Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1708)

Eseményözön értelmezése, értékei

megnevezése saját tudás mentén hiteles,

amit tapasztalattal lehet megszerezni, mert

különben mások fogalmi hálója fonál,

mi kivezet az útvesztőnek érzékelt sűrű

világból oly magaslatra, ahonnan látszani

véljük lényegét, és ami így fojtogató

kötélként tekeredik felé nyújtott nyakunkra.

Ezért nincs is ott határozott magabiztosság,

hanem annak csak látszata, s kérdésre sincs válasz,

ha az érintett közösség érdeklődne az őt

szolgálónak beállított döntés részletéről.

És a sokaság segít hazugsággal határos

ígérgetésnek, mert az erdőt nem látják fái

tömegétől a mindennapokba ragadt lelkek,

a magyarázat viszont eszelős magabiztos.

Lépcsőzetesen felépített, hol alapokra

oly sok minden rakódott, hogy eltakarják valós

jellegüket, vagy a megtévesztést szolgálhatják,

hiszen hitre építik, jóindulatra, létük.

Történelmi léptékűként létezve nyerik el

törvényszerűkénti elfogadásukat, nekünk

már csak a felszín megítélése marad, a mély

a múlt szentséges mivoltából fakad, létezik.

Ennek elfogadása azonban idejét is

múlhatja, ha a homokra épített vár alól

az idő kimossa az anyagot, nincs tartása,

összedől a rendszer, s jóval előtte meginog.

Ezt a billegést látjuk most több főszereplőnél,

akik nem képesek áthidalni szakadékot

a valóság gyötrelmes pillérei között, mit

éppen az ő elődeik tettei okoznak.