Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1264.

1264

Kétségbeesve nézik, hitetlenkedve, népünk újonnani ámítását

a józan megfontolással élő embereink, akik nem meseszerűben

látják a múltfeltárás megfelelő módját, tényeinek megtanítását,

mert felnőtt gondolkodó embereknek a huszonegyedik században ezt nem

veszi be a gyomruk, inkább ne történjen semmi, mondják, ilyen alacsony

szintű múltidézés káros, nemcsak elriasztja a  történelemtől

az ifjúságot, de az elhivatott kutatók törekvését, eredményét

is semmibe veszi, sőt mintha üldözni kezdte volna őket mellőzéssel.

Pedig mekkora előrelépés történt több új területen modern eszköz-

rendszert használva, kezdve az embertan különböző találmányaival,

beleértve sejti tulajdonságörökítők igen pontos felmérését,

ahol kiderült, hogy még a kis változások is évezredekig képesek

megőrződni a csontokban, mutatva földrajzi helyek közti kapcsolatot

az emberek elköltözése kapcsán, aminek okát földtörténeti

vizsgálatok jelzik, és a régészet is nagyot lépett előre, sokat ás

és tüzetesen kielemzi a találtakat időrend és cél szerint.

A kiásott tárgyakon pedig jeleket találunk, folytonosságuk szinte

örökéletűnek mutatja az írást, amely aztán díszes alakot vett

fel, de még így is visszakövetkeztethető jelentése, azonossá

téve szemünkben a kezdeti és a mai népet ugyanott, esetünkben

a magyar földműves–állattenyésztő–kéz- és fémműves népünket, akiknek

méltó utódai csak akkor lehetünk, ha nem tagadjuk meg őket jött-ment

hódítókhoz dörgölőzve, akik egyébként végül magyarrá váltak, mert ez

túlélését jelentette uralkodásuknak, amivel mindkét fél jól járt.

Ezt a kettős társadalmi közösséget tehát mi úgy használtuk javunkra,

hogy a védelmünkért véráldozatot hozókat teljességgel megbecsültük,

de az őket eltartókat sem vetettük szolgasorba, mint tették ezt később

mai széthúzó világunkat létrehozó, magukat magas polcra tevő

kiváltságos réteghez tartozók, akik befolyásuk alá vonták már a

szellemiekkel foglalkozókat is, így nem a táltosok gyógyítanak és

adnak lelki vigaszt, hanem orvosok és papok, de kiszolgáltatottan az

uralkodó széljárásnak, amely csalárd módon a tudományba is befúj.

Ahol csak mint megrendelőnek lenne helye, nem döntnöknek és kívánalmak

előadójának, és teljesítése kikényszerítőjének támogatást

nyújtva a napi érdekek szerinti történelem-formálásnak, mítoszos

módú megoldásnak, a szent múlt áldásainak feláldozását sem bánva.