Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1097.
- szilajcsiko
- 2024. jan. 23.
- 1 perc olvasás
1097.A kétnemű ember titokzatos csoda,
rejtelmes, ahogy kiegészíti egymást,
szerelem élete legmagasabb foka,
félemberi léted lesz nélküle, meglásd.
Mindenki tudja, hogy a legnagyobb szentség
egymásra találni természetrend szerint,
ki a hőfokából részesül, szerencsés,
árama párunk körül kitartón kering.
És szeretete kiterjed gyermekekre,
előre és hátra mozgat nagycsaládot,
lelki egészség koronája fejekre,
hűség igazsághoz, nemzethez, hazához.
Nem csupán önmagunk mindennek forrása,
de emberösszesség feneketlen kútja,
mélységes mindenség szülöttei vagyunk,
ha tetszik, égi istennek földi mása.
És ez nemcsak tetszetős elméletet nyújt,
megéljük hasznát a mindennapok során,
történet mutatja, mindig jó szelet fújt
ránk, szellemiséggé vált már igen korán.
Régóta ismerjük szigorú törvényét,
hogy rokonok között nem lehet házasság,
ennek ma tudomány rögzíti érvényét,
tiszta elme alkotása világnagyság.
Felnőtt és fiatal úgy különül el, mint
reggel s este, érett gyümölcs és éretlen,
mester és tanítvány, bolygó Napot kering,
értelem fénye sose gyullad véletlen.
Nemzedékek dolgoznak megoldásokon,
egyensúlyba kerüljön élet és halál,
ne markolj túl sokat, ne jusson csak pofon,
add meg, mit szív adhat, megbecsüld, mit talál.
Az emberszeretet egyetemessége
egyedre lebontva akkor érvényesül,
sorsunk rendezi vállalt ész közössége,
üdvözült érzésből mindenki részesül.
*Az ember 20 év alatt fejlődik ki, s elvileg hatszor tovább élhet; ez az arány az emlős állatokra is jellemző.
