Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1723)

(Föld)gömbön ha egyenlítőre merőlegesen

északra elindulunk és a Sarkon derékszög

szerint elfordulva visszaindulunk, ugyanúgy

érkezünk, s a szögösszeg így kétszázhetven fok lesz.

Ez Einstein példája, de Bolyai jött rá, igaz,

ő homorú felületen gondolta végig, hogy

a tér befolyásolja addig megállapított

tételeinket, mert csak a síkra vonatkoztak.

Őelőtte már lezajlott egy hasonló tudás-

kiábrándulás, mert egész számokat gondoltak

az Isten világteremtése alapjának, de

aztán kiderült, hogy az igen elnagyolt nézet.

Közelebbről, pontosabb mérés révén semmi sem

volt már egész számokkal megragadható égen

s földön, év napjai sem, végül tizedeket

szaporítottak végtelenül, jó tudósaink.

Mert a világ összefüggései, törvényei

nem sajátíthatók el oly egyszerűen, mint a

kézzelfogható tárgyak megszámolása, hordó

űrtartalmának kiszámítása és hasonlók. 

Az anyagszerkezettől az élő sejtekig csak

bonyolultsággal találkozunk, de ha lebontjuk

számunkra beszédes módra és hasonlatokkal,

elsikkad a lényeg, mit csak működés mutat meg.

De azért lehetnek és vannak is sikereink,

a védőoltástól* a repülőgépig, ki kell

számolni, próbálni az anyag különösségét,

és felhasználása által mindenki boldogabb.

---

* Ebben a kérdésben nem találkozik maradéktalanul szerző és szerkesztő álláspontja (‒ a Szerk.)