Bosszankodó versek – (39) TÖPRENGŐ – Gyimóthy Gábor sorozata*
Bosszankodó versek? Igen, olyan versek, amelyek bosszankodnak valami fölött, aminek nem kellene úgy lennie, ahogy van. Lehetne más is a cím: Elégedetlenkedő versek, Dohogó versek, Korholó versek, Háborgó versek, Zsörtölődő versek, vagy akár Dühöngő versek is. Én az enyhe Bosszankodót választottam a sok lehetőség közül. Nem akartam a címet tovább enyhíteni, mondjuk Méltatlankodó versekre.
Világunkban sok minden van, ami nincs rendben. Ilyenek a háborúk, vagy a túlnépesedés olyan országokban, ahol boldogan élhetnének a túlnépesedés nélkül (miért lehet tízmilió Magyarország népessége kereken száz éve változatlanul?). És minden, ami a túlnépesedéssel jár: őserdők kiirtása, a természet visszaszorítása, a tengerek bepiszkítása, a földlégkör túlmelegedése, stb. Ilyen komoly „rendetlenségekre” is kitérnek ezek a versek. Ám többnyire olyasmiket hánytorgatnak, amelyek kevésbé komoly bajok, de mégis messze vannak attól, hogy apróságok lennének. Vagy ha mégis apróságok, akkor talán könnyen lehetne rajtuk változtatni. És persze olyan bosszankodások is előfordulnak, ami nem emberek által okozott hibára irányul, hanem például egyszerűen rossz időjárásra, amin ugyan kár bosszankodni, de mégis van, aki káromkodik miatta, belőlem meg kicsusszant egy-egy bosszankodó vers.
Hogy még sikeresebben vegyem el a kedves Olvasó kedvét attól, hogy egyáltalán hozzányúljon ezekhez a versekhez, be kell vallanom, hogy előfordul közöttük néhány, amely a mai politika fölött bosszankodik.
Mindennek ellenére bátorkodom jó szórakozást kívánni! (Zollikerberg, 2023 XII. 5.)
Töprengő
(régi dallamot fütyülve)
Amikor én megszülettem,
ez a dal már régi volt,
s olyan, melyet azóta is
oly sok mindenki dalolt.
Fütyülgetem és eközben
azon elgondolkozom,
mai slágert fütyülnek-e
száz év múlva még vajon?
Mert hiszen könnyen meglehet,
hogy már száz éves e dal,
amelyet oly sok mindenki
gyakran is szívesen hall.
Ám a mai hangszer-ricsaj,
dallamtalan semmiség,
s attól félek, száz év múlva
elfeledték réges rég.
Nem lesz kár érte, mert hiszen
a szövege is pocsék!
(Tisztelet a kivételnek,
hogyha van olyan ma még.)
Ilyen ez a mai világ,
csak technikában halad,
a kultúra eltűnik a
béka feneke alatt.
Mert bizony nem is oly régen,
bár csak elenyésző folt,
még a könnyűzene is a
kultúrának része volt...
Zollikerberg, 2022 XII. 6.
*A helyesírás különcségei a szerző elveit követi. A 45 versből álló sorozat egy-egy darabját szerdánként és szombatonként közöljük. (a Szerk.)
Comments