Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1315.

1315.

Mint mikor ártatlanra ujjal mutogatnak, hogy

ő a hibás, ő a bűnös, s lehet, nem is tud róla,

de már kész is az ítélet, mielőtt tárgyalás lett

volna, – kezdtek egy vegyületre tüzet okádni.

A levegő egyik legfontosabb – életadó –

összetevőjéről van szó, melyet a növények

használnak fel gyarapodásukhoz, a másikat

mi lélegezzük be, s ki pedig éppen amazt.

Eleve onnan lehet tudni, kellene tudni

annak ártatlanságáról, ha ilyen szerepet

tölt be nélkülözhetetlenül, a világ sorsát

eldöntő módon, fontossága, haszna elsöprő.

Ám a vád is ellene bizonyítatlan, igen

elnagyolt, látványosan tálalt, érzelmi hatást

célzó, értelmi ellentmondást tartalmaz, bántón

következetlen, nagy egyoldalúsággal terhelt.

Próbálja elhitetni, hogy az élővilág ez

éltetője káros, bolygónk felmelegedésének

okozója, mert dunyhaként visszatartja a Nap

melegét, túlzó állapotig, a forróságig.

Ami nem igaz, még ha van is összefüggés a

melegebb időjárás és e vegyület növő

mennyisége között, amit a jobb körülmények

miatt sokszorozódó vegetáció termel.

Ezalatt azonban a felmelegedésnek több

tényező előidézője, a csillagászat

területétől a levegőbuborékokig.

Utóbbiak vízgőzt visznek egyre magasabbra,

ahogy a földtengely ingadozása egyre nagyobb arcot

tár a Nap felé, és még sok más tényező együtt

eredményezi, hogy emelkedjen a hőmérséklet.

Ám az növeli a növények erejét,

elterjedését, és ebből következik, hogy több

a szénvegyület a levegőben, s nem fordítva,

a vízpára bűnös, de az is csupán kis mértékben.

Ellene nem tehetünk semmit, mert víz borítja

Földünk túlnyomó felületét, viszont okosok,

akiknek magánhasznuk növelésére semmi  

se drága, kitalálták, hogy katasztrófa felé

menetelünk, ha a melegedést nem állítjuk

meg mindenáron, s ahhoz nyúltak, ami kéznél volt,

megtehető, korlátozni a széndioxidnak

ember általi kibocsátását, legyen az az

ipari termelés, vagy ember s állati légzés.

Ébresztő hát, ennyi primitív sületlenséget

rázzunk le magunkról, mint kutya a vizet, bolhát.