Biztosan jó éllovasnak lenni oltásban?
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nálunk van a legtöbb kötelező oltás. De nem lehet, hogy ez is összefüggésben van azzal, hogy kevesebb ideig élnek a magyarok, mint a nálunk rosszabb egészségüggyel rendelkező európai országok? Előástam azt a cikkem, amelyet egy oltásszakemberrel készítettem 16 évvel ezelőtt. Még akkor, amikor az ANTSz és mindenki, akit az oltással kapcsolatban megkérdeztek a sajtómunkások, azt mondta: nem, nem vonják ki a higanyt az oltásból, hiszen semmi bajt nem okoz. Aztán eltelt egy egészen icipici idő, és megjelent a hír: ezentúl higany nélküli oltásokat kapnak a mi gyerekeink is. (Ezzel kapcsolatban gondoljon ki-ki arra, amire akar… én örülök, és győzelemként könyvelem el: én sem írtam hiába.)
Elmentem dr. Budai József professzorhoz, a budapesti Szent László Kórház tanácsadójához. Az Infectológiai, immunológiai gyerekosztályon találkoztunk, hiszen Budai professzornak ez a szakterülete. 1952 óta orvos, 1954 óta dolgozik a Szent László Kórházban. A Gyermekfertőző betegségek osztályának vezetőjeként ment nyugdíjba. Tíz évig tanszékvezető volt a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen (Fertőző és trópusi betegségek). Amikor a higanyt tartalmazó oltóanyagról és annak káros voltáról kérdezem, azt mondja:
– Ez botorság: a benne lévő ethilhigany nem az a higany, ráadásul ez a higany kiürül az epe-bél-széklet útján a szervezetből pár nap alatt. Ez a magyarázata annak, hogy ezzel az ethilhigannyal kapcsolatban nem volt akkora izgalom, mint például a methilhigannyal, amit nagy mennyiségben megeszünk például a tengeri halakkal. A methilhigany tényleg nem távozik a szervezetből, hanem lerakódik.
– Hogy kerül a halakba?
– A különböző földmozgások, magmakitörések kidobnak higanyt a tenger vizébe, ami bejut a táplálékláncba. Ezt már régóta vizsgálják. Az oltóanyagban lévő thiomersallal, az ethilhigannyal, csak az utóbbi években, úgy kilenc-tíz éve kezdtek foglalkozni. Főleg amiatt, mert megnőtt az oltások száma.
– Már az újszülöttnek is adnak…
– Aztán adnak még jó néhányat. De visszatérve a thiomersalhoz: semmiféle többlet higanyt nem találtak a nagy számú vizsgálati személy szervezetében. Nézték a hajat, nézték a vért, mindenféle szervet néztek, és lényeges nagy eltérést nem találtak. Ugyanakkor kezdték tudományosan vizsgálni, hogy a bejutott gyógyszer milyen sebességgel, milyen tempóban bomlik le és ürül ki. Ekkor derült ki, hogy szemben a methilhigannyal, az ethilhigany kiürül a szervezetből. Ez azért nem hagyta nyugton a kutatókat – mert hiába van 80 éve forgalomban az thiomersalt tartalmazó vakcina –, arra megállapításra jutottak, hogy szép lassan kivonják a forgalomból, és thiomersalmentes oltóanyagokat állítnak elő. És most jön a pénz.
– Miért akkor drágább lesz?
– Jóval drágább. Egy: az oltóanyag technológiáját olyan mértékben meg kell javítani, hogy semmiféle baktérium vagy vírus ne kerüljön bele a gyártás során.
– Ha ilyet hallok, arra gondolok, hogy eddig bekerülhetett.
– Elméletileg bekerülhetett, gyakorlatilag nem, mert ott volt a thiomersal…
– Szóval akkor ez amolyan fertőtlenítőként szerepelt.
– Igen, prezervátum volt több okból: mert többadagos kiszerelést használtak. Az orvos kinyitott egy ampullát, fölszívta, beadta a megfelelő adagot, mondjuk, öt gyereknek, később fél óra múlva jött még három – azalatt esetleg belehullott az ampullába némi baktérium – de baj mégsem történt, mert ott volt benne a prezervátum, a thiomersal. Persze van más konzerváló szer is, de azok nem olyan jók. Tehát egy abszolút biztos termelési folyamatot kell biztosítani…
– Ennek így kellene lenni, mindjárt a gyártás elején…
– Hát persze, de ha esetleg belekerült valami, akkor ott a thiomersal, ami biztosította, hogy nem történik baj. Kettő: kizárólag egyadagos készítményeket lehet majd előállítani. El lehet képzelni, hogy miféle anyagi kihatásai vannak egy szigorított technológiának! Itt, nálunk még csak megoldható, de mit csinál majd India, Indonézia, ahol saját maguk állítják elő a dipertét?
– Szerintem maradjunk itthon, majd ők megoldják. Mi mit csinálunk?
– Mi egy fél éven belül venni fogjuk az oltóanyagokat. A mi oltóanyagtermelésünk leállt, egyedül a dipertét gyártják Magyarországon. Tehát nekünk venni kell.
– Az ÁNTSZ vezető helyettese azt mondta, hogy most fogják kiírni a tendert és 2006-ban már kevesebb mellékhatással járó oltóanyag lesz forgalomban.
– Nem tudtam, hogy még csak most írják ki a tendert.
– Azt nem lehet megoldani, hogy ne „butított” vírusok legyen az oltásban? A gyermekbénulás elleni oltásban is kiváltották már mással.
– Mire gondol?
– Például a kanyaróra az MMR-ben…
– Rossz példát hozott, mert a kanyaró elleni védőoltásnál már próbálkoztak elölt vírussal oltani, és kiderült, allergizálja a szervezetet, nagyon hamar elmúlt a védettség, és az emberek kamasz vagy felnőtt korban kapták meg a kanyarót, amit súlyos szövődmények kísértek. Kiderült, hogy kanyaró ellen, csak kanyaróvírussal lehet hatásosan fellépni.
– A Sabinnél miért lehetett megcsinálni?
– Mert mindegyiknek más a vírusa, más a reakciója, meg a Sabin nem megy be szervezetbe, az a bélhuzamban megy végig.
– Az elképzelhetetlen, hogy ne oltáskoktélt kapjanak a gyerekek? Mindenki azt mondja erre a kérdésre, hogy szegény gyereket így csak egyszer kell megszúrni. Ezt én álságosnak tartom, mert a többféle oltóanyagok más időkben hatnak. A kanyaró 7–14 nap alatt, a rubeola 14–21 nap, mumpsz pedig 14–24 nap alatt szaporodik el a szervezetben. A szülők szerint – és vannak olyan szakemberek is, akik egyetértenek velük – az lenne a jó, ha nem „három az egyben” dózisban kapnák az oltást a csecsemők. Egyes vélemények szerint az ő immunrendszerük ehhez még nem elég fejlett.
– Elméletileg elképzelhető, de mindenképpen visszalépés lenne. Mert ezeknek a gyakorlatban nagyon hosszú a múltjuk, és semmiféle adat nincsen arra, hogy szövődményeket okoznak. Több okból vannak a koktélok, ahogy maga nevezi. Éppen a thiomersal az egyik ok, ami miatt hajlottunk a kombinált vakcinák felé. Tudniillik a kombinált vakcinánál, még ha hat hatóanyag is van benne, konzerváló anyagot csak egyet kell használni, ami védi mindegyiket. A másik ok tényleg az, hogy minél jobban csökkentsük a szúrások számát. Épp a napokban olvastam: egy amerikai szakember megszámolta, hogy egy kisgyerek hány oltást kap, valami huszonhármat számolt meg.
Itt aztán megállunk megszámolni, hogy hány oltást is kap egy magyar kisgyerek. Mindjárt az elejénél elámulok, és abba is hagytuk a számolást. Ötéves korukig három alkalommal kapnak Hemophilus influenzae B oltást a gyerekek. 500 ezer gyerekből 20-22 érzékeny erre a vírusra, halállal vagy nagyon súlyos fogyatékossággal járó szövődményei vannak. 500 ezer gyereket oltanak be azért, hogy az a 20-22, aki tapasztalatok szerint megkapja (de nem tudjuk, melyik az a 20-22) egészséges maradjon. Azt mondja Budai József, hogy ezt már a rendszerváltás utáni Parlamentben „verték át” kemény harcok árán az oltásért lobbizók. Most épp a varicella, a bárányhimlő elleni kötelező védőoltásért folyik a harc. Mindezidáig úgy tudtam, hogy a bárányhimlő ártalmatlan gyerekbetegség, baj csak akkor van, ha felnőtt korban kapja meg valaki. Gyanítom, ebben (is) ott a gyógyszerlobbi, hiszen sok oltóanyagról és sok pénzről lenne szó. Nem állom meg, hogy ne kérdezzem meg:
– Én nem vagyok szakember, de lehet, hogy felül kellene bírálni, hogy kell-e ennyi kötelező védőoltást adni.
– De mit kellene elvenni belőle?
– Például a kanyarót szokták emlegetni.
– Én, aki ötven évet töltöttem ebben a kórházban, rengeteg kanyarós gyereket láttam meghalni. De ha bármit elvesz, annak következményei vannak. Itt volt a Szovjetunió fölbomlása, olyan diftériajárvány tört ki Ukrajnában, hogy minket a frász tört ki, hiszen átjártak az ottani magyarok Fehérgyarmatra, a környező helyekre vásárolni. Be kellett oltani a vámosokat, a határőröket…
– Miért, hiszen ők már kaptak gyerekkorukban védőoltást.
– Miért? Mert kiderült, hogy tízévenként újra kell oltani diftériával meg tetanusszal, mert tíz év alatt annyira csökken a csoportimmunitás, hogy emlékeztető oltásra van szükség. Amúgy meg rettenetes nagy a kockázatot vállalunk minden oltás megváltoztatásával, elhagyásával. Rászabadítjuk a járványt az országra. A dipertét 1942 óta használjuk, és eddig semmi baj nem volt azzal, hogy a hármat együtt adtuk.
– Több mint ötven éve foglalkozik ezzel a területtel. Kiderült ennyi idő alatt, hogy valamelyik oltásnak túl sok a szövődménye?
– Nem említettem, hogy az 1970-es évek végén létrehoztunk egy úgy nevezett védőoltási klinikai szaktanácsadást. Ide minden orvos beküldhette a páciensét, ha kételye volt, hogy oltható-e, vagy megkérdezhette, hogy az oltás után kialakult betegség összefügg-e az oltásokkal vagy sem, s ha igen, akkor mi a teendő. Ez a szaktanácsadás ma is megvan, sőt kiterjesztették az egész országra, minden megyeszékhelyen van egy ilyen tanácsadó hely. – Erről még nem hallottam, kinek adnak tanácsot? A kismamának?
– Nem, az orvosoknak. A kismamák a házi gyerekorvoshoz forduljanak, aki ha gond van, hozzánk küldi. Például akkor, ha a gyereknek tumora volt, vagy valamilyen speciális gyógyszert szed, megkérdik: oltható-e. De akkor is hozzánk küldheti, ha esetleg az oltás után görcsei vannak gyereknek.
– A statisztikái szerint milyen szövődmények szoktak elsősorban előfordulni?
– Leggyakrabban láz.
– De ha egy gyerek, aki épen, egészségesen született, így is adták ki a kórházból, aztán kap egy védőoltást és rá egy hétre lázas, majd fogyatékos lesz, azt ki hozza összefüggésbe az oltással, hiszen ez nem azonnal az oltás után derül ki?
– Rendszerint egy alapos kivizsgálás, ami a genetikára is kiterjed, kiderítheti az okát.
– Akkor most ennyi év tapasztalatával a háta mögött mit tudna mondani a szülőknek? És azoknak az orvosoknak, akik sok mindenben egyetértenek a szülőkkel?
– Nézze, annyi nagynevű szervezet van, amiben világhírű tudósok dolgoznak azon, hogy minél kevesebb legyen a kockázata a védőoltásnak. Mert a védőoltással az a baj, hogy egészséges szervezetbe juttatjuk az oltóanyagot, emiatt többszörös a kockázat és a felelősség. Azt kell mérlegelni, hogy a védőoltásnak a kockázata és annak a betegségnek a kockázata, amit ezzel az oltással kivédek, milyen arányban állnak egymással. Érdekes, amikor járvány van, senki nem tiltakozik a védőoltás ellen…
(A kép forrása: itt)
