top of page

Czigány Edit: A hűtlenség természetrajza












„Egyetlen személytől várjuk azt, amit valamikor egy egész falu lakossága nyújtott, miközben kétszer olyan sokáig élünk.” (Esther Perel, lengyel származású, Amerikában élő, belga pszicho-terapeuta: „Hol is kezdjük?” című, bestseller könyvéből.)

Mindenkinek van tapasztalata a megcsalásról, ha nincs, véleménye akkor is van.

Minden társadalomban, minden időben – függetlenül a következményektől – férfiak és nők ezrei hágták át a házasság kereteit.

A monogámia a hivatalos elfogadott norma, a hűtlenség tiltott.

A „Hol is kezdjük?” könyv kiindulópontja, hogy hogyan vált a szerelem a házasság alapjává.

A tartalmi változások között – a szerző szerint – a romantika és az iparosodás hatása a legjelentősebb.

A romantika az érzelmeket, a szenvedélyt internálta a házasságba,

az iparosodás pedig a városi lét elszigeteltségével váltotta ki az állandó érzelmi kapcsolódás abnormális szükségletét.

Ezen kívül a 20. században a – fogyasztói társadalommal együtt járó – boldogságkeresés és szexuális forradalom újabb elvárásai terhelték meg a házasság intézményét.

Az eredetileg gazdasági alapú, pragmatikus sorsközösségből így

vált érzelmi alapú, szabad akaraton múló viszony.

Az előnyök mellett hatalmas nyomást is jelentett mindez.

A párkapcsolaton belül egyszerre kellene egymásnak biztos és állandó érzelmi alapot nyújtani, és közben folyamatos izgalmat árasztó szexuális lénynek is lenni.

A technikai civilizáció csábításai miatti végtelen lehetőségek is gyengítik az elköteleződést, kötődést. Azt sugallják, hogy lehetnénk még a meglévőnél is boldogabbak!

Kötelező is, hogy a vágyaink nyomába szegődjünk, mert „megérdemeljük”, sőt magunkkal szembeni kötelességünk.

A boldog párok hűtlensége a legizgalmasabb fejezet. Mindenük megvan, boldognak tűnnek, mégis hűtlenek.

Ekkor a megcsalás oka nem az, hogy a megcsalt félből hiányzik valami, vagy a csábító izgalmasabb. Az viszi ki a csalót a kapcsolatból, hogy a saját énjének egy másik változatát keresi. Nem a partnerétől fordul el, hanem attól az önmagától, akivé a kapcsolatában vált!

A szerző nem foglal állást. Van, amikor jót tesz a hűtlenség, mint trauma egy kapcsolatnak, de az a gyakoribb, hogy hatalmas pusztítást végez.

„Ha egy házasság romokban hever, semmilyen terápia nem varázsolja vissza a korábbi állapotot, mert átitatódott a pusztulás emlékével.” (A. J. Christian)











175 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK