Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1723)
- dombi52
- okt. 12.
- 1 perc olvasás

(Föld)gömbön ha egyenlítőre merőlegesen
északra elindulunk és a Sarkon derékszög
szerint elfordulva visszaindulunk, ugyanúgy
érkezünk, s a szögösszeg így kétszázhetven fok lesz.
Ez Einstein példája, de Bolyai jött rá, igaz,
ő homorú felületen gondolta végig, hogy
a tér befolyásolja addig megállapított
tételeinket, mert csak a síkra vonatkoztak.
Őelőtte már lezajlott egy hasonló tudás-
kiábrándulás, mert egész számokat gondoltak
az Isten világteremtése alapjának, de
aztán kiderült, hogy az igen elnagyolt nézet.
Közelebbről, pontosabb mérés révén semmi sem
volt már egész számokkal megragadható égen
s földön, év napjai sem, végül tizedeket
szaporítottak végtelenül, jó tudósaink.
Mert a világ összefüggései, törvényei
nem sajátíthatók el oly egyszerűen, mint a
kézzelfogható tárgyak megszámolása, hordó
űrtartalmának kiszámítása és hasonlók.
Az anyagszerkezettől az élő sejtekig csak
bonyolultsággal találkozunk, de ha lebontjuk
számunkra beszédes módra és hasonlatokkal,
elsikkad a lényeg, mit csak működés mutat meg.
De azért lehetnek és vannak is sikereink,
a védőoltástól* a repülőgépig, ki kell
számolni, próbálni az anyag különösségét,
és felhasználása által mindenki boldogabb.
* Ebben a kérdésben nem találkozik maradéktalanul szerző és szerkesztő álláspontja (‒ a Szerk.)
















