Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1315.
1315.
Mint mikor ártatlanra ujjal mutogatnak, hogy
ő a hibás, ő a bűnös, s lehet, nem is tud róla,
de már kész is az ítélet, mielőtt tárgyalás lett
volna, – kezdtek egy vegyületre tüzet okádni.
A levegő egyik legfontosabb – életadó –
összetevőjéről van szó, melyet a növények
használnak fel gyarapodásukhoz, a másikat
mi lélegezzük be, s ki pedig éppen amazt.
Eleve onnan lehet tudni, kellene tudni
annak ártatlanságáról, ha ilyen szerepet
tölt be nélkülözhetetlenül, a világ sorsát
eldöntő módon, fontossága, haszna elsöprő.
Ám a vád is ellene bizonyítatlan, igen
elnagyolt, látványosan tálalt, érzelmi hatást
célzó, értelmi ellentmondást tartalmaz, bántón
következetlen, nagy egyoldalúsággal terhelt.
Próbálja elhitetni, hogy az élővilág ez
éltetője káros, bolygónk felmelegedésének
okozója, mert dunyhaként visszatartja a Nap
melegét, túlzó állapotig, a forróságig.
Ami nem igaz, még ha van is összefüggés a
melegebb időjárás és e vegyület növő
mennyisége között, amit a jobb körülmények
miatt sokszorozódó vegetáció termel.
Ezalatt azonban a felmelegedésnek több
tényező előidézője, a csillagászat
területétől a levegőbuborékokig.
Utóbbiak vízgőzt visznek egyre magasabbra,
ahogy a földtengely ingadozása egyre nagyobb arcot
tár a Nap felé, és még sok más tényező együtt
eredményezi, hogy emelkedjen a hőmérséklet.
Ám az növeli a növények erejét,
elterjedését, és ebből következik, hogy több
a szénvegyület a levegőben, s nem fordítva,
a vízpára bűnös, de az is csupán kis mértékben.
Ellene nem tehetünk semmit, mert víz borítja
Földünk túlnyomó felületét, viszont okosok,
akiknek magánhasznuk növelésére semmi
se drága, kitalálták, hogy katasztrófa felé
menetelünk, ha a melegedést nem állítjuk
meg mindenáron, s ahhoz nyúltak, ami kéznél volt,
megtehető, korlátozni a széndioxidnak
ember általi kibocsátását, legyen az az
ipari termelés, vagy ember s állati légzés.
Ébresztő hát, ennyi primitív sületlenséget
rázzunk le magunkról, mint kutya a vizet, bolhát.
Comments