top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1140.







1140.

Jelolvasók vagyunk, de nemcsak betűket

fordítunk jelentéssé mondanivaló

megértésére, nemcsak táblákat nézünk,

szabályozásokra figyelünk éberen,

 

hanem világjeleket is gyűjtögetünk,

meg emberektől kapott finomabb választ,

mint a beszéd, szemvillanást, vállrándítást,

vagy ha mellőznek bennünket, bizonytalan

 

lesz a kapcsolatunk, vagy ellenkezőleg,

sugárzik ránk vállveregető tekintet,

s marconaság vehet rajtunk erőt borús

napok során, nem figyelve rá, hogy lelkünk,

 

bensőségességünk hangulatunk oka,

mi éppen a világ jeleitől szenved,

vagy ugraszt ki öröme bőrünkből, mert nem

tudjuk magunk kinyomni a folyamatból,

 

része vagyunk mi is a nagy egészségnek,

s érzékenységtől függ, hogy milyen méretben

pásztázzuk a történéseket térben és

időben, irányzatokat keresve, hogy

 

jövőre következtessünk, kifutásra,

vagy a múlt eseteiből vonjunk le új

tanulságot, ma használandót, érzelmi

pályánkat kiemelve vagy zárójelbe

 

téve, ha szükségesnek ítéli okos

értelmünk, jelolvasásunk vezérlője,

aki még a szemünket is vakká teszi,

ha úgy ítéli meg, hogy arra van szükség,

 

vagy a lehetetlenség jelét dobja

szemétdombra, s aztán megvalósul tervünk,

szinte csodával határos szintre emelt

teljesítményünk, vagy veszélyből való

 

menekvésünk, mintha szellemi őrangyal

ügyelne háttérből pontos megfejtésre,

azaz önmagát mutató jelenséggel

egyesülünk létezés mélyén, magasán.


 

 

 

 


 

 

 

 

 

 




 


17 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK