Bosszankodó versek – (12) TECHNIKÁNK ÉS A GOMBFÖLVARRÁS – Gyimóthy Gábor sorozata*
Bosszankodó versek? Igen, olyan versek, amelyek bosszankodnak valami fölött, aminek nem kellene úgy lennie, ahogy van. Lehetne más is a cím: Elégedetlenkedő versek, Dohogó versek, Korholó versek, Háborgó versek, Zsörtölődő versek, vagy akár Dühöngő versek is. Én az enyhe Bosszankodót választottam a sok lehetőség közül. Nem akartam a címet tovább enyhíteni, mondjuk Méltatlankodó versekre.
Világunkban sok minden van, ami nincs rendben. Ilyenek a háborúk, vagy a túlnépesedés olyan országokban, ahol boldogan élhetnének a túlnépesedés nélkül (miért lehet tízmilió Magyarország népessége kereken száz éve változatlanul?). És minden, ami a túlnépesedéssel jár: őserdők kiirtása, a természet visszaszorítása, a tengerek bepiszkítása, a földlégkör túlmelegedése, stb. Ilyen komoly „rendetlenségekre” is kitérnek ezek a versek. Ám többnyire olyasmiket hánytorgatnak, amelyek kevésbé komoly bajok, de mégis messze vannak attól, hogy apróságok lennének. Vagy ha mégis apróságok, akkor talán könnyen lehetne rajtuk változtatni. És persze olyan bosszankodások is előfordulnak, ami nem emberek által okozott hibára irányul, hanem például egyszerűen rossz időjárásra, amin ugyan kár bosszankodni, de mégis van, aki káromkodik miatta, belőlem meg kicsusszant egy-egy bosszankodó vers.
Hogy még sikeresebben vegyem el a kedves Olvasó kedvét attól, hogy egyáltalán hozzányúljon ezekhez a versekhez, be kell vallanom, hogy előfordul közöttük néhány, amely a mai politika fölött bosszankodik.
Mindennek ellenére bátorkodom jó szórakozást kívánni! (Zollikerberg, 2023 XII. 5.)
Technikánk és a gombfölvarrás
Ha itt jár egy „extraterreszt”,
leesik az álla
elektrónikánkat látván.
Ilyen tán nincs nála.
Ám, ha ellenségként jönne,
úgy a legjobb fegyver,
ha mutatjuk, hogy’ varr gombot
gyárilag az ember!
Halálra röhögné magát,
kétségtelen tény ez,
még mielőtt hírt küldhetne
bármely rokon lényhez.
(Mellesleg, ha itt járna egy
kőkorszaki szaki,
a halálraröhögést, mint
sorsot, ő húzza ki...)
Mert, mint tudjuk, a gomb lukján
egy cérnavég kiáll,
mit az ember lassan meghúz
– nemhogy durván cibál –
s a szál – ellenállás nélkül –
siklik, mint az álom
és a gombot, ha nem fogom,
a földön találom...!
A szál magától is kijön
– hiszen nem csodálat. –
Hülyeség hát tanácsolni:
„Ne húzd meg a szálat!”
Mikor lesz, hogy technikánk majd
olyan módszert vállal,
mely gombot VARR, s nem csak biggyeszt
átdugdosott szállal?!?!
Zollikerberg, 1999 VI. 26.
*A helyesírás különcségei a szerző elveit követi. A 45 versből álló sorozat egy-egy darabját szerdánként és szombatonként közöljük. (a Szerk.)
