható, hogy a háborúpárti politikai elitek „trükkök százait” fogják bevetni annak érdekében, hogy Ukrajnában is egy véget nem érő háborút generáljanak.

Közben kétpárti szervezetek küzdenek azért, hogy a képviselőház által elfogadott átláthatósági intézkedést ne tüntesse el a „háború köde” és a „Hill füstös szobái”.

A Szenátus és a képviselőház minden évben elfogadja a nemzetvédelmi felhatalmazási törvény saját változatát, amely egyike a kevés, évente "kötelezően elfogadandó" törvényjavaslatoknak. A hónapokig tartó nyilvános vita után a törvényjavaslat párbajozó változatai a Capitol Hill közmondásos, füsttel teli szobáiba kerülnek, ahol a vezető törvényhozók csendben cserélgetik a kedvenc projektjeiket, és kidolgozzák azt a szöveget, amely az elnök asztalára kerül.

Tavaly az egyik rendelkezés – amely soha nem jutott ki ezekből a füsttel teli szobákból – egy Jamaal Bowman képviselő (D-N.Y.) által támogatott és a Ház által elfogadott módosítás volt. Ez arra kényszerítette volna a Pentagont, hogy nyilvánosságra hozza Amerika tengerentúli bázisok "pointillista birodalmának" teljes költségét.

Ezúttal az aktivisták azért küzdenek, hogy ez ne történhessen meg újra.

"Ez a módosítás létfontosságú, mivel az adófizetők és más állampolgárok továbbra is aggódnak – és nem megfelelően tájékozottak – az amerikai adófizetők terhére az amerikai katonai tevékenységek széles körének külföldön felmerülő költségeiről" – írta az aktivista szervezetek és kutatóközpontok széles csoportja a kongresszusi vezetéshez intézett nyílt levelében.

A levél aláírói között van a Friends Committee on National Legislation, az R Street Institute, a Just Foreign Policy, a Project on Government Oversight, a Taxpayers for Common Sense és a Quincy Institute, amely a Responsible Statecraft című kiadványt jelenteti meg.

A Bowman-módosítás – amennyiben a végleges törvényjavaslatban is szerepel – a Pentagon kiadásainak átláthatóbbá tételére irányuló korábbi erőfeszítésekre épülne, és arra kényszerítené a védelmi minisztériumot, hogy nyilvánosan ossza meg a hadsereg valamennyi tengerentúli műveletének költségeire vonatkozó adatokat. Ez többek között több átláthatóságot jelentene a külföldi hadseregek tucatjainak kiképzésével, több száz támaszpont fenntartásával, valamint számos titkos és drónművelet végrehajtásával kapcsolatos költségekről.

"Az amerikai nép megérdemli, hogy megismerje a háború valódi költségeit" - mondta Bowman a nyilatkozatában.

A nyílt levél a katonai kiadások erőteljes növekedése közepette született, amik a tervek szerint jövőre elérik a 886 milliárd dollárt. A Pentagon kiadásai jelenleg a szövetségi kormány teljes diszkrecionális költségvetésének nagyjából a felét teszik ki. Eközben egyes törvényhozók sürgősségi törvényjavaslatot szorgalmaznak, hogy a hadseregnek többletfinanszírozást biztosítsanak, miközben a belföldi kiadásokat behatárolják a felső korlátok.

"Sok amerikai nagyobb nyilvános ellenőrzést és vitát szeretne arról, hogy nemzetünk milyen egyensúlyt teremt a külföldi katonai jelenlétünkre és az egyéb belföldi prioritásokra fordított kiadások között" – áll a nyílt levélben. "Ezek a viták csak még fontosabbá válnak, ahogy katonai költségvetésünk megközelíti az 1 billió dolláros határt".

Stephen Bryen, a Center for Security Policy és a Yorktown Institute vezető munkatársa szerint az ukrajnai háború az Egyesült Államok eddigi legköltségesebb és talán legkorruptabb külföldi hadművelete lesz.

„Ha holnap véget érne az ukrajnai háború, az Egyesült Államoknak akkor is több száz milliárdos segélyt kellene küldenie az országnak. A törvényjavaslat tartalmazza a katonai támogatás folytatását, az ukrán kormány költségvetési támogatását és az újjáépítési támogatást. Biden elnök most újabb 24 milliárd dollárt kért Ukrajna támogatására, elsősorban katonai felszerelésekre, de költségvetési támogatásra is (7,3 milliárd dollár). Bár a kongresszus egyre szkeptikusabb egy végtelen konfliktus finanszírozására szánt újabb hatalmas összeggel szemben, ez aprópénz ahhoz képest, amit a háború befejezése után kérnek majd.”

A Világbank a háború első évének (2022 februárjától 2023 februárjáig) adatai alapján készített egy felülvizsgált becslést az újjáépítési igényekről. A Bank szerint Ukrajnának 411 milliárd dollárra van szüksége az újjáépítés tíz éve során.

Ezt a becslést jelentősen meg kell növelni, hogy a 2023 februárjától augusztusig tartó, és az azt követő időszakot is figyelembe lehessen venni. Logikus lenne azt gondolni, hogy ha holnap véget érne a háború, akkor is 600 milliárd dollárra, vagy annál is többre rúgna az újjáépítési támogatás.

Az összehasonlítás kedvéért: az iraki háborúban 60 milliárd dolláros újjáépítési program volt. Az USA tizenkét év alatt 90 milliárd dollárt költött Afganisztán támogatására is (bár a háború abban az országban akkor még zajlott).

Az amerikai ellenőrző szervek szerint az Afganisztánnak nyújtott amerikai támogatás nagy részét valószínűleg ellopták, vagy átadták a táliboknak. Ráadásul több milliárd értékű amerikai haditechnikai eszköz maradt a helyén, amelyet most a tálibok használnak. Irak esetében a segélyek nagy része a rossz irányítás, a korrupció és a rossz tervezés következtében kárba veszett.

Stephen Bryen szerint az USA-nak és szövetségeseinek évente 60 milliárd dollárt kell majd felköhögniük Ukrajna támogatására – és arra számítanak, hogy ennek nagy részét ellopják. A finanszírozást 10 évig kell majd fenntartani.

Vegyük figyelembe azt, hogy Németország vállalta, hogy "amíg szükséges ", évi 5 milliárd dollárral támogatja Ukrajnát.

Sokak szerint a hatalmon lévő német kormányt valószínűleg hamarosan leváltják, és ez az ígéret körülbelül olyan értéktelen, mint ma a weimari márka.

Stephen Bryen szerint az is lehet, hogy egyes washingtoni bennfentesek úgy gondolják:

legjobb, ha minél tovább elhúzódik a háború, mert ha a harcok folytatódnak, az USA-nak csak katonai segítséget és költségvetési támogatást kell nyújtania a kormánynak, de újjáépítési támogatást nem.

„Valójában ez a Biden-kormányzat politikája. A háború folytatásával a Biden-kormány úgy gondolja, hogy meggyőzheti a Kongresszust a további fizetésekről, és 'életben tarthatják Ukrajnát' azáltal, hogy fegyvereket és pénzt adnak a fizetésekre és a szükséges ellátmányokra. De vajon a Kongresszus hajlandó lesz-e tovább költeni egy végtelen háborúra? Valószínűleg a Kongresszus tudni akarja majd, hogy hová megy a pénz, hogyan használják fel, és hogyan számol el az amerikai kormány a kiadásokkal.”

Az amerikaiak többsége ellenzi az Ukrajnának nyújtott további segélyeket. Amerika újabb választási időszakba lép és hamarosan sor kerül az első republikánus elnökjelölti vitákra. Ukrajna biztosan téma lesz, és néhány jelölt, például ifjabb Robert Kennedy, aki egyelőre demokratának vallja magát, a háború támogatása ellen szólal fel.

Amikor a "nagy" újjáépítési pénzek elkezdenek folyni – feltéve, hogy ez megtörténik –, az ukrajnai politikai és katonai tisztviselők lelkesen segíteni fognak az Egyesült Államoknak, hogy megtömjék a zsebüket.

Ukrajna lesz a végén az Egyesült Államok által valaha végrehajtott legköltségesebb hadművelet. A második világháború utáni európai újjáépítésre irányuló amerikai Marshall-terv 13,3 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak. Ez az összeg 2023-as dollárban 173 milliárd dollár lenne, ami nagyjából harmada annak, amennyibe az újjáépítés Ukrajna esetében kerülne.