Czigány Edit: Basztet Istennő dicsérete

Állat. Macska. Felis catus. Felidae.

Puha. Kecses. Arányos. Szépséges.

Okos. Leleményes. Öntörvényű.

„Laposfejű szívrabló” – egy angol író szerint.

Lapos, háromszögletű fejében zöld, szürke, sárga, barna, fekete drágakő-szem világít.

Résnyire nyitott pupilláiból szépség-fénysugár pásztázza a földi világot.

Ez a fénysugár egyformán lövell virágra, egérre, zellerlevélre, meggyilkolandó áldozatra, jótevő gazdira.

Füle hangérzékeny, mozgékony radar. Váratlan neszre álmában is reagál. A veszély legkisebb jelére azonnal ugrik, résen van.

Napsütésben kéjesen nyújtózik saját kétszeres hosszára.

Érzékien nyalogatja, szeretgeti magát. Kérkedően kacérkodik, nem szégyelli eredendően erotikus mivoltát. Létének mozgatóereje csak az öröm és az esztétikum.

„Semmit nem tesz, ami nem fontos

Semmit, ami nem élvezetes, Semmit, ami nem szükséges,

És semmit, ami nem szép” – írja Somlyó György cicaszakértő költő.

Semmilyen kötelezettség, megfelelni vágyás, elvárás, engedelmesség, karitászkodás, hülye altruizmus, keresztény önfeláldozás, szociális baromság, nem érdekli.

Csak a LÉT öröme.

A szellő, a napsütés, az eső, a föld, az illatok, a fény, a tűz melege, étel-ital, szundikálás, meditáció.

Állandó Taóban él.

Ha Isten csak macskatársadalmat teremtett volna, több életöröm, jelenlét, élvezet, hála lenne a világban.

De hát… nem volt könyörületes.

2006