Csodafegyverek nélküli háború – a Teremtő minket is próbára tehet (Vukics Ferenc jegyzete)

Annalena Baerbock német külügyminiszter nemrégiben kijelentette, hogy a nyugati szövetségesek háborút vívnak Oroszország ellen. A német vezetők eddig minden alkalommal igyekeztek hangsúlyozni, hogy országuk nem részese a konfliktusnak, de Baerbock kijelentése nem nagyon lepte meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) keddi vitáján résztvevő politikusokat. Természetesen Baerbock szavait a főáramú média nagyrészt figyelmen kívül hagyta, a közösségi médiában számos szakértő riadtan jegyezte meg, hogy a német külügyminiszter lényegében háborút hirdetett Oroszország ellen.

Az eddigi hivatalos német állásponttal ellentétben Baerbock hangosan mondta ki azt, amit már mindenki régóta sejtett: az óvatoskodást mutató nyilatkozatok ellenére az európai vezetők tisztában vannak azzal, hogy

Ukrajna fegyverrel, pénzzel, szakértőkkel, tanácsadással és külföldi zsoldosokkal való támogatása valójában háborús résztvevővé teszi őket.

"És ezért mondtam már az elmúlt napokban is – igen, többet kell tennünk Ukrajna védelmében. Igen, többet kell tennünk a tankok terén is. De a legfontosabb és a döntő az, hogy ezt közösen tegyük, és ne vádaskodjunk Európában, mert mi Oroszország ellen vívunk háborút, és nem egymás ellen" – mondta kedden a német külügyminiszter.

A kijelentését a jelenlévők megtapsolták…

Németországra már 2014 óta óriási nyomás nehezedett az USA és az európai NATO-szövetségesek részéről azzal kapcsolatban, hogy „ürítse ki” fegyverraktárait és váljon az Ukrán hadsereg fő fegyverbeszállítójává.

A németek már eddig is havi 1-1,5 milliárd eurónyi pénzügyi és katonai segítséggel támogatták Ukrajnát, miközben az ország gazdasága a 2020-2023 közötti időszakban a világjárvány és az ukrajnai háború következtében 595 milliárd eurónyi veszteséget szenvedett. A kölni Német Közgazdasági Intézet (IW) szakértői szerint 2023-ban országuknak a háború következtében 175 milliárd euróról kell majd lemondania.

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője január 23-án, hétfőn tartott tájékoztatóján már jelezte, hogy a német kormány harckocsiszállítással kapcsolatos korábbi ellenállását sikerült megtörni.

Christine Lambrecht korábbi német védelmi miniszter lemondását nagy valószínűséggel a harckocsik átadásával kapcsolatos ellentétes vélemények okozták. Lambrecht a távozása előtt leállította a műkőképes Leopard tankok leltárba vételét, hogy ne keltsen illúziókat az ukránokban és csökkentse a német kormányra nehezedő nyomást.

Szerdán Németország és az Egyesült Államok is bejelentette, hogy harckocsikat adnak Ukrajnának. A 31 db. (egy zászlóaljnyi) amerikai gyártmányú M1 Abrams harckocsi valószínűleg legalább őszig nem érkezik meg Ukrajnába, míg a német gyártmányú Leopard 2 harckocsik néhány hónapon belül Kijev kerülnek leszállításra. Mivel más európai szövetségesek is tervezik saját Leopárdjaik adományozását, Kijev a következő hónapokban 88 darabot, azaz két zászlóaljat kaphat ezekből a harckocsikból.

A meglátásom szerint az eszközökre való felkészítés „rejtetten” már legalább egy hónappal ezelőtt megkezdődött és erre utalnak az ukrán vezetés közelmúltban elejtett megjegyzései is.

Az rbc.ua hírportál a Ramstein találkozó után már jelezte, hogy bár még nem született megállapodás a szállításokról, mégis számos ország beleegyezett abba, hogy „Leopárd-képzést” indítson az ukrán hadsereg számára.

Zelenszkij megköszönte a partnereknek a harckocsikat, de figyelmeztette őket, hogy ne feledkezzenek meg a mennyiségről és a határidőkről sem:

„Nagyon boldog vagyok, és köszönöm Németországnak, Nagy-Britanniának és az Amerikai Egyesült Államoknak, hogy meghozták a döntést a harckocsik átadásáról. Hálás vagyok az egész világnak, amiért támogatta Ukrajnát, de ha nyíltan és őszintén beszélünk, a tankok száma és a feltételek, hogy mikor jutnak el hozzánk szintén fontos szerepük van.”

A Rheinmetall már korábban jelezte, hogy egy éven belül 139 Leopard harckocsit szállíthat Ukrajnának, és az első 29 harceszközt már tavasszal leszállíthatják. A cég szóvivője szerint további 22 ugyanilyen átalakítású Leopárd javítása közel egy évet vesz igénybe, és 2023 végén vagy 2024 elején adják át őket. Ezen kívül a Rheinmetall további 88 régi Leopard 1-t adhat át. A szóvivő nem pontosította, hogy készen állnak-e a működésre, és ha nem, akkor mikorra készülnek el.

Boris Pistorius, Németország új védelmi minisztere szerint az első zászlóaljat az európai partnerekkel közösen szállítják Ukrajnába a Leopard 2-es típusból, és egy második szakaszban egy második zászlóaljat is létrehoznak régi Leopard 1-esekből, „ami egy kicsit tovább fog tartani” – emlékeztetett. „Az a cél, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk szállítani” – mondta.

A tények ismertetése mellett Pristorius figyelmeztette a túlságosan is lelkendező újságírókat is:

„Ettől még nem vagyunk a háború pártján. A harckocsik átadása nem ok az ünneplésre, még akkor sem, ha egyesek ezt szeretnék. Az ilyen dolgokkal kapcsolatos döntés soha nem lehet túl kellemes, de most erre van szükség”.

A ramsteini találkozó után Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke jelezte, hogy az ő véleménye szerint nagyon nehéz lesz kiszorítani az orosz erőket Ukrajnából, ami azt is jelenti, hogy

a háború nem ér véget 2023-ban.

Douglas McGregor nyugalmazott amerikai ezredes szerint az elmúlt hetekben az ukránok óriási veszteségeket szenvedtek. A védelmi miniszter egykori tanácsadója YouTube-csatornáján közzétett tájékoztatójában elmondta, hogy a déli ellentámadásra készülő ukrán tartalékokat Bahmut közelében megsemmisítették. Az itt állomásozó körülbelül 14-15 darab egyenként 4000 fős dandár elvesztette az állománya felét (20-25 ezer fő). A nagyhírű amerikai stratéga elmondta, hogy Ukrajnának most már csak mintegy 140-150 ezer harcképes embere maradt.

A nyugati katonai vezetők ezt követően arra kérték az ukrán politikusokat, hogy hagyjanak fel az emberéleteket és haditechnikát „pazarló”, értelmetlen támadó hadműveletekkel.

Miután az ukrán elnök is bejelentette, hogy nagy a baj a fronton, az amerikai képviselőház is nyomást helyezett Bidenre, hogy küldjön annyi fegyvert Ukrajnának, hogy képes legyen megnyerni a háborút Oroszország ellen.

Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban Ukrajna őrült ütemben próbálja pótolni a veszteségeit. Ennek az a következménye, amit most Kárpátalján is megtapasztalhatunk.

Szerhij Najev, a közös erők parancsnoka nyilatkozta a CNN-nek adott kommentárjában, hogy ennek a háborúnak a következő szakasza a harckocsikról fog szólni:

"Természetesen nagyszámú nyugati tankra van szükségünk. Sokkal jobbak, mint a szovjet modellek, és segíthetnek az előrehaladásban. Új katonai egységeket hozunk létre. A további lépéseink pedig a harckészültségüktől függnek majd. Ezért a Nyugat segítsége rendkívül fontos" – mondta Najev.

Itt jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy akkor a jelenlegi nyugati szállítmányok mennyiben is mozdíthatják elő az ukrán hadsereg sikereit?

A jelenleg rendelkezésre álló ismeretek szerint Kijev negyedévente kapna egy zászlóalnyi harckocsit és kettő-négy zászlóaljnyi harcjárművet, amiből egy nyugati felszereltségű dandárt tudna felállítani. Nemrégiben Ukrajnának még 90 dandár állt rendelkezésre. Ebből harminc kiválóan felkészített erő volt.

A most felajánlott eszközpark valójában „patikamérlegen” kiszámolt mennyiség, hangulatjavításra is éppen csak elég. Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút”. Ennek csak a töredékét kapják meg.

A mostani szállítmányok pontosan megmutatják, hogy miből mennyit is vesztettek az ukránok az elmúlt időszakban. Szerintem a háromszáz harckocsi és a hétszáz harcjármű sem lenne elegendő a korábbi határok visszaállításához. Ez a mennyiség is csak arra volna jó, hogy a front egyes szakaszain az oroszokkal szemben valamiféle „sikert” érjenek el, és a harcok elhúzódásával orosz belpolitikai vihart okozzanak. A „megoldáshoz” a Zelenszkij által kért eszközök háromszorosára lenne szükség.

Ha Ukrajna komolyan el akarja érni a céljait, akkor Zelnszkijnek valójában két új hadseregre és egy új flottára van szüksége.

Az Amerikai Külpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint Oroszország már alkalmazkodott a HIMARS jelenlétéhez, és talán már elég információval rendelkezik ahhoz, hogy előnyben is legyen a rendszerrel szemben.

Rob Lee és Michael Kofman jelentése arról árulkodik, hogy annak ellenére, hogy a HIMARS azonnali hatást gyakorolt a harctéren, az orosz erők heteken belül alkalmazkodtak, jelentősen csökkentve annak hatékonyságát.

Az orosz alkalmazkodást részletezve Lee és Kofman ezt írta:

"...a HIMARS általános hatása túlértékelt lehet, és hatása a harctéren való használat első két hónapja után kiegyenlítődött".

Az ukrajnai háború érthető módon erős érzelmeket váltott ki. Sokan úgy gondolják, hogy Ukrajna fejlettebb fegyverekkel való elárasztása egyfajta csodaszerként fog működni.

A történelem azt mutatja, hogy bármilyen fejlett is egy fegyver, valaki előbb-utóbb kitalálja, hogyan lehet ellene védekezni.

Az új harckocsik sem jelentenek majd túl nagy kihívást az oroszoknak. Az ISIS 2015-ben elfoglalta Ramádit és egy amerikai fegyverraktár kifosztása után gyors terjeszkedésbe kezdett. Az ISIS haderejét a zsákmányul ejtett, több ezer darabból álló amerikai eszközparkra építette, amiben volt 40 M1A1 Abrams harckocsi is. Ezek egy részét az oroszok semmisítették meg Szíriában.

Jól dokumentált tény, hogy az afgán kormány 2021-es összeomlásával a tálibok legalább 7 milliárd dollár értékű amerikai felszerelést zsákmányoltak, amelynek egy része az irániak kezébe került. A tálibok akkor azt is megígérték, hogy a zsákmányt megosztják Pekinggel. Ezekből az országokból pedig „rövid úton” jutottak el Oroszországba.

Az orosz erőknek a német eszközökkel szemben nincs tapasztalatuk. A német harckocsik megjelenésének azonban „érzelmi” hatása van az orosz lakosság számára. Így még inkább könnyebb az ottani lakosságot meggyőzni arról, hogy új honvédő háborúról van szó.

A modern háborúban nincsenek csodafegyverek. Egy jól működő haderő olyan, mint egy zenekar és a nagydobok számának növelésével még nem tudunk következtetéseket levonni az „összhangzat” javulására. Ott a pikolóstól kezdve a karmesterig kell javulást elérni.

Új eszközök tömeges alkalmazásával lehet meglepetéseket okozni, de ha ezeket nem tudják megfelelő számban bevetni, akkor 1-2 hónapon belül modern fegyverek és harceljárások alkalmazásával a másik fél „kiegyenlíti” lemaradásait. A hadviselés története azt tanítja, hogy a technológiai előnyök ideiglenesek, és addig tartanak, amíg az ellenfél nem alkalmazkodik azok mérsékléséhez.

Az amerikaiak egy hagyományos szárazföldi haderőt egy hónap alatt győztek le Irakban. Az irakiak azonban nem fejezték be a harcot. Miután a nyílt terepen súlyos vereséget szenvedtek, áttértek a gerillaharcra, és a sűrűn lakott városok szűk utcáit tették az új harctérré. Olyan helyeken, mint Fallúdzsa, Ramádi és Bagdad, az iraki felkelők a világ legnagyobb manőverező erejét a szűk utcákba terelték, amelyek tele voltak rögtönzött robbanószerkezetekkel.

Az IED-k jelentették a háború talán legnagyobb hatású alkalmazkodását. Ezek gyakran tüzérségi lövedékekből, ártalmatlan háztartási cikkekből, például mobiltelefonból vagy garázsajtónyitóból készültek, és az iraki amerikai halálos áldozatok 60 százalékát okozták.

Míg az iraki hadsereg elleni harc csak 150 amerikai életébe került, 4500 amerikai halt meg a jóval gyengébben felszerelt lázadókkal vívott harcokban, akik nagy veszteségek árán, de megfelelő harceljárásokat dolgoztak ki a technológiailag fejlettebb ellenféllel szemben.

Tudjuk, hogy a Szürke Farkasok nevű csoport már hónapok óta képezi az amerikai vadászgépek kezelésére az ukrán pilótákat.

Andrij Melnik, az ukrán külügyminiszter helyettese nemrégiben bejelentette, hogy Ukrajna F-16, Tornado, Eurofighter vadászgépek és ballisztikus rakéták átadását várja el szövetségeseitől. Jurij Sak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a The Hillnek elmondta, hogy optimista a nyugati vadászgépek, például az amerikai F-16-osok fogadásával kapcsolatban, amelyeket az ukránok már tavaly év eleje óta, az első orosz invázió óta keresnek. "Minden fegyvertípusra, amit kérünk, tegnap lett volna szükségünk" - mondta Sak. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna minél hamarabb megkapja a negyedik generációs vadászgépeket".

A holland kormány máris kész megfontolni F-16-os vadászgépek átadását Ukrajnának.

Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója nemrégiben csapásokat jósolt Moszkvára, Szentpétervárra és Jekatyerinburgra Michael Sidney Nacke Youtube-bloggernek adott interjújában.

„A háború belső kiterjedése az Oroszországi Föderációban elkerülhetetlen. Csapásokra kell számítani különböző célpontokon. Beleértve az olyan életképtelen, lusta városokat is, mint Moszkva, Szentpétervár, Jekatyerinburg és így tovább” – mondta.

Úgy tűnik, hogy minden adott ahhoz, hogy a háború folytatódjon és a már eddig is mérhetetlen emberi szenvedés tovább fokozódjon. A háborúkhoz és a győzelmekhez azonban elsősorban nem csodafegyverekre, hanem harcolni akaró emberekre van szükség. Még nem tudjuk, hogy ki fog kifogyni előbb belőlük. Ha pedig a háború kiszélesedik és átlépi Ukrajna határait, akkor a Teremtő minket is próbára fog tenni.