top of page

Az „utolsó hurrá” – a lengyel vezérkari főnök népszerűtlen igazsága a háború kimeneteléről




Vukics Ferenc jegyzete


Senki ne kételkedjen Rajmund Andrzejczak tábornok, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke szándékaiban! Bárki, aki jelenleg kritikát fogalmaz meg a politikai fősodor véleményével szemben, gyorsan megkapja az "orosz ügynök" bélyeget. A lengyel vezetés jelenleg nagyon messze áll attól, hogy a Kreml túlzott politikai befolyásával vádolhatnák. Ennek megfelelően

a lengyel vezérkari főnök őszintén szeretné, ha a Nyugat megnyerné az Oroszországgal vívott ukrajnai proxyháborút, de nagyon aggódik amiatt is, hogy a „politikai vakság” miatt partnereik nem fogják fel, hogy keleti szomszédjuk veszíthet is,

ha nem ismerik el azokat a népszerűtlen igazságokat, amelyeket befolyással vannak a konfliktus kimenetelére és amelyek figyelmen kívül hagyása vereségre ítélheti Kijevet.


A lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke, Rajmund Andrzejczak tábornok utoljára január végén keltett médiafigyelmet, miután részletezte, hogy Oroszország még mindig félelmetes erő maradt. De most ismét címlapokra került. A lengyel Do Rzecy beszámolt arról, hogy nemrégiben részt vett a Nemzetbiztonsági Hivatal stratégiai ülésén, amelynek során megosztott néhány népszerűtlen igazságot az ukrajnai NATO-orosz proxyháborúról.


Andrzejczak elmondta, hogy ha figyelembe vesszük a konfliktus gazdasági dinamikáját, akkor a jelenlegi helyzet egyáltalán nem néz ki jól Kijev számára, és külön felhívta a figyelmet a pénzügyekre, az infrastrukturális, aszociális kérdésekre, a technológiai hiányosságokra, az élelmiszertermelés problémáira. Azt jósolja, hogy Oroszország még 1-2 évig folytathatja különleges műveletét, mielőtt politikai rendszere a szervezett nyomás hatására korlátozná a tevékenységét Ukrajnában.

A lengyel tábornok szerint Kijev eddig több tízmilliárd dollárnyi segélyt égetett el, de még mindig nagyon messze van a kitűzött célok elérésétől. Andrzejczak őszintén elmondta, hogy szerinte Lengyelország nyugati partnerei nem mérik fel megfelelően az Ukrajna győzelmének útjában álló kihívásokat, beleértve azokat is, amelyek a NATO-főtitkár február közepén meghirdetett "logisztikai verseny"/"kopásháború" kapcsán merültek fel.

A vezérkari főnök szerint a másik nagyon komoly probléma az, hogy

a menekültek nem hajlandóak egyhamar visszatérni szülőföldjükre és emiatt Ukrajnának kevés esélye van, hogy pótolja a katonai veszteségeket és a háborús gazdaság felpörgetéséhez szükséges munkaerőt.

Ezek a gazdasági, logisztikai és népesedési tényezők együttesen meggyőzték Andrzejczakot arról, hogy sürgősen fel kell hívnia a figyelmet ezekre a problémákra, hogy "esélyt adjon Ukrajna a biztonságos jövőjének megteremtésére". Ezt azzal egészítette ki, hogy "katonaként kötelességem a legkedvezőtlenebb és legnehezebben megvalósítható változatot is bemutatni, teret adva mindazoknak, akik ezek alapján segítséget tudnak nyújtani Ukrajnának".


Végül is a három kihívás közül, amelyekre felhívta a figyelmet, egyiket sem lehet egyhamar leküzdeni. Az egyetlen kivétel talán a népességgel kapcsolatos lehet, de ehhez meg kellene változtatni az uniós jogszabályokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a menekültek kiutasítása és Ukrajnában történő visszatoloncolása, ami nem valószínű, hogy megtörténik. A gazdasági és logisztikai problémák rendszerszintűek, amelyek nemcsak Ukrajnát, hanem általában az egész Nyugatot érintik. Egyszerűen lehetetlen fenntartani a Nyugat által Ukrajnának nyújtott többdimenziós segélyek ütemét, nagyságrendjét és terjedelmét, ha a konfliktus még évekig elhúzódik.


Ahogy maga Andrzejczak is elismerte:


"Egyszerűen nincs muníciónk. Az ipar nemcsak arra nem áll készen, hogy felszerelést küldjön Ukrajnába, hanem arra sem, hogy feltöltsük a készleteinket, amelyek lassan elolvadnak".


Tekintettel arra, hogy Lengyelország Ukrajna harmadik legfontosabb támogatója az angol-amerikai tengely mögött, ez a megjegyzés arra mutat rá, hogy az összes többi NATO-tag ugyanúgy küszködik a támogatás ütemének, mértékének és terjedelmének fenntartásával, mint a varsói vezetés.

Ez azt jelenti, hogy Kijev közelgő ellentámadása valószínűleg az "utolsó hurrá" lesz az Oroszországgal folytatott béketárgyalások folytatása előtt, mivel a Nyugat már nem sokáig lesz képes fenntartani a segítségnyújtást.

Úgy tűnik, Andrzejczak nagyon is tisztában van ezzel a "politikailag kellemetlen" ténnyel.


A lengyel vezérkari főnök tart attól, hogy az ellentámadás annyira rosszul sikerülhet, hogy Oroszország kihasználja annak katasztrofális hatásait és újabb területi nyereségre tesz szert. Meg attól, hogy a siker következtében Moszkva esetleg nem kezdi újra a tárgyalásokat még Kijev kifejezett kérésére sem.

Egyes vélemények szerint jobb lenne, ha Kijev lemondana az ellentámadásról és elfogadná Kína tűzszüneti javaslatát, ahelyett, hogy vállalná egy esetleges ellentámadása kudarcát.
Mindazonáltal minden jel arra utal, hogy az ellentámadás a vele járó komoly kihívások ellenére hamarosan megkezdődik. A döntést nem katonai, hanem politikai tényezők vezérlik, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy meg kell mutatni a nyugati közvéleménynek, hogy a több mint 150 milliárd dollár értékű támogatást mire is költötték.

A kijevi vezetés számára ez a „kényszer” olyan mértékű, hogy még azt is vállalják, hogy az ellentámadás egyfajta katasztrofális látványosság lesz. A kijevi döntéshozók hajlandóak vállalni ezt a kockázatot, mert bíznak abban, hogy egy ukrán kudarc esetén egy „hajlandóak koalíciója” mégis aktív katonai támogatást nyújt majd az országnak.


Bahmut 90%-ban már orosz ellenőrzés alatt áll, a többit pedig a következő napokban fogják elfoglalni. A városból menekülni próbáló ukrán csapatok azonnal tüzérségi tűz alá kerülnek. Az elmúlt napok hadijelentései az elmúlt két hónap legnagyobb ukrán veszteségeit mutatják.


Az alföldi város védelme sokba került az ukrán hadseregnek, mivel felemésztette az anyagi és emberi tartalékait. Ezek hiányozni fognak a frontvonalon keletkezett lyukak befoltozásához, amikor a régóta bejelentett ellentámadás – az alighanem "utolsó hurrá" – nem hozza el a várt eredményeket. Egy sikeres ukrán támadáshoz légifölényre, tüzérségi fölényre és a siker kifejlesztéséhez szükséges nagy létszámú tartalékokra lenne szükség. Persze elképzelhető, hogy a közben egészen másfajta támogatás is érkezett Ukrajnába, mint amiről a híradások szólnak, de a jelenlegi ismereteink szerint az ukrán ellentámadás a front más szakaszairól vonna el erőket, és egy sikertelen ellentámadás esetén hatalmas lyukak keletkeznek az ukrán védelmi rendszerben. Ez pedig beláthatatlan következményekhez vezethet.



699 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK