VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Bal-siker avagy a baloldaliság humbugja – 9. Virágkor


Szőke László írása a 2002-es országgyűlési választás elé készült, aztán 2005-2006 telén kiegészítette. Elgondolkodott a magyar politikai kultúrán, a kultúrát gyakorló emberen, a hatalmi hierarchián és fontolóra vette a választást követő hatalmi politikát. A szerző 2010-ben elhunyt. Írása azonban ma még időszerűbb, mint amikor létrejött. Pár lábjegyzetet azért most hozzáfűztünk, az eltelt másfél évtized miatt. Írását akkoriban még a bátrabb kiadók sem vállalták fel kiadásra, mindenféle stiláris okokra hivatkozva megtagadták a kinyomtatását. (Néhány keresetlen kifejezésénél valóban elengedi magát a szerző; de mindig összhangban a baloldali polititikai közönségesség kiváltotta hangulattal.) A könyvecske 2010-től olvasható volt a 2012-ben megszűnt nemenyi.net honlapon. Ajánljuk most a mai magyar társadalmi élet iránt érdeklődő minden kedves olvasónknak – fejezetenként, folytatásokban. (– a Szerk.)




Szőke László



Bal-siker

avagy

a baloldaliság humbugja

(sőt, mi több: modern vallásalapítás)


Budapest, 2002–2006



9.



Virágkor



A második világháború után kezdődött Nyugat-Európában a magát szocialistának nevező baloldal virágkora. Látványos nyitánya volt ennek, hogy Churchill pártja a háború megnyerését követően azonnal elvesztette a választásokat a Munkáspárttal szemben. (Öt évtizeddel később, a német újraegyesítés bajnokának, Helmut Kohlnak is pártja megbuktatásával fejezték ki hálájukat a választók.) A háború óta Nyugat-Európában, 1990 óta pedig Közép- és Kelet-Európában is szabályos váltógazdaság alakult ki, az esetek durván 50%-ában szocialisták trónolnak a bársonyszékekben. Időről-időre a győzelem feletti örömükben eléneklik az Internacionálét, majd egy-két ciklusra beszállnak a luxus limuzinokba.

Egybeesett ez a jóléti állam fogalmának kialakulásával és kiépülésével. A szakszervezetekre is egyfajta aranykor köszöntött be. A gazdasági fellendülés évtizedei voltak ezek. Sem demográfiai, sem a nemzetközi munkamegosztás, világkereskedelem változásaiból fakadó problémák nem akadályozták a szocialistákat abban, hogy bizonyos mennyiségű cukorkát kiosszanak választóiknak. És a legtöbb országban volt annyi eszük is, hogy mértékkel gyakorolják e népszerű tevékenységet.

Talán csak Nagy-Britanniában következett be az, hogy a Labour21 gazdaságpolitikája és a szakszervezetek áldásos tevékenysége a szakadék szélére sodorta Európa egykor legjelentősebb ipari hatalmát a hetvenes évekre. Margaret Thatchernek és utódjának több mint másfél évtizedre volt szüksége, hogy az országot egyfajta konzervatív fordulat keretében gatyába rázzák, sőt, felvirágoztassák.

A magukat jobboldalinak vagy konzervatívnak nevező ellenlábasaikat is belekényszerítették egy osztogatási, ígérgetési versenybe a szocialisták. Az igazi gondok már csak a XXI. század kezdetén kerültek a felszínre. Fogytán a cukorka, egyre kevesebb a kizsebelhető áldozatjelölt alattvaló, és Európának egyre keményebb nemzetközi mezőnyben kellene helytállnia. De ez már az iromány további részeinek témája.


Előző rész: itt.



(folytatjuk)

21 A Brit Munkáspárt.

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu