Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1715)
- dombi52
- okt. 4.
- 1 perc olvasás

Természetes képességünk az értelem, ezért
nem lehet mesterségesen előállítani,
sőt, rajtunk kívül sem jön létre sehol, állatok
és gépek ilyen téren csak utánozni tudnak.
Kiváló eszközöket készítünk újabban már,
s igen jó szolgálatot tesznek nekünk, további
fejlesztést elősegítve működésükkel, hogy
meglepődünk művelet-nagyságon, -gyorsaságon.
Aztán megszokjuk, természetesnek vesszük, munkánk
vagy szórakozásunk számára, de emlékezet
segítő szerepe sem nélkülözhető eztán,
s ez így jó, mert sokmindenben előre léphetünk.
Viszonylag hamar elkészülünk oly számítással,
amit korábban el sem kezdtünk időigénye,
azaz lassúságunk miatt, de most a gép révén
megoldjuk, s egyéb bonyolult feladatokat is.
Képfelismerése például akár jobb lehet
a miénknél, akik megrekedünk buta tarkaság
azonosításakor, képkódnak mondják, de csak
elektronikus letapogató kiterjesztés.
Ugyanígy előre megadott szempontokat ha
beleépítünk, bármiből ki tud válogatni
olyat, amit szeretnénk, midőn mi ununk
ilyen tingli-tanglit és örömmel átadjuk neki.
Azaz annak, de már nyelvünk megszemélyesíti,
annyira hozzánő életünkhöz, távközlést is
megvalósítva, s mindent, mi szem-fülnek ingere,
közvetíteni tud felénk, kattintással kapjuk.
Ám csak ennyi, nevet nem kapnak ily kellékeink,
mint háziállataink, joggal, hisz érzéketlen
nem-lények, csak ellenséges céllal mondják róluk,
hogy majd túlnőnek rajtunk, mi rossz használat lenne.
Ami ha máris megvalósulni látszik, csalás,
emberszerűsége szemfényvesztés, cukorka még
nem felnőtt tömegnek, a szerep körítése csak
színjáték, de ha nem vigyázunk, a bőrünkre megy.
















