Brit segítség az ukránoknak: Adunk harckocsit, csak ne használjátok veszélyes helyen!

Vukics Ferenc jegyzete

Nincs még egy olyan hadsereg a világon (korábban a bosnyák volt hasonló helyzetben), amely ilyen sokféle haditechnikai eszközt használna. Az utánpótlási láncokról pedig egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy bizonytalanok. Az ukrán haderő egyelőre mégis képes sikerrel használni ezeket az eszközöket, sőt gyakran maguk is improvizálnak, barkácsolnak rajtuk, hogy az alapvető harcfeladatokra alkalmasak legyenek. Ilyen az, amikor a „sufni tuning” eredményes. A sokféle harceszköz és a még több lőszerfajta egyfaja logisztikai rémálmot jelent az ukrán ellátást szervező szakemberek számára. Minden olyan hiány, amely akár időszakosan, akár hosszabb időn keresztül lép fel a harceszközök vagy a lőszerellátás tekintetében, újabb és újabb emberéletekbe kerül keleti szomszédunknak. Ha a fontos harcanyagok hiányoznak, akkor annak mindig élőerőben kell megfizetni az árát.

A kezdeti óvatos lépések után sokan sejtettük már, hogy a nyugati segítségnyújtás egyre növekvő méreteket fog ölteni. A „harckocsi koalíció” megalakulása után most a repülőgépeken és a nagy hatótávolságú rakétafegyvereken van a hangsúly.

Néhány nappal ezelőtt Franciaországban a Szenátusban tartottak meghallgatásokat, ahol az Ukrajnának nyújtott francia segélyek ügyét vitatták meg. Az egyik francia szenátor a védelmi minisztertől a 12 darab Mirage 2000-C típusú vadászgépről érdeklődött, amelyeket 2022 nyarán leszereltek és raktárba helyeztek. Egy másik szenátor az ukrán pilóták esetleges varsói kiképzéséről tett fel kérdéseket. Lecornu nem erősítette meg sem a gépek átadását, sem a pilóták kiképzését. Szerinte a Nyugat jelenleg azon dolgozik, hogy több lőszert szállítsanak Ukrajnába. A miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy „folynak a tárgyalások az ukránokkal a repülőgépekről és a kiképzésről”. Idézte továbbá Emmanuel Macron francia elnök szavait is, miszerint az országban e téren nincsenek tabuk.

Szlovákia 11 lerobbant MiG-29-es vadászgépét akarja átadni Ukrajnának, miután a szlovák hadsereg 2022 nyarán leállította a szovjet vadászgépek üzemeltetését alkatrész- és karbantartó szakemberek hiánya miatt. Helyettük Csehország és Lengyelország vadászgépei teljesítenek majd járőrszolgálatot Szlovákia légterében, amíg Pozsony nem kapja meg a remélt amerikai vadászgépeket.

Az amerikaiak mind a harckocsik, mind a repülőgépek átadásának kérdésében jóval óvatosabbak. Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrégiben kijelentette, hogy az F-16-os vadászgépek esetleges átadása Ukrajnának még a jövő kérdése. Sullivan elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök a háború minden szakaszában meg akart győződni arról, hogy Ukrajna megkapja a harc megvívásához szükséges összes fegyvert. Ebben a szakaszban kritikusan fontos elem a földi manőverezés képessége. Ez pedig tankokat, páncélozott szállítójárműveket, gyalogsági harcjárműveket jelent. Ezért az elnök azt mondja, hogy ezekre a képességekre koncentrál.

Joe Biden amerikai elnök januárban jelentette be, hogy 31 General Dynamics Land Systems gyártmányú harckocsit küldene Ukrajnába.

Bár a szállítások célja, hogy biztosítsa egy tavasszal várható ukrán ellentámadás feltételeit, az Abrams harckocsik valószínűleg nem érnek el az országba addig.

"Azt vizsgáljuk, hogy mi a leggyorsabb módja annak, hogy a tankokat eljuttassuk az ukránokhoz" – mondta Christine Wormuth újságíróknak egy sajtóreggelin. "Ez nem hetek kérdése lesz. Az általunk vizsgált lehetőségek egyike sem hetek vagy két hónap. Vannak hosszabb határidők, de úgy gondolom, hogy vannak olyan lehetőségek, amelyek két évnél, másfél évnél rövidebbek". Wormuth szerint még nem tudni, hogy az év végéig megérkezhetnek-e a tankok.

Ilyenkor az emberben csak felvetődik a kérdés, hogy miközben az amerikaiak ráveszik az európaiakat, hogy kifosszák a saját fegyverraktáraikat, mintha arra játszanának, hogy nekik már nem kell majd teljesíteni a vállalásaikat.

Különösen igaz ez a NATO keleti szárnyára, ahol Lengyelország és Románia kivételével konkrétan a haderő „ideiglenes lefegyverzése” zajlik.

A Pentagon péntek reggel bejelentette, hogy egy új, 2 milliárd dolláros csomag részeként több drónt küld Ukrajnába. Az új, 2 milliárd dolláros támogatás több lőszert tartalmaz a nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerekhez, több lőszert a 155 mm-es tüzérséghez és több lőszert a nem részletezett lézervezérlésű rakétarendszerekhez. Tartalmaz továbbá nem részletezett drónok elleni és elektronikus hadviselés-felderítő berendezéseket is. A Pentagon azt tervezi, hogy az amerikai fegyverkészletekből való merítés helyett az ipartól vásároljon fegyvereket. Olyan új fegyverekről van szó, mint pl. az Altius 600 drón, amelynek hatótávolsága 276 mérföld.

Nagy valószínűséggel állítható, hogy az amerikaiak már hetekkel ezelőtt eljuttattak nagy hatótávolságú fegyvereket és ilyen eszközök fejlesztésére alkalmas alkatrészeket Ukrajnába.

Az ukrán haderő már be is jelentette, hogy bevetette az ukrán hadiipar által fejlesztett és gyártott Vilha-M szárnyasrakétákat, amelyek túltesznek a nyugati ballisztikus fegyvereken is.

A The War Zone információja szerint Ivan Vinnik, az ukrán hadiipari egyesülés elnökének első helyettese számolt be arról, hogy a Vilha-M rendszer ballisztikus lövedékei

nagy pontossággal találják el a 110 kilométer távolságra lévő célpontokat is a 220 kilogrammos robbanótöltettel.

Az információ szerint az ukrán ballisztikus rakéták a szovjet BM-30 Szmercs modernizált változata és sokkal hatékonyabb fegyver, mint a nyugati partnerektől származó hasonló rendszerek. A Vilha-M rendszereket eredményesen vetették be az oroszok ellen. Azt azonban nem árulta el a hírforrás, hogy konkrétan hol használták ezeket a rakétákat.

Oroszország külügyminiszter-helyettese csütörtökön azt mondta, hogy

a dróntámadások, amelyeket Kijev állítólag orosz katonai bázisok ellen hajtott végre, csak amerikai segítséggel lettek volna lehetségesek.

Szergej Rjabkov így nyilatkozott Genfben: "Tudjuk, hogy ezek a támadások soha nem lennének lehetségesek az Egyesült Államok által az ukrán hadseregnek nyújtott nagyon mély és kifinomult segítség nélkül, beleértve a célzást, természetesen a hírszerzés biztosítását, valamint bizonyos másfajta technikai segítséget is."

Dwight D. Eisenhower (Ike) elnöknek igaza volt. A katonai-ipari komplexum (MIC) alapvetően antidemokratikus. A nemzetbiztonsági állam a kormány negyedik, és vitathatatlanul a legerősebb hatalmi ágává vált.

Ez kapja a legtöbb pénzt, a szövetségi diszkrecionális költségvetés több mint felét, miközben a hadsereg továbbra is Amerika legmegbízhatóbb intézménye, annak ellenére, hogy 1945 óta a háborúkban siralmas eredményeket ért el.

Egy kollégám, Christian Sorensen azt mondja, hogy ha jobban megnézzük a MIC-et, akkor valami olyasmit látunk, ami az amerikai fasizmushoz hasonlít. Ahogy ő fogalmazott nekem:

"A mi fasizmusunk biztosan nem úgy néz ki, mint a múltbeli európai mozgalmak, de sokkal tartósabb, milliókat és milliókat ölt meg (Délkelet-Ázsia, Indonézia, Közép-Amerika, Közel-Kelet), és sokféle kifejeződése van: háborúk külföldön, háborúk otthon, felügyeleti állam, digitális határ, militarizált bűnüldözés, gazdasági hadviselés szankciók formájában, a világűr militarizálása."

Egyes amerikai szakértők szerint a Leopard 2 Ukrajnába küldéséről szóló német döntés nagy várakozásokat keltett, de sokan valószínűleg csalódni fognak, mivel az adott eszközök nem fognak „csodafegyverként” viselkedni a konfliktusban. Azt azonban már senki sem gondolta volna, hogy a Challenger harckocsik esetében a britek ilyen új ötletekkel állnak elő.

A The Sun saját katonai forrásaira hivatkozvaarról írt, hogy

az Egyesült Királyság új tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy elkerülje a Challenger harckocsik orosz kézbe kerülését – egyszerűen arra kérik az ukránokat, hogy ezeket a „csúcsfegyvereket” ne küldjék veszélyes helyre és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy kimentsék az ellenség kezéből.

Az Egyesült Királyság többszintű tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Oroszország hozzáférjen az Ukrajnába szállított Challenger 2 harckocsik érzékeny technológiájához. A terv abból a kockázatból indul ki, hogy a harckocsi Chobham páncélzata orosz kézbe kerülhet, lehetővé téve az orosz tervezőknek, hogy ellenfegyvert fejlesszenek ki az eszköz megsemmisítésére.

"A legrosszabb forgatókönyv az, hogy a harckocsit akkor semmisítik meg vagy teszik mozgásképtelenné, amikor a vonalak összeomlanak és a baráti erők visszavonulnak" – tette hozzá a forrás.

"Az első lépés a kiképzés és a küldetéstervezőkkel való együttműködés, hogy megpróbálják biztosítani, hogy a Challengert ne használják olyan forgatókönyvekben, ahol úgy gondolják, hogy az összeomlás reális lehetőség".

A második lehetőség az ukránok kiképzése arra, hogy a mozgásképtelen harckocsit egy másik harckocsi vagy egy mentőjármű segítségével vissza tudják szerezni és ki tudják menteni a frontról. Azt is fontolóra vették, hogy magán katonai vállalkozókat állítsanak készenlétbe a mentésre – derült ki a közleményből.

Az Egyesült Királyság volt az első ország, amely a hónap elején bejelentette, hogy nyugati harckocsikat küld Ukrajnába. London 14 harckocsit ígért Kijevnek.

A brit lap szerint a kerámiából, acélból és ütéscsillapító vegyületekből álló kompozit páncélzatot még soha nem törte át ellenséges tűz. "A Challenger 2-k történetében eddig csak egyet semmisítettek meg a harcban, és azt is baráti tüzben Irakban" – állította az egyik forrást.

Ilyenkor az ember azt gondolja, hogy jobban tették volna, ha nem mondanak semmit. A brit erőknek általában az amerikai erők „baráti tüze” szokta a legjelentősebb veszteségeket okozni a közös műveletek során. Az amerikaiak amúgy nemcsak szövetségeseiket, de saját magukat sem szokták kímélni.

Egyébként nem mindegyik nyugati fegyver igazolta félelmetes hírnevét Ukrajnában. Az egyik ilyen eszköz a Switchblade 300-as kamikaze drón, amely nagy felhajtást kapott, amikor az ukrán arzenálba került, de a CNN katonai forrásai szerint egyértelműen csalódás a teljesítménye. A másik, a CNN cikkében említett, nem teljesen pozitív megítélésű fegyver az M777-es vontatott tarack. Ezt az ukrán tüzérek kifejezetten szeretik, ám a hírek szerint hajlamosak túlhasználni, a megengedettnél több lövést leadva rövid idő alatt, ami miatt a cső nagyon gyorsan elhasználódik. Igaz, ez elvileg nem kellene, hogy meglepetést okozzon, hiszen ez minden tüzérségi fegyverre elmondható, de az M777-es valószínűleg érzékenyebb az átlagnál. (Egyébként pár hónapja a német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveggel kapcsolatban is jelentek meg hasonló hírek.)

Az Ukrajnának küldött fegyverek között vannak hatékonyabb és kevésbé eredményes fegyverek is, de ha a leginkább potensnek tartott fegyvereket is „alkalmazási korlátozásoknak” vetik alá, az további ukrán életekbe fog kerülni. Az ilyen segítség már „homeopátiás adagolásnak” sem tekinthető…