Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1722)

Előbb igen meglepő volt, hogy a számítógép

kijavítja a helyesírási hibákat, de

aztán kiderült, hogy csupán eltérést vesz észre

a beletáplált és a most beleírt szóalak közt.

Merthogy szorgos programozók mindenféle helyről

összeszedték a magyar szókincs nagy részét, amit

gyakrabban használunk, de igényes szóhasználat

tudott újat mutatni neki, megtanítva rá.

És ma már ott tartunk, hogyha bizonytalan vagy a

helyesírást illetően, elég beírni azt

valamely felületre, szövegszerkesztőbe vagy

a keresőbe, és egyből feldobja a helyest.

Már harminc éve komoly eredmények voltak a

beszédfelismerés terén nálunk, de megtorpant

a kutatás, talán az angol lehengerlését

szorgalmazták inkább, nemrég azonban feléledt.

Elég bemondani a szót, mondatot, és már több,

sőt több tucat nyelvre lefordítja a gép, nemcsak

kiírva eredményt, hanem megválaszolva azon

a nyelven, igen látványos-hangzatos csodásan.

Nagyon aprólékos és nagy tömegű munka áll

mindez mögött, és mivel bármely hosszú szöveget

pásztázva megkeresi a kért szót, kifejezést,

ebből kiindulva fogalmazásra is képes.

Még mindig a szövegkezelésről van szó, beszéd

alakban is felhasználhatóan, összefüggést

is megkülönböztetve, ami miatt sokkalta

többet kapunk tőle, mint ahogy korábban történt.

Társalgásszerűvé vált a kapcsolat, titkárság

tevékenységét is a gépre lehet bízni, s üzlet

lévén benne, díszítő körítés sem marad el, 

emberi kapcsolat látszataként jelenik meg.