top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1099.






1099.

Folytonosság tudatot vittek magukkal

a bujdosók, viszik ma kivándorlók,

bőrük alá rejtetten a lényegünket,

vagyunk magas fokon emberség gyakorlók.

 

Azért harcoltunk s elbukva elfutottunk,

ügyünk ne csak hősi halál vigye tovább,

s nem megfutamodás nehézségek elől,

ha haladó eszménk megelőzte korát.

 

Ez a testvériség, mi időtlen csorbul,

mintha végig mozgatná a történelmet,

megsértése hasznos, hiánya szenvedés,

kinek kívül tágabb, nem kér álkegyelmet.

 

A vád hamis, hogy ez sarkos vélemény,

merthogy a hatalom kegyetlenségével

meg kell tanulnunk együttélni vidáman,

hisz’ az idő jobban tudja, hogy mit érlel.

 

És majd enyhülni fog a kemény szorítás,

visszatér az élet régi nyomdokába,

mit elvesztünk közben, nem üres áldozat,

jövő nemzedékek boldogulás-ára.

 

De nem tér vissza, mert az új terpeszkedik,

tobzódik szinte kimerülhetetlenül,

mert megtalálja világnagy rokonait,

vérséginek mondva hazugságba merül.

 

Mert csak a kiváltságosság akarása

egyetemesíti haszonélvezőit,

egyoldalúvá téve az értékmérést,

szűkíti az eszményt, bár hirdeti, bővít.

 

Kell hát visszatérni, kibújni föld alól,

mint költözőmadár s tavaszi kikelet,

megőrzött örök emberit visszatenni

a helyére, hogy éljen igaz szeretet.

 

Ami jellemezte évmillióinkat,

ezt rontaná el pár ezer év szemete,

de újra jó úton járva megbocsátás

működtet együttélést, világ szelleme.

 

 


 

 

 

 

 

 




 


21 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page