Cirádás folt (Gavallér János verse)

 Cirádás folt

Szentek, hősök, szégyenfoltok,

algoritmusokba ágyazott álmok,

kézen fognak, vezetnek,

s mint mit sem sejtő láncszemek

zúgolódnak a nappalok.

Kiteregetett szennyesből

hiányzik a gyerek,

a vágy, a jövő.

Illúzió-ágyban ágyazott

a hatalom:

Úgy kerek, mint ruhán a folt,

cikkcakkra vágott képzelet,

zúgolódnak a nappalok,

s joga fájni a szívnek;

ciráda ékes igazság.

Szemünk előtt teregetik

a ruhát, az agyonmosottat,

lásd, kedvesem, az álmokat

mások álmodják helyettünk,

néha-néha lebben szép ruhánk;

ciráda ékes igazság.

Szentek, hősök, szégyenfoltok,

kézen fognak, vezetnek,

mások álmodják az álmokat,

s joga fájni a szívnek!

Zúgolódnak a nappalok,

illúzió-ágyba ágyazott

a hatalom.

2021.02.09