VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Biden fiának az amerikai járműipar Kínának történő eladása lesz az igazi nagy üzlet

Biden fiának nem Ukrajna kifosztása, hanem az amerikai járműipar Kínának történő eladása lesz az igazi nagy üzlet

Beautiful Things címmel önéletrajzi kötetet adott ki Joe Biden fia. A könyvben Hunter Biden részletesen vall alkohol- és drogfüggőségéről. A mű kitér az ukrajnai ügyekre is, s itt a jelenlegi amerikai elnök fia elismeri, hogy az ukrán Burisma Holdings igazgatótanácsába valóban nem véletlenül került be 2014-ben. Az ifjabbik Biden szerint ő a cégben havonta csak 50 000 dollárt keresett és azt is elmondja, hogy megalapozatlannak tartja azokat a támadásokat, amelyeket ő és az édesapja kapott emiatt.

A valóságban Hunter Biden dollármilliókat forgatott orosz, ukrán és kínai állampolgárok között a Burisma Holdings ukrán gázcég igazgatósági tanácsába kerülése után.

Az amerikai szenátus, republikánusok vezette nemzetbiztonsági és pénzügyi bizottságainak több hónapig készülő, nyolcvanhét oldalas jelentése szerint az Obama-kormányzat tagjai figyelmen kívül hagyták annak következményeit, hogy "egy korrupt oligarcha" vállalatához csatlakozott Hunter Biden 2014-ben. Biden fiát korrupció-ellenes tanácsadónak vették fel, de a közreműködésével elérték, hogy a társaság ügyleteiből még nagyobb korrupció lett. A választási kampány során természetesen az amerikai baloldali média blokkolt minden olyan információt, ami Biden fiának ügyleteivel volt kapcsolatban.

A 2014-ben az akkor alelnökként szolgáló Joe Biden irányította az Egyesült Államok ukrajnai politikáját. Fiát ez időben vették fel a Burisma Holdingshoz, és sajtóértesülések szerint ő rögtön fel is vette a kapcsolatot a Blue Star Strategies tanácsadó vállalattal, hogy segítse a korrupcióval megvádolt gázvállalatot a védekezésben.

Az amerikai pénzügyminisztérium adatai alapján felmerült a gyanú, hogy Hunter Bidenen keresztül potenciálisan illegális pénzügyi tranzakciók mentek át a Biden-család, valamint ukrán, orosz, kazah és kínai állampolgárok között. A szenátusi bizottságok akkor kijelentették: olyan dokumentumok kerültek birtokukba, melyek szerint Hunter pénzt küldött olyan személyeknek, akik potenciálisan emberkereskedelemhez, pornográfiához és prostitúcióhoz köthetők. Hunter Biden többször elintézte, hogy az ukrán cég egyik vezetője találkozzon apjával. Biden hívei szerint azonban az erről szóló állítólagos e-mailek eredetiségét nem lehet bizonyítani. 2020 decemberében Delaware állam adóhatósága nyomozást indított ellene az ukrán és kínai ügyletei miatt.

Egy, a BBC-nek adott rövid nyilatkozatban a jelenlegi amerikai elnök fia arról beszélt, hogy azért „ért aranyat a neve” a cég számára, mert az akkori amerikai alelnök fiaként a jelenléte biztosítékot jelentett számukra az „orosz agresszió” ellen. A tékozló fiú szerint: „A Biden név mindig is a demokrácia és átláthatóság szinonimája volt.” A The Cut rövid elemzést írt a könyvről, és arra a meglepő következtetésre jutott, hogy az ifjabbik Biden a könyvvel vélhetően a politikai karrierjét szeretné megalapozni. Azt is felvetették, hogy a familiáris jelleget öltő amerikai elnökválasztások egyikén a nem túl távoli jövőben Hunter Biden el is indulhat majd a demokraták jelöltjeként.

Sokan felvetették a kérdést, hogy vajon mennyire összehangoltak apa és fia tervei. Az elnök többször kijelentette, hogy büszke a fiára. A republikánusok azt feltételezik, hogy a fiú biztosítja az elnök „nem hivatalos” kínai kapcsolatait.

Nemrégiben pedig egyenesen azzal vádolták meg apát és fiát, hogy elősegítik, hogy Kína teljes egészében felvásárolja az amerikai elektromos járműipart.

A múlt héten Joe Biden a michigani Dearbornban, a Ford Rouge elektromos járműközpontban tartott beszéde során utalt arra, hogy már Barack Obama volt alelnökeként mindent megtett az ország elektromos járművekre való átállásával kapcsolatban.

„Saját Energiaügyi Minisztériumunk úttörő szerepet játszott és átalakította az akkumulátoripart, amikor Barack és én hivatalban voltunk. A behajtási törvény támogatásai és kölcsönei révén az akkumulátorok ára 80 százalékkal esett vissza, mert előre néztünk. ” – mondta Biden a beszéd során.

A beszéd után a republikánus hírforrások megemlítik, hogy miközben az elnök gigantikus, 174 milliárd dolláros elektromos járműfejlesztési tervet jelentett be, figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a kormányzat nemrégiben lehetővé tette a kínai kommunista párthoz kötődő kínai befektetők számára, hogy felvásárolják az amerikai elektromos járműipar kulcsfontosságú elemeit.

Korábban a Breitbart News vezető főszerkesztője, Rebecca Mansour részletes elemzésében kimutatta, hogy az Obama-Biden-adminisztráció mindent megtett annak érdekében, hogy Kína 2009 és 2016 között felvásárolja ezt a fontos jelentőségű ipart az Egyesült Államok piacán.

A republikánus szakértők szerint a járműgyártás teljes átalakításának a legnagyobb nyertese Kína, amely alig várja az átállást. A kommunista rezsimnek nincs ugyanolyan hozzáférése az olajhoz és gázhoz, mint az amerikai fogyasztóknak. Valójában a Kínai Kommunista Párt a Kína 2025-ös kezdeményezésében kulcsfontosságú célkitűzéssé tette, hogy teljes dominanciát építsen ki az elektromos járműgyártásban.

A szaksajtóban havonta jelenik meg hír arról, hogy valahol még újabb, minden eddiginél nagyobb kapacitású, hosszabb élettartamú, gyorsabban tölthető akkumulátort találtak fel, fejlesztettek ki. Mindezek dacára világszerte épülnek a ma már hagyományosnak mondható, lítiumra és kobaltra alapuló technológiát alkalmazó gyártó telephelyek. Minden autógyár saját akkumulátorgyárat akar, természetesen nagyot, mert csak akkor lehet versenyképes áron áram hajtotta személygépkocsit előállítani.

Ma már szinte minden iparágban kulcsfontosságú szerepet kapnak a ritkaföldfémek. Érdekes, hogy a ritkaföldfémelemek – nevükkel ellentétben – egyáltalán nem olyan ritkák. Még a legritkábban előfordulók is 200-szor gyakoribbak, mint az arany. Napjaink legnagyobb felhasználói a technológiai vállalatok, az autó- és akkumulátorgyártók, a kommunikációs eszközök gyártói és a védelmi ipar.

A problémát az jelenti, hogy ezek a fémek mindössze a bolygó néhány pontján fordulnak elő olyan koncentrációban, hogy gazdaságosan ki is lehessen őket termelni. Egy 2017-es becslés szerint mindössze 13 ország rendelkezik számottevő tartalékkal, ezek között Kína a legnagyobb. Az ország a 80-as években indította be a termelését, és a 90-es évekre a világ vezető exportőre lett. Részesedése 2010-ben érte el a csúcsát, amikor is a globális ritkaföldfém-kitermelés 95 százaléka Kínában történt. Azóta volt némi visszarendeződés, de továbbra is 80 százalék körüli a részesedése. Kína gyakorlatilag monopol helyzetben van.

Amikor Trump amerikai elnök szankciókat jelentett be Kína ellen, Hszi Csin-ping máris finoman érzékeltette, hogy a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával vágnának vissza az Egyesült Államoknak. Bár az USA ipara kínosan függ a kínai ritkaföldfémexporttól, azonban ez a lépés a kínai gazdaságnak is fájna, tehát Kína egyelőre inkább csak fenyegetőzik, mintsem cselekedne. Az viszont biztos, hogy a kommunista kormányzat arra törekszik, hogy a lehető legtöbb lítium már csak késztermékként hagyja el az országot.

Az akkumulátor gyártás másik fontos alapanyaga, a kobalt is kínai kézben van. A 2020. évi kobaltfelhozatal háromnegyedét a világ egyik legszegényebb országa, a Kongói Demokratikus Köztársaság adta. A polgárháborúktól, törzsi erőszaktól és hadurak kegyetlenkedéseitől sorozatosan sújtott közép-afrikai ország délkeleti részén, az úgynevezett rézövezetben bányásszák a kobalt nagy részét. A termelés 20 százalékát a franciául creuseurs-nek (kotróknak) hívott, kilátástalan helyzetben lévő „egyéni vállalkozók” adják, akik gyakran puszta kézzel dolgoznak, míg a fennmaradó négyötödért a multinacionális (de főleg kínai) cégek birtokában lévő nagyüzemi bányák a felelősek. A kitermelt kobaltásványokat még Kongóban kobalt-hidroxiddá finomítják, majd ebben a formában szállítják a tengeri kikötőkbe, ahonnan hajón viszik tovább főként Kínába (hiszen ott állítják elő a világ elektronikai termékeinek jó részét, így a kobaltigény is náluk jelentkezik legfokozottabban). Az egyéni kotróktól is kínai felvásárlók veszik át az ércet. Az Amnesty International szerint Kongóban 255 ezer kotró bányászik kobaltot, közöttük 35 ezer gyerek, akik sok esetben csupán hatévesek

Kína mind ezek tudatában pozícionálja magát az új autóipari világhatalom szerepére. Az olyan nagy amerikai autóipari óriások, mint a Ford és a General Motors, kínai állami vállalatokkal léptek kapcsolatba új elektromos járművek fejlesztése és gyártása érdekében Ázsiában. A Fordnak az elkövetkező években 16 új elektromos modellje jelenik meg Kínából, és a GM 2023-ig 20 elektromos modellt szándékozik piacra dobni Kínában.

Úgy tűnik, az egész világméretű autóipar alig várja a teljesen elektromos jövőt. A világ szinte összes autógyártója jelentős összegeket fektet be az új iparágba. Ennek oka van, és ennek kevesebb köze van a környezethez, és inkább az iparág lényegéhez. A belső égésű motor kiküszöbölése több száz alkatrészt tesz feleslegessé. Ez drámai módon megváltoztatja az alkatrész-beszállítók, mérnökök, szerelők és a munkások helyzetét. Az autógyárak csökkenthetik a termelési költségeiket, miközben a modellek árát emelve óriási haszonra tehetnek szert.

Az első lépés az autóipar eladása irányában az volt, amikor az Obama-Biden kormány 2013-ban jóváhagyta a michigan-i székhelyű A123 Systems elektromos akkumulátor-társaság felvásárlását. A céget korábban a kormányzat 12,5 milliárd dollár értékben támogatta a lítium-ion akkumulátor-technológia kifejlesztése kapcsán.

Biden fiának, Hunter Bidennek különös szerepe van az amerikai elektromos járműgyártó vállalatok kínai felvásárlásában. Neki köszönhetően több, az amerikai adófizetők által finanszírozott kutatás is Kína tulajdonába került.

2015-ben Joe Biden fiának, Hunter Bidennek a magántőke-befektetési társasága egy kínai katonai vállalkozóval együttműködve megvásárolta a michigani székhelyű Henniges Automotive céget. Henniges olyan kettős felhasználású haditechnikát hozott létre, amelyet Kína kommunista rendszere kívánt. Annak ellenére, hogy ez az érzékeny technológia a kínai hadsereg kezébe kerül, az Obama-Biden adminisztráció jóváhagyta a vállalat eladását.

2016-ban Kína a jelenlegi elnök fiának segítségével megvásárolta a Fisker Automotive elektromos járművekkel foglalkozó vállalatot, miután az amerikai adófizetők 193 millió dollárt költöttek a vállalat elektromos járművek kutatásával kapcsolatos támogatására.

A Public Citizen által összeállított adatbázis több száz esetet tár fel, amikor az Obama-Biden-adminisztráció jóváhagyta az amerikai vállalatok kínai felvásárlását – a legtöbb eset az autó- és akkumulátoriparban fordult elő. A recept mindenhol ugyanaz volt. Az amerikai kormányzat először kifizette a fejlesztések árát, majd a politikai szereplők közreműködésével az adott vállalatot és a fejlesztés tulajdonjogát is kínai cégeknek adták el. A Trump-kormányzat alatt ezek a vásárlások elakadtak, de az új elnök színre lépésével állandósulni látszik az Obama-időszak trendje. Az elnök strómanja pedig úgy tűnik Hunter Biden lett.


Irodalom