top of page

Czigány Edit: Az alexandriai könyvtár végzete












Kr. előtt 331-ben alapította Nagy Sándor a Nílus deltájában Alexandriát.

A rá jellemző „szerénységgel” önmagáról nevezte el. Démokritosz tervezte a modern várost, nagyobb lett, mint Róma.

Nagyságát a város szellemi színvonala, nem katonai, gazdasági jelentősége adta.

Derékszögben találkozó utcák, egy körzetben csoportosuló középületek, és a Museion = a Múzsák csarnoka, a világ legnagyobb könyvtára hivalkodott benne a kultúra templomaként.

Arisztotelész (Nagy Sándor nevelője) arra gondolt, hogy egy helyen kéne összegyűjteni a tudást.

Hamarosan fel is épült a könyvtár, az ókori világ legnagyobb könyvtára, a „Museion”, ahol a papirusztekercsek százezreit helyezték el.

Eleinte csak görög nyelvű anyagot gyűjtöttek, de később más nyelvűeket is elhelyeztek, sőt le is fordítottak itt.

Az évszázadok során – ezer év alatt – az állomány elérte a 700 ezer db. tekercset. Az értékesebbekről több másolatot is készítettek.

Az anyag magába foglalta az ókori világ összes tudományát, „itt mindent megtalálsz, amit tudnod érdemes”.

Fontos, értékes könyvről tudomást szerezvén, a könyvtárosok képesek voltak távoli országokba is elutazni, s ott a helyszínen lemásolva, hazahozni.

Kr. e. 260-240 között az ott dolgozó Kallimakhosz volt a leghíresebb könyvtáros. Katalógusa 120 tekercset töltött meg.

A könyvtár épülete növény- és állatkertként is működött, csillagászati obszervatórium, orvosi boncterem, hatalmas előadótermek is rendelkezésre álltak. A kutatók közt volt Euklidesz, Arisztotarkhosz, Eratosztenész, Archimédész.

Özönvíz előtti ismereteket tartalmazó iratokat is őriztek (Zarathusztra könyveinek görög fordításait, stb.).

Kr. e. 47-ben Julius Caesar csapatainak támadása során, a kikötőben felgyújtott hajók tüze átterjedt a Múzsák csarnokára, 40 ezer tekercs megsemmisülését okozva.

Caesar tagadta a tudatos gyújtogatás tényét, sőt Marcus Antónius kárpótolta a várost, 200.000 kötetet hozatott át a pergamoni könyvtárból.

Kr. u. 271-ben Zenóbia királynőnek (palmyrai uralkodónak) hadjárata során nem titkolt célja volt a könyvtár felégetése, de nem érte el célját, mert az ostrom során csak részben égett le a könyvtár, igaz, így is komoly veszteséget szenvedve.

Kr. u. 297-ben Diocletianus indított támadást Alexandria ellen.

A Museion 389-ben nagy pusztítást szenvedett Theophilosz alexandriai püspök eretnekség elleni harca miatt.

A bagdadi kalifa Omár rendelte el 646-ban a könyvtár megsemmisítését, azzal az indokkal, hogy „ha könyvek azt tartalmazzák, amit a Korán, akkor fölöslegesek, ha pedig mást, akkor eretnekek”.

A legenda szerint az emberiség teljes tudását tartalmazó könyv/papírusz-anyagot a könyvtár előtti téren máglyába rakták és elégették, más források szerint a városi fürdőket 6 hónapig fűtötték vele.

 

2004-ben lengyel régészeti kutatócsoport találta meg a Museion maradványait, 13 hatalmas előadótermet, kb. ötezer hallgató számára alkalmas oktatási intézményt. A világ legrégebbi egyetemét, amelynek pusztulásával a világ akkori tudása örökre megsemmisült.

 

Mint a tudás tisztelője, volt könyvtáros, tanár gyászolva hajtok fejet az emberiség eme dicső tette előtt, és legmélyebb megvetésemnek igyekszem hangot adni jelen írásomban.

258 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page