Bosszankodó versek – (28) ÚJ NÉPVÁNDORLÁS – Gyimóthy Gábor sorozata*
Bosszankodó versek? Igen, olyan versek, amelyek bosszankodnak valami fölött, aminek nem kellene úgy lennie, ahogy van. Lehetne más is a cím: Elégedetlenkedő versek, Dohogó versek, Korholó versek, Háborgó versek, Zsörtölődő versek, vagy akár Dühöngő versek is. Én az enyhe Bosszankodót választottam a sok lehetőség közül. Nem akartam a címet tovább enyhíteni, mondjuk Méltatlankodó versekre.
Világunkban sok minden van, ami nincs rendben. Ilyenek a háborúk, vagy a túlnépesedés olyan országokban, ahol boldogan élhetnének a túlnépesedés nélkül (miért lehet tízmilió Magyarország népessége kereken száz éve változatlanul?). És minden, ami a túlnépesedéssel jár: őserdők kiirtása, a természet visszaszorítása, a tengerek bepiszkítása, a földlégkör túlmelegedése, stb. Ilyen komoly „rendetlenségekre” is kitérnek ezek a versek. Ám többnyire olyasmiket hánytorgatnak, amelyek kevésbé komoly bajok, de mégis messze vannak attól, hogy apróságok lennének. Vagy ha mégis apróságok, akkor talán könnyen lehetne rajtuk változtatni. És persze olyan bosszankodások is előfordulnak, ami nem emberek által okozott hibára irányul, hanem például egyszerűen rossz időjárásra, amin ugyan kár bosszankodni, de mégis van, aki káromkodik miatta, belőlem meg kicsusszant egy-egy bosszankodó vers.
Hogy még sikeresebben vegyem el a kedves Olvasó kedvét attól, hogy egyáltalán hozzányúljon ezekhez a versekhez, be kell vallanom, hogy előfordul közöttük néhány, amely a mai politika fölött bosszankodik.
Mindennek ellenére bátorkodom jó szórakozást kívánni! (Zollikerberg, 2023 XII. 5.)
Új népvándorlás
A Neandervölgyi ember
nem pusztult ki, beolvadt.
Elnyelte az Afrikából
beözönlő áradat.
Ma pedig a fehér embert
ugyanez fenyegeti,
csakhogy sajnos úgy tűnik, hogy
ez még tetszik is neki.
Tetszik neki, vagy csak úgy tesz,
mert a lelkiismeret
pocsék. – Azért, amit egykor
Afrikán elkövetett.
De ami ma ideárad,
nem igazságos folyam.
Kultúrát romboló szándék
áll mögötte komolyan.
Ámde ebből mi nem kérünk.
Mi védtük a Nyugatot.
Közben az világot rabolt,
mások földjén aratott.
Mondhatnánk, hogy az ő dolguk,
amit főztek, azt egyék.
Csakhogy annak, ami zajlik,
mi is megisszuk levét.
Ezért nincsen más megoldás,
össze kéne tartani
eme vad néphullám ellen,
és azt megállítani.
Zollikerberg, 2022 III. 12.
*A helyesírás különcségei a szerző elveit követi. A 45 versből álló sorozat egy-egy darabját szerdánként és szombatonként közöljük. (a Szerk.)
