Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1337.
1337.
Hogy van-e különbség a folyamatosság és a
folytonosság között, kevesen gondolnak erre,
mert a két fogalom igen közeli értelmű –
látszatra, de nem ugyanaz, könnyen rájöhetünk.
Olyan, mintha a megszakítatlanságot belső
tényezők biztosítanák az első esetben,
a másodikban viszont külső befolyástól kell
mentesíteni történést, hogy ne szakadjon meg.
Folyamatos fejlődést is mondhatnánk, de nem kell,
elég fennmaradásra gondolni, és látni
önmagától, önmagából kijövő lényeget
megnyilvánulni, szabadon alakulni tehát.
Természetes állapotról van szó, ami spontán
keletkezésekkel gazdagodva virul, avagy
elszenved veszteségeket, de meg tud újulni,
van benne eredendő túlélési képesség.
Ezzel szemben folytonosságot mesterségesen
kell fenntartani, erőltetni, mikor például
uralkodási rendszer már kimegy divatból és
dinasztiát kellene váltani, de az nem akar
lelépni a történelem színpadáról, erőst
ragaszkodik a hatalomhoz, vagy amikor a
vallásosságban alakul ki oly nagy eltérés
végső hitelvek tekintetében, hogy nincsen mód,
akarat tovább együtt maradni, beüt végső
megoldásként a szakadás, amit utána már
sokáig nem lehet visszacsinálni, mert számos
ellenérdek kerül előtérbe virulensen.
És ahol tehát ragaszkodnak a régihez, ott
csak elnyomással tartható már fenn változatlan
helyzet, ha a megváltozott körülményekre van
jobb válasza, bátorsága kezdeményezőknek.
Még olyan is volt, hogy a folyamatosság gyászos
megszakadás után, a hódító hadsereg
kiűzésével, megtörtént régi folytonosság
visszaállítása, a törvényesség képében.
De ennek volt akkor hatalmi támogatása
is, és a folyamatosság már nem állt helyre
teljes eredetiségében, sok áldozat volt,
népcsere is történt a betelepítésekkel.
Azaz rólunk van itt szó végig, hű magyarokról,
akiknek van saját földművelő kultúrája,
amely folyamatos tízezer év óta, és rá
évezredekkel ezelőtt hatalom települt,
majd leáldozott neki, s újabb foglalta el helyét,
hosszú időre biztosítva folytonosságát,
s ma külső világerők tombolnak mindenütt, hogy
egész emberiségen legyenek folytonosak.
Comentarios